Az elég jó munkahely ott kezdődik, ahol van erőszakmentes kommunikáció: szakértő segít, hogyan alakíthatjátok ki
Egy munkahelyen elkerülhetetlenek az időről-időre felbukkanó félreértések és konfliktusok. Azonban az a mód, ahogyan ezeket a kihívásokat kezeljük, jelentősen befolyásolhatja a munkahelyi hangulatot, az együttműködést és az eredményességet is.
Ezeket láttad már?
A Marshall Rosenberg pszichológus által kifejlesztett erőszakmentes kommunikáció egy strukturált megközelítést biztosít az empátia, a kölcsönös tisztelet és a konstruktív párbeszéd megteremtéséhez, legyen szó a magánéletedben vagy a munkahelyeden lévő kapcsolataidról. Ha te is szeretnéd a kommunikációdat a következő szintre emelni, érdemes megismerkedned az erőszakmentes kommunikáció alapelveivel és módszerével.
Mi is pontosan az erőszakmentes kommunikáció?
Az erőszakmentes kommunikáció (EMK) egy olyan kommunikációs keretrendszer, amely az együttérzést, az aktív hallgatást és a szükségletek – hibáztatás és ítélkezés nélküli – kifejezését hangsúlyozza.
Az EMK négy kulcsfontosságú összetevőből áll:
- Megfigyelés: a történtek kifejezése értelmezés, feltételezések vagy ítélkezés nélkül.
- Érzések: a helyzet által kiváltott érzelmek kifejezése.
- Szükségletek. az érzésekhez vezető kielégítetlen szükségletek azonosítása.
- Kérések: olyan konkrét cselekvések kérése, amelyek segíthetnek a szükségletek kielégítésében.
Ezt a struktúrát követve világosabban kommunikálhatsz és csökkentheted a védekező reakciók valószínűségét. A pszichológiai tanulmányok szerint az EMK csökkenti a munkahelyi konfliktusokat és megteremti a pszichológiai biztonság légkörét is, ami szorosabb kapcsolatokhoz, jobb együttműködésekhez és megnövekedett munkahelyi elégedettséghez vezet. De miért fontos az EMK a munkahelyen?
7 módszer, hogy olyan asszertíven kommunikálj a munkahelyeden, ahogy nem is hitted volna, hogy arra képes vagy
Megteremti a pszichológiai biztonságot
A pszichológiai biztonság Amy Edmondson harvardi professzor (1999) nevéhez köthető, aki szerint ez egy olyan környezetre utal, ahol biztonságban érezheted magad és a büntetéstől vagy megaláztatástól való félelem nélkül megoszthatod a gondolataidat és aggodalmaidat másokkal. Az EMK elősegíti ezt a biztonságot a nyílt párbeszéd ösztönzésével, a hibáztatás elkerülésével és az érzelmek érvényesítésével. A kutatások azt mutatják, hogy a magas pszichológiai biztonsággal rendelkező csapatok jobban teljesítenek, kreatívabbak és alacsonyabb a fluktuációs arányuk.
Kevesebb a munkahelyi konfliktus
A megoldatlan konfliktusok olyan munkakörnyezethez vezethetnek, ahová gyomorgörccsel járunk be dolgozni. A konfliktusok csökkentik az eredményességet és megnövekedett stresszszinthez vezethetnek. Az EMK strukturált módot kínál a konfliktusok konstruktív kezelésére, mivel a hibáztatás helyett a szükségletekre és azok kielégítésére, valamint az korlátozó, negatív érzelmek feloldására összpontosít.
Nő az elkötelezettség
Azok a munkavállalók, akik úgy érzik, hogy meghallgatják és megértik őket, nagyobb valószínűséggel maradnak elkötelezettek a szerepük és a munahelyük iránt. Egy Gallup-tanulmány (2020) szerint azok a munkavállalók, akik vezetőik részéről nyílt, empatikus kommunikációt tapasztalnak, magasabb munkahelyi elégedettségről és alacsonyabb kiégési arányról számolnak be. Az EMK bevezetése segít a menedzsereknek és a vezetőknek olyan környezetet teremteni, amelyben a munkatársak úgy érzik, hogy értékelik és tisztelik őket. Hogyan alkalmazhatod az EMK-t a munkahelyeden?
Hallgasd végig figyelmesen a másikat anélkül, hogy félbeszakítanád!
Az aktív hallgatás az EMK egyik alapvető készsége. A hatékony hallgatás fokozza a bizalmat és az együttműködést. Hogyan sajátíthatod el ezt a képességet?
- Fókuszálj a másik félre, időnként bólintással, előrehajolással is fejezd ki, hogy aktívan figyelsz arra, amit a másik mond.
- Foglald össze röviden, amit hallottál, hogy megerősítsd a megértést.
