Amikor luxuscikké válik a reprodukciós jog: mindent az abortuszturizmusról

A nőknek gyakran több száz kilométert kell utazniuk olyan országokba, ahol kevésbé szigorúak a jogszabályok, valamint elérhető és legális a terhesség megszakítás. Ez a jelenség, amelyet "abortuszturizmusnak" neveznek, nem csak Kelet-Közép Európában és Ázsiában, hanem például Amerikában is komoly egészségügyi és jóléti kérdéseket vet fel: az utazással számos nő teszi kockára mentális és fizikális egészségét, annak érdekében, hogy biztonságban és méltósággal elvégeztethessék a szükséges beavatkozást.

Az abortusz miatt történő utazás nem új jelenség: ír és kanadai nők már az 1960-as évek óta utaznak az Egyesült Királyságba és az Egyesült Államokba, hogy hozzáférjenek terhességmegszakítással járó szolgáltatásokhoz.

A mai napig hasonló jelenséget tapasztalhatunk például Magyarországon és Lengyelországban is, ahol szigorították az abortusz törvényeit, ami a nőket más országokba, általában Ausztriába, Németországba, Szlovákiába, Franciaországba vagy az Egyesült Királyságba kényszerítheti. (Még az Ukrajnából Magyarországra menekülő nők közül is sokan inkább hazautaztak az abortuszuk végrehajtásáért, mint hogy országunkban végeztessék el azt.)

Az abortuszturizmus nemcsak Európában, hanem olyan ázsiai országokban is gyakori, mint például Dél-Korea, Japán, Thaiföld vagy India. Ezeken a helyeken ugyanis törvényileg engedélyezett vagy csak részben korlátozott az abortusz, így az kecsegtető lehet azoknak (a környező országokban élő) nőknek a számára, ahol az teljesen illegális.

Reproduktív jog, az új luxuscikk

Az abortuszturizmus egyik, ha nem a legfontosabb interpretációja, hogy a reproduktív egészség, jogok és ellátás luxuscikk, nem pedig alapvető szükséglet. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság tavaly júniusi döntése megszüntette a Roe v. Wade nevű elismert precedenst, amelynek célja az abortusz tilalmának alkotmányellenessé nyilvánítása volt. (A Legfelsőbb Bíróság 1973-ban hozott döntése értelmében az abortusz a magánéleti jog alkotmányosan biztosított része, és az államnak csak a későbbi stádiumokban, az anya és a magzat érdekeinek egyensúlyozása során van joga beavatkozni.)

Ennek eredményéül (például) Texas és Oklahoma államok szigorítottak az abortuszellenes törvényeiken és betiltották vagy jelentősen korlátozták az abortuszhoz való hozzáférést: a terhességüket megszakítani kívánó nőknek így gyakran az államhatárokon túl kell segítséget keresniük. Egy 2019-es tanulmány például 27 olyan nagy amerikai várost azonosított, amelyekben nincs nyilvánosan hirdetett abortusz létesítmény száz mérföldön (kb. 160 kilométeren) belül. Ez (is) azt jelenti, hogy az amerikai nőknek hosszú utat kell megtenniük az abortusz szolgáltatásáért.

A Guttmacher Intézet kutatása is hasonló tendenciára mutat rá: a terhességmegszakításért államhatárokon át utazó nők száma több, mint megduplázódott 2020-ról 2023-ra. (2023 első hat hónapjában 92,100 nő utazott más államba terhességmegszakításért, míg 2020 -ban 40 600.)

A Nemzeti Abortusz Szövetség is példa nélküli növekedést tapasztalt azoknak az egyéneknek az utazási támogatásában, akik abortuszellátást keresnek: a szervezet 2023. május és július között 1090 szállodai szobáért segített fizetni azoknak, akik abortuszellátás elérése miatt utaztak. (Ugyanez az érték a 2022-es év azonos időszakában 369 volt, azaz 195%-os növekedésről beszélhetünk.)

Lelkiismereti okok

Az abortuszturizmushoz hozzájárulhatnak még olyan, nagyrészt pszichológiai tényezők is, mint az abortusz lelkiismereti okból való megtagadása. Ez azt jelenti, hogy egy orvos vagy egészségügyi szakember személyes vallási vagy erkölcsi meggyőződése miatt nem vállal részt abortusz végrehajtásában vagy támogatásában. (Olaszországban például tízből hét orvos elutasítja az abortuszt és nem is kényszeríthető az elvégzésére, ha az személyes meggyőződésével ellentétes.)

