„Lehet, hogy skizoid személyiségzavarom van, és még csak nem is tudok róla?” - Ha 7 jelből 4 igaz rád, te is érintett lehetsz
Az egyik - tévhitek és félreértések által - leginkább homályba burkolt személyiségzavar a skizoid személyiségzavar, ami sokszor háttérbe szorul a gyakrabban tárgyalt rendellenességek mellett. A skizoid személyiségzavar megértése kulcsfontosságú a mítoszok eloszlatásához, valamint az együttérzés és a támogatás előmozdításához azok számára, akik ezt megtapasztalják.
Ezeket láttad már?
A skizoid személyiségzavar egy rendkívül összetett állapot, amelyet a társas kapcsolatoktól való elszakadás és az interperszonális helyzetekben az érzelem-kifejezés korlátozott skálája jellemez. A skizoid személyzavarban szenvedők jellemzően a magányos tevékenységeket részesítik előnyben, és gyakran küzdenek a szoros kapcsolatok kialakításának nehézségeivel. Mások számára érzelmileg ridegnek vagy távolságtartónak tűnhetnek, ami félreértésekhez és társadalmi elszigetelődéshez vezethet.
Fontos azonban, hogy megkülönböztessük a skizoid személyiségzavart más, kapcsolódó állapotoktól. Bár a skizoid személyiségzavarnak lehetnek közös jellemzői a skizofréniával, mint például a szociális visszahúzódás és az érzelmi távolságtartás, a skizoid személyek nem tapasztalnak olyan szintű kognitív és észlelési zavarokat, mint ami a skizofréniára jellemző.
Ezenkívül a skizoid személyiségzavar különbözik a skizotipikus személyiségzavartól, amely excentrikus viselkedéssel és hiedelmekkel jár.
A Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM V.) diagnosztikai kritériumai szerint a következő tünetek közül legalább négynek kell jelentkeznie ahhoz, hogy skizoid személyiségzavart diagnosztizáljanak valakinél.
- Mindig, vagy szinte mindig, a magányos tevékenységeket választja
- Érzelmileg távolságtartó, illetve jellemző rá az érzelmek kifejezésének hiánya
- Kevés örömöt lel a tevékenységekben
- Közömbös a kritikával vagy dicsérettel szemben
- A szoros személyes kapcsolatok iránti vágy hiánya, valamint nem élvezi ezeket a kapcsolatokat (beleértve a családi kapcsolatokat)
- Kevésbé vagy egyáltalán nem érdeklődik a más emberekkel való szexuális kapcsolatok iránt
- A közvetlen családtagokon kívül nincsenek közeli barátai vagy bizalmasai
A skizoid személyiségzavart leggyakrabban pszichiáter vagy más, a személyiségzavarok diagnosztizálására és kezelésére kiképzett mentális egészségügyi szakember diagnosztizálja. Az általános orvosok gyakran nem rendelkeznek az ilyen típusú diagnózis felállításához szükséges képzettséggel, különösen azért, mert ez az állapot ritka és gyakran összekeverik más mentális zavarokkal.
A skizoid személyiségzavarban szenvedők ritkán keresnek maguktól kezelést. Gyakran ez csak azután következik be, hogy az állapot súlyosan megzavarta a személy életének több területét is. Számos tévhit övezi, melyeket érdemes tisztázni!
A skizoid személyek mind hidegek és érzéketlenek?
Bár a skizoid személyiségzavarban szenvedők távolságtartóak, nem érzelemmentesek. Ehelyett inkább nehezükre eshet, hogy az érzelmeiket tipikus módon fejezzék ki vagy kapcsolódjanak az érzéseikhez. A felszín alatt gazdag belső világot és összetett érzéseket élhetnek át, de ezeket nehezen tudják másoknak közvetíteni.
A skizoid személyiségzavar nem más, csak szélsőséges félénkség?
