Benned is ott él a kreatív zseni: 6 stratégia, amivel felébresztheted
A kreativitásod számos helyzetben kisegíthet, legyen szó egy munkahelyi kihívás megoldásáról vagy a tökéletes hétvégi kirándulás megtervezéséről. De mi történik, ha a kreatív szikra kialszik? Ne aggódj, mivel a tudomány meglepő és hatékony módszereket fedezett fel a kreativitásod és az innovációs képességed újbóli beindítására.
Ezeket láttad már?
Ebben a cikkben ezért összegyűjtöttem néhány kevésbé ismert módszert, ha te is szeretnéd a következő szintre emelni a kreativitásodat. Mert teljesen rendben van, a nem érzed magad mindig a topon, viszont jó, ha tudatában vagy, hogy számos módszer és technika létezik, amivel elősegítheted a kreatív folyamataidat.
Gondolkodj fordítottan!
A kihívásoknak gyakran úgy kezdünk neki, hogy azonnal megpróbáljuk megtalálni a „helyes” megoldást megtalálni. A kreativitásodat azonban a fenti forgatókönyv megfordításából is életre keltheted. A fordított gondolkodás azt jelenti, hogy amellett, hogy arra fókuszálsz, hogyan érhetnéd el egy projekt esetén a kívánt eredményt, azon is elgondolkodsz, hogyan érheted el annak ellenkezőjét, ami – meglepő módon – innovatív megoldásokhoz vezethet.
Például: ahelyett, hogy csak azt kérdeznéd meg: „Hogyan tehetem sikeressé ezt a projektet?”, kérdezd meg ezt is: „Mi biztosítaná a projekt teljes kudarcát?”. A látványos bukás módjainak ötletelésével feltárhatsz új megközelítéseket. Írd le az összes módot, ahogyan egy terv vagy ötlet rosszul sülhet el. Ha megvan a lista, elemezd ki, hogy olyan felismeréseket találj, amelyekből kreatív megoldások születhetnek.
Aknázd ki a kíváncsiságot!
A kíváncsiság nem csak a „miért” kérdésének ismételgetéséről szól; a kíváncsiságnak ugyanis léteznek különböző formái. A kutatók a kíváncsiság négy típusát azonosították:
- A diverzív kíváncsiság: Az új élmények vagy újdonságok iránti vágy.
- Episztemikus kíváncsiság: A tudás elmélyítésére való törekvés.
- Empatikus kíváncsiság: A mások érzéseinek megértésére irányuló késztetés.
- Pragmatikus kíváncsiság: A gyakorlati megoldások keresése.
Ha mind a négy típussal foglalkozol, szélesítheted a perspektívádat, ami kulcsfontosságú a kreatív gondolkodáshoz. Az empatikus kíváncsiság például segíthet olyan terméket tervezni, amely jobban megfelel a felhasználók igényeinek, míg az episztemikus kíváncsiság segíthet abban, hogy inspirációért mélyebbre merülj az ismeretlen területeken vagy témákban.
Hogyan alkalmazhatod ezt a modellt? Minden héten váltogass a kíváncsiság különböző formáiból. Például tölts egy hetet egy új művészeti forma felfedezésével (diverzív), egy másikat egy olyan témáról való olvasással, amely nem tartozik a szakterületedhez (episztemikus), vagy beszélgess egy más háttérrel rendelkező személlyel (empatikus).
Használd ki az inverziós technikát is!
Amikor egy probléma megoldása során elakadunk, gyakran arra fókuszálunk, hogy mi hiányzik vagy mi az, ami javításra szorul. Az inverziós technika megfordítja ezt a megközelítést: Ahelyett, hogy azt kérdeznéd: „Mit tudok hozzátenni a probléma megoldásához?”, kérdezd meg inkább a következőt: „Mit tudok elvenni?”.
Ez a szubtraktív, vagyis kivonásos gondolkodásként ismert módszer arra készteti az agyat, hogy a felesleges elemek eltávolításával racionalizálja a megoldásokat. A Nature című folyóiratban közzétett kutatás szerint az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni a szubtrakciót, mint problémamegoldó stratégiát, pedig gyakran elegánsabb és kreatívabb eredményekhez vezet.