Bár az abortuszturizmus és utazáshoz való hozzáférés pénzügyi és egyéb technikai tényezőket is igényel (amit sajnos nem minden nő engedhet meg magának), ne felejtsük el, hogy azok a nők vannak igazán nagy veszélyben, akik számára az abortuszturizmus sem elérhető. Hiszen ők más illegális utak igénybevételére kényszerülnek, amik az egészségükre és életükre is veszélyt jelenthetnek.

Az abortuszturizmus lelki terhei

A számokon túl azonban érdemes szót ejteni az abortuszturizmus pszichológiai hatásairól is, hiszen azok hatása olykor erősebben érezteti hatását, mint az utazási költségek. Az átélt traumák utóhatásai sokszor olyan hosszú távú lelki problémákat eredményeznek, mint például a depresszió, pánikbetegség és poszttraumás stressz szindróma, amik aztán komolyan befolyásolhatják az érintett nők életminőségét, ronthatják a munkahelyi teljesítményüket, emberi kapcsolataikat és önértékelésüket.

A szorongást és stresszt csak tovább fokozza az idegen környezet, nyelvi nehézségek, a döntési stressz, az ismeretlen orvosok és a beavatkozás minőségével kapcsolatos bizonytalanságok. Emellett, a társadalmi elítélés, szégyenérzet, bűntudat és a támogató hálózatok hiánya nagyobb magányérzetet eredményezhet, hiszen a nők gyakran nem tudnak vagy nem mernek segítséget kérni, mert tartanak a negatív következményektől.

A családi és baráti támogatás hiánya, valamint a szakmai segítség elérhetőségének korlátozottsága tovább növelheti az abortusz lelki terheit. Az ilyen helyzetben lévő nők gyakran úgy érzik, hogy egyedül vannak a problémáikkal, ami rontja a helyzetüket.

Alternatívák a támogatásra

A jogalkotók és döntéshozók meggyőzése mellett fontos nyitottnak maradni és akár más területekről is támogatni, segíteni az abortuszhoz való hozzáférést. New Yorkban például több vállalat támogatja munkavállalóit (fedezve az utazási költségeiket), ha abortuszt szeretnének végeztetni, emellett akár szállást, étkezési segítséget, gyermekgondozást és még sok mást is finanszíroznak. (Az első kezdeményezők között szerepel a Starbucks, a Tesla, a Microsoft, az Airbnb, a Netflix, az Amazon és a PayPal. Később a Walt Disney Company, a Meta és a Johnson & Johnson is csatlakozott.)

Az abortuszhoz való hozzáférésben érzékelhető jogi különbségek az országok (vagy államok)között mind hozzájárulnak az abortuszturizmus kialakulásához, ami súlyosan korlátozza a nők önrendelkezési és reprodukciós jogait, illetve szabadságát.

Ezért fontos a szükséges jogi keretek felülvizsgálata és a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása, hogy valamennyi nő számára biztosított legyen az abortuszhoz való jog és tájékoztatás, függetlenül attól, hogy milyen országban vagy államban él. Ez magába foglalhatja az abortuszhoz való hozzáférés liberalizálását, az oktatás javítását és a nők jogainak védelmét is.

Szerzőnk, Ignácz Judit a Közép Európai Egyetem (CEU) Közpolitika szakán szerezte mesterdiplomáját. Szakmai tapasztalatot nonformális oktatási projektek, workshopok kidolgozása és vezetése, pályázatírás, közpolitikai elemzések, kutatások, emberi jogi monitorozás és érdekérvényesítés területén szerzett hazai és nemzetközi szinten. Judit rendszeresen publikál, tart előadásokat és képzéseket privilégiumok, feminizmus, emberi jogok és rasszizmus elleni reziliencia témakörében. Társalapítója az Ame Panzh (‘Mi Öten’) nevű roma aktivista csoportnak, amely 2020-ban egyedülálló online beszélgetés sorozatot indított, 2023-ban pedig megjelentette Ame Panzh - Az Ébresztőkönyv című könyvét.