Míg az introvertáltságot a magányos tevékenységek és a belső elmélkedés előnyben részesítése jellemzi, a skizoid személyiségzavar túlmutat ezen. Az ezzel a rendellenességgel élő személyek nem csak a magányt részesítik előnyben, hanem gyakran egyáltalán nem vágynak a szoros kapcsolatokra vagy a társas tevékenységekre. Elzárkózásuk túlmutat a szociális preferencián és az érzelmi kapcsolatok kialakításában való alapvető érdektelenség jellemző rájuk.
A skizoid személyiségzavarral élők tényleg nem tudnak működni a társadalomban?
Bár a szociális interakciók kihívást jelenthetnek a skizoid személyek számára, sokan mégis teljes értékű és produktív életet élnek. Olyan karrierben jeleskedhetnek igazán, amely lehetővé teszi a függetlenséget és a szellemi tevékenységeket. A kapcsolatteremtési nehézségeik azonban hatással lehetnek a magánéletükkel való elégedettségükre és a valahová tartozás érzésére.
A skizoid személyiségzavar valóban nem kezelhető?
Bár a skizoid személyiségzavar kihívásokat jelenthet, a kezelési lehetőségek segítenek az egyéneknek a tünetek kezelésében és az életminőségük javításában.
A pszichoterápia, különösen a kognitív-viselkedésterápia és a pszichodinamikus terápia segíthet feltárni és megérteni a skizoid személyeknek az érzelmeiket és megküzdési stratégiákat fejleszteni, illetve javítani a szociális készségeiket.
Gyógyszereket is fel lehet írni a skizoid személyiségzavarhoz társuló specifikus tünetek, például a depresszió vagy a szorongás, kezelésére.
Joggal merülhet fel a kérdés, milyen formában kezelhető, gyógyítható. Nos, számos út létezik erre:
- Pszichoterápia: A terápia, különösen a kognitív viselkedésterápia és a pszichodinamikus terápia rendkívül hasznos lehet a skizoid személyiségzavarban szenvedők számára. A kognitív viselkedésterápia a negatív gondolkodási minták és viselkedésmódok azonosítására és megváltoztatására összpontosít, míg a pszichodinamikus terápia a tudattalan konfliktusokat és a másokkal való kapcsolati mintákat tárja fel. Mindkét megközelítés segíthet az egyéneknek az érzelmekkel való megküzdés adaptívabb módjainak kialakításában és a szociális működés javításában.
- Szociális készségek tréningje: Mivel a skizoid személyek gyakran küzdenek az interperszonális kapcsolatokkal, a társas készségek tréningje felbecsülhetetlen értékű lehet számukra. Ez a fajta terápia a kommunikációs technikák, az asszertivitási készségek és a probléma-megoldó stratégiák megtanítására összpontosít, hogy hatékonyabban menedzseljék a társas helyzeteket.
- Gyógyszeres kezelés: Bár a gyógyszeres kezelés általában nem a skizoid személyiségzavar elsődleges kezelése, de felírható a társuló tünetek, például a depresszió vagy a szorongás kezelésére. Különösen az antidepresszánsok segíthetnek a rossz hangulat tüneteinek enyhítésében.
- Támogató szolgáltatások: A támogató csoportok és a közösségek értékes erőforrásai és lehetnek a skizoid személyeknek. A hasonló tapasztalatokkal rendelkezőkkel való kapcsolattartás csökkentheti az elszigeteltség érzését és biztosíthatja az összetartozás érzését.
A skizoid személyiségzavar egy gyakran félreértett állapot, amelyet a társas kapcsolatoktól való elszakadás és a korlátozott érzelem-kifejezés jellemez. A tévhitek eloszlatásával és a skizoid személyek valóságának megértésével nagyobb empátiát és támogatást tudunk nyújtani az érintetteknek. A megfelelő beavatkozásokkal és támogatással a skizoid személyiségzavarral élők teljes és értelmes életet élhetnek.