- Tegyél fel nyílt végű kérdéseket a mélyebb beszélgetés ösztönzésére.
- Kerüld el a másik félbeszakítását és azt is, hogy a válaszod megfogalmazásán gondolkodj, mielőtt a másik fél befejezné a mondanivalóját.
Kerüld el a hibáztatást!
Ahelyett, hogy azt mondanád: „Soha nem veszed figyelembe az ötleteimet”, próbáld ki, hogy azt mondod: „Frusztráltnak érzem magam, amikor nem veszik figyelembe az ötleteimet, mert szeretnék érdemben hozzájárulni a projekthez”. A konfliktus-kezeléssel kapcsolatos tanulmányok azt mutatják, hogy az „én” kijelentések használata csökkenti a védekezést, és növeli a pozitív válaszok valószínűségét.
Személyiségteszt: Neked milyen a kommunikációs stílusod? Asszertív vagy passzív-agresszív?
Azonosítsd be a mögöttes szükségleteket, ne csak a felszíni panaszokat!
Számos konfliktus azért alakul ki, mert nem fejezzük ki valódi szükségleteinket. Amikor egy problémával foglalkozol, lépj egy lépést hátra és azonosítsd be, hogy milyen alapvető szükségleted nem teljesül. Például:
- Egy csapattagod, aki gyakran kicsúszik a határidőkből, talán nem lusta, hanem túlterhelt és több támogatásra van szüksége.
- A menedzsered, aki mikromenedzsel, talán nem minden áron irányítani akar, hanem szorong a projekt sikeressége miatt és nagyobb bizalomra van szüksége a csapatban.
- Ha a munkatársaid és te is megfogalmazzátok az alapvető szükségleteiteket, nem pedig csak a frusztrációt, a konfliktusok könnyebben megoldhatóvá válhatnak.
Adj konstruktív visszajelzést!
A visszajelzés elengedhetetlen a fejlődéshez, de a nem megfelelően megfogalmazott visszajelzés demoralizáló lehet. Próbáld ki az EMK-modellt a visszajelzések esetén is:
- Megfigyelés: „Észrevettem, hogy a jelentést a határidő után nyújtottad be.”
- Érzelem: „Aggódni kezdtem, mert a határidők betartása döntő fontosságú a projekt sikeréhez.”
- Szükséglet: „Az időben történő benyújtásra van szükségem a zökkenőmentes munkafolyamatok biztosítása érdekében.”
- Kérés: „Meg tudnánk vizsgálni, hogyan lehetne a jövőben elkerülni a késedelmeket?”
- Vezesd be a rendszeres “állapot-ellenőrzést” a csapatodban!
Az igazán kreatív emberek 10 paradox tulajdonsága, ami csak rájuk jellemző: rád mennyi igaz közülük
A rendszeres csapat-ellenőrzések a nyitottság és a proaktív kommunikáció kultúráját teremthetik meg. Próbáld ki ezeket az egyszerű technikákat:
Kezdd a csapat-megbeszéléseket egy rövid érzelmi önellenőrzéssel, hogy felmérd a csapat morálját, általános hangulatát és hozzáállását. Használd ehhez a strukturált EMK-modellt, amely során az alkalmazottak megosztanak egy pozitív és egy kihívást jelentő tapasztalatot. Gyakorold a „nem hibáztatható” elvet, így a munkatársak a megtorlástól való félelem nélkül kifejezhetik aggodalmaikat.
Gyakorold a tudatos jelenlétet!
A mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét gyakorlatai beépítve a mindennapokba fejlesztik az önismeretet és javítják az érzelem-szabályozást, ami megkönnyíti az EMK-technikák alkalmazását is. Kabat-Zinn (1990) kutatásai szerint a mindfulness csökkenti a stresszt és javítja az érzelmi intelligenciát. Építsd be apránként a mindfulness gyakorlását az életedbe.
- Iktass be naponta 5 perc meditációs szünetet, vagy kezdd, esetleg zárd ezzel a napodat. Kísérletezz mélylégzési gyakorlatokkal, különösen a nehéz beszélgetések előtt.
- Vezess naplót az érzéseidről, gondolataidról és a szükségleteidről, hogy elsajátítsd az érzelmek konstruktív feldolgozását.
Az erőszakmentes kommunikáció hatékony eszköz az együttműködés, a tisztelet és a produktivitás fokozására. A megfigyelésekre, érzésekre, szükségletekre és kérésekre összpontosítva hatékonyabban kezelheted a konfliktusokat és fejlesztheted az empátiádat. Az EMK bevezetése elkötelezettséget és gyakorlást igényel, de a hosszú távú előnyök – a stressz csökkenése, a szorosabb, megtartóbb kapcsolatok és a fokozott elkötelezettség – miatt bármely élethelyzetben ez egy megtérülő befektetés.