Hogyan alkalmazhatod? Alkalmazd ezt a technikát a mindennapok során is. Akár írás, tervezés vagy a mindennapi munkád során kérdezd meg rendszerersen magadtól: „Mit vonhatnék ki, mit vehetnék el, hogy jobbá tegyem a folyamatot és közelebb kerüljek a megoldáshoz?”
Emelkedj felül az az Einstellung-hatáson!
Az Einstellung-hatás egy olyan kognitív torzítás, amely során a legtöbbször a már megszokott megoldásokat használjuk ahelyett, hogy újakat keresnénk. Bár az ismerősség érzése megnyugtató lehet, gyakran megfojtja a kreativitást. Ennek leküzdéséhez a rutinok vagy a probléma-megoldás megszokott módszereinek szándékos megszakítására van szükség.
Hogyan lehet ezt megtenni? Oldj meg olyan rejtvényeket vagy feladványokat, amelyek arra kényszerítenek, hogy ne a hagyományos, megszokott módon gondolkodj! Használj más eszközöket, szoftvereket, telefonos applikációkat egy megszokott feladat elvégzéséhez. Például vázolj fel ötleteket öntapadós cetlikre ahelyett, hogy begépelnéd azokat. Azáltal, hogy szándékosan új eszközöket és módszereket keresel, kiszabadulhatsz a mentális röghöz kötöttségből és megnyithatod a kapukat az innovatív gondolkodás előtt.
Használd ki a kreatív szünetet!
A kreatív szünet fogalma Edward de Bonótól, a laterális gondolkodás úttörőjétől származik. Az ötlet egyszerű: Mielőtt fejest ugranál egy megoldás kidolgozásába, szánj egy pillanatot arra is, hogy megállj, elgondolkodj és megvizsgáld a kevésbé nyilvánvaló alternatívákat.
Hogyan alkalmazhatod a kreatív szünetet?
Amikor legközelebb egy döntés vagy projekt előtt állsz, tarts szünetet, mielőtt az első ötlet mellett azonnal elköteleződnél. Kérdezd meg magadtól:
- Lenne-e másik három lehetőség, hogy megközelítsük ezt a kérdést?
- Hogyan oldaná meg ezt valaki más szakmában?
- Ha nem lennének korlátok, mit tennék?
Ez a tudatos, kreatív szünet lelassítja a reaktív gondolkodást és lehetővé teszi, hogy több kreatív ötlet kerüljön felszínre.
Indulj el mikro-kalandokra!
A komfortzónádból való kilépés nem feltétlenül jelenti azt, hogy nagy változtatásokra kell kényszerítened magad. Az idegtudományi kutatások azt mutatják, hogy még a kicsi, ám újszerű élmények is serkentik a dopamin felszabadulását, fokozva az neuroplaszticitást és ezáltal a kreativitást.
Hogyan alkalmazhatod ezt a módszert? Menj munkába például más útvonalon vagy sétálj egy új környéken. Próbálj ki egy olyan konyhát vagy receptet, amit még sosem kóstoltál. Vegyél részt egy workshopon vagy rendezvényen egy olyan témában, amelyről semmit sem tudsz. Ezek a mikro-kalandok friss ingereket adnak, amelyek új ötleteket és perspektívákat ébreszthetnek fel benned.
Legyen a kreativitás a szokásod!
Bár ezek a tippek tudományosan alátámasztottak, erejük a következetes gyakorlásban rejlik. A kreativitás kevésbé szól a váratlan aha-élményekről és sokkal inkább arról, hogy olyan környezetet – és gondolkodásmódot – alakítsunk ki, amely ösztönzi az innovációt. Kísérletezz ezekkel a módszerekkel, tedd ezeket a rutinod részévé és bízz a folyamatban! A következő nagy ötleted közelebb van, mint gondolnád – csak a megfelelő körülményekre és gyakorlásra van szüksége ahhoz, hogy virágzásnak induljon.
Az offline tervezés és naplózás tizenkét legnagyobb előnye - Változtasd meg az életedet a BuJóval!