A pszichológia szerint ez a magyarázat, hogy egy jó ember is képes rossz dolgokat tenni
Az ember követ el hibákat, senki sem tökéletes. Mégis, sokakat egyetlen hibájuk alapján ítélik meg: ha rossz lépést tesz, máris rossz embernek kiáltják ki. Pedig az emberi természet ilyen, mindenki követ el hibákat, és tesz rossz dolgokat, nincs kivétel. De miért tévednek az alapvetően tisztességes és jó emberek is rossz útra?
Ezeket láttad már?
Az, hogy az emberek jónak vagy rossznak titulálják a tetteidet, általában a társadalmi normákból, a személyiségedből, az eddigi tetteidből fakad. Ez viszont nem mindig igazságos, hiszen némelyeket akkor is elítélik, ha pusztán nem tökéletes a viselkedése, míg másoknak szinte mindent szabad, és a kevésbé helyes lépéseik is pozitív bélyeget kapnak.
Mindenki hibázik, mindenki hibázhat
Ha te alapvetően mindig kedves vagy, mindenkivel próbálsz jófej lenni, és megértő barátként helyt állni, akkor ha egyszer nem így teszel, valószínűleg bíráló tekinteteket kapsz majd. Pedig másoknál már az is jó teljesítménynek számít, ha csupán kedvesen kosarazzák ki a másik személyt, nem keményebb stílusban. Az élet sokszor nem igazságos, ez pedig főleg nem, de valamilyen szinten azért biztató, hogy csak önmagadnál kell jobbnak lenned, senki mással nem kell, hogy versengj.
De vissza az alapállításhoz, hogy a jó emberek igenis csinálnak rossz dolgokat, és ez teljesen rendben van. Vajon mi ennek az oka? Miért lehet, hogy valaki, aki alapvetően tisztában van azzal, mit szabad és mit nem, mégis hibákat követ el, rossz dolgokat tesz, és néha más kárára dönt? A pszichológia szerint, több oka is van.
A korábbi traumák és életesemények hatása
A múlt erőteljesen befolyásolja a viselkedésünket a jelenben, még akkor is, ha ezt nem érzed minden alkalommal, amikor döntést hozol. Éppen ezért nincs abban semmi meglepő, ha valaki a tudatalattijára hallgat, és ösztönszerűen cselekszik. Néha a feldolgozatlan traumák ismeretlen útra sodorják az embert, ahol beláthatatlan következményei vannak a tetteknek. A múlt pofon egyszerűen háttérbe tudja szorítani a bennünk lakozó jó embert, ezért néha pusztán a megérzések, ösztönök alapján cselekszünk. A gyerekkori traumák sokszor felnőttkorban bizonytalan kötődést eredményeznek, ami miatt kutatjuk, hogyan érvényesíthetjük a személyünket, a meglátásainkat, ez pedig sok konfliktust tartogat. Ám a szándék általában itt sem az, hogy másoknak kárt okozzon az ember, pusztán a múlt elvarratlan szálai okozzák a negatív hullámot.
Túlélési mód aktiválva
A másik gyakori ok, amiért a jó emberek rossz dolgokat tesznek, hogy úgy érzik, sarokba vannak szorítva. Ha például elveszted a munkádat, és anyagi nehézségekkel nézel szembe, sokkal nehezebb mindenkivel kedvesnek lenned, vagy éppen empatikusnak, mert túlságosan legfoglalnak a saját problémáid. Sőt, sokan ilyenkor akár tisztességtelen cselekedeteket is elkövetnek, de nem azért, mert rossz emberek, hanem mert a túlélési ösztön és vágy mozgatja őket, és egyetlen cél lebeg a szemük előtt: hogy ne bukjanak el a fárasztó küzdelemben. A kétségbeesés sajnos nagy úr, rengeteg jó ember sorsa megy tönkre abban, hogy nem látja a kiutat.
Tartozni valahova
Az ember eredendően társas lény, éppen ezért természetes, hogy az ember tetteire néha befolyással bír, hogy másoknak kedvezzen, kicsit jobb színben tűnjön fel egyes emberek előtt – még akkor is, ha mások szemében ezzel kifejezetten csökken majd a népszerűsége. Az egyik ok, amiért a jó emberek rossz dolgokat tesznek, az a társadalmi nyomás. Ebbe a kategóriába tartozik például a pletykálás.
Sokan ugyanis inkább kibeszélik azt az embert, akit alapvetően kedvelnek, akivel jó viszonyt ápolnak, csak hogy befogadják őket egy társaságba, vagy jobb színben tűnjenek fel, például úgy tűnjön, hogy közös az ellenség, akkor is, ha nem igaz. Ilyenkor soha nem a másik embert akarják bántani, sokkal inkább magukat hasonlónak feltüntetni. Ez a szokás nem tesz valakit eredendően rosszá, ám rávilágít arra, mennyire gyorsan változnak az emberek a külső hatásoknak köszönhetően.
Önismeret hiánya
Ha valaki nincs összhangbab a saját érzelmeivel, értékeivel, nem tudja, hogy merre tart, és milyen elveket vall, akkor gyakran cselekedhet úgy, hogy csak később jön rá: ez már nem fért bele abba az értékrendbe, amit képvisel. Erre jó példa lehet, ha valaki bántó dolgokat mond egy vita során, mert túlságosan belefeledkezik a saját sértettségének és frusztrációjának érzéseibe. Ahelyett, hogy elismerné magában ezeket az érzéseket, végül kivetíti ezt a fájdalmat valaki másra.
Muszáj egy kis engedékenység
Elkerülhetetlen, hogy ha valaki, akit eddig jónak tartottál, és az a személy valami rossznak tartott dolgot tesz, az alapjaiban rengeti meg a róla alkotott képedet. Mivel eddig csak pozitív fényben láttad, ha megtudod, hogy valami negatív dolgot tett, elgondolkodhatsz azon, hogy egyáltalán ismerted-e valaha is. De attól, hogy valaki rosszat tesz, még nem lesz automatikusan rossz ember. Sok esetben nincs ezek mögött komoly, bántó vagy ártó szándék. Gyakran inkább annak a jele, hogy az illető belső zűrzavart él át. Az emberek bonyolultak, és nem szabad mindig túl szigorúnak lenni velük. Valószínűleg te sem szereted, amikor valaki csupán egyetlen ballépésed alapján ítél meg, és ezzel mások is így vannak. Éppen ezért mindig gondold át kétszer, mielőtt gyorsan ítélsz, hogy az adott rossz tett biztosan jellemzi-e a szóbanforgó személyt.
