Innen ismerheted fel, hogy párkapcsolati szeparációs szorongásod van: szakításhoz vezethet, ha nem kezeled
A szeparációs szorongás kifejezés mostanában hihetetlenül népszerű lett, ám az elmúlt időszakban leginkább a háziállatokhoz kapcsolódóan jelent meg. A legtöbb koronavírus alatt örökbefogadott állat ugyanis ezzel küzd, hiszen kölyökkorukban hozzászoktak, hogy a gazdi állandóan mellettük van, most azonban, hogy visszaállt a világ rendje, már nem ez van. Ők viszont szoronganak az elválasztástól.
Ezeket láttad már?
Éles váltás, de ugyanez a kifejezés, és nagyjából ugyanez a folyamat végbe megy a párkapcsolatokban is - nem kevés esetben. Mi több, a gyermek és a szülő kapcsolatában is megjelenhet, és ebben a két esetben sem segített sokat a COVID. Persze az, hogy hiányzik a partnered, nem jelenti egyértelműen azt, hogy szeparációs szorongásod van, ám az biztos, hogy ha egy bizonyos szint felett van ennek a jelenléte az életedben, az komoly jelzés lehet.
Változtatnod kell, ha elkap a pánik egyedül
A párkapcsolatban a szeparációs szorongás egy fenyegető félelemként jelenik meg, szorongás és pánik érzése törhet rád, amikor távol vagy a partneredtől. Ez a szokatlanul intenzív és erős érzés kizárólag abból fakad, hogy el kell válnod a szerelmedtől. Nem feltétlenül napokra vagy hetekre, néha az is elég az intenzív pánikhoz, hogy a másik fél dolgozni megy.
Egyes esetekben a szeparációs szorongás elég súlyos ahhoz, hogy ezt egy szakember is diagnosztizálni tudja. Ilyenkor ugyanis a fejlődés útjába állhat, a túlzott félelem, a nem megfelelő reakció a mentális egészség védelmének érdekében beavatkozást kívánhat.
Persze nem mindenkinél ennyire súlyos a helyzet, a legtöbb esetben elég lenne egy mély beszélgetés is ahhoz, hogy ez az érzés elmúljon. A szeparációs szorongás minden kapcsolatban más formát ölthet, egyes esetekben enyhe, kíméletes, és semmilyen gondot nem okoz pár kellemetlen percen kívül, másoknál viszont akár az egész kapcsolat is rámehet.
Ne aggódj, ha nálad is jelen van ez a kellemetlen érzés, és elválási szorongással küzdesz. Ez nem azt jelenti, hogy bármi baj van veled. Inkább azt, hogy gyerekkorodban olyan élmény ért, ami traumatizált. A szeparációs szorongás sokszor a kielégítetlen szükségletekből fakad, éppen ezért a legfontosabb, hogy tisztában legyél vele, milyen érzelmi hiányosságok értek a múltban, mert úgy egyszerűbben kezelheted majd a párkapcsolati szeparációs szorongást is.
Csak hiányzik, vagy szorongsz?
A szeparációs szorongás nagyon különbözik attól, hogy egyszerűen hiányzik a partner. A partner hiánya alapesetben inkább vágyakozást jelent, az imádat felerősödését. Az elválási szorongás azonban sokszor intenzívebb, és mindent felülír. Nehéz mellette odafigyelni a mindennapi teendőkre, az ember úgy érzi, minden tettét és gondolatát ezek az érzelmek vezérlik.
Ha úgy érzed, átveszi a hatalmat a szeparációs szorongás, akkor tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
- Miért félsz, pontosan mitől tartasz?
- Nem érzed magad biztonságban, ha nincs veled a partnered?
- Az egyedüllét utálatáról szól ez az érzés?
Ha képes vagy ezekre választ adni, akkor tisztábban láthatod, hogy a válaszaid sokszor nem a partnerhez kötődnek, sokkal inkább a saját érzéseidhez és félelmeidhez. Arra is rájöhetsz majd, hogy a megoldás sem a másik felen múlik, általában neked kell lépéseket tenned, méghozzá önmunkával, hogy a helyzet változzon, és a dolgok más megvilágításba kerüljenek.
Mi a különbség a kapcsolatfüggőség és a szeparációs szorongás között?
A társfüggőséget úgy írják le, mint egy túlzott érzelmi támaszkodást a partnerre. Ilyenkor általában túlbecsüljük azt, a másik fél milyen szerepet tölt be az életünkben. Persze, általában mindenkinek fontos a partnere. Ám a társfüggő azt gondolja, nélküle konkrétan nincs értelme a mindennapjainak. Nincs azonban jelen a pánik érzése. Ám mindkettőben megegyezik, hogy a kötődési stílussal problémák vannak, és mindkettőnél a gyerekkori nehézségek okozhatják ezt az eltérést.
A társfüggőség nagy valószínűséggel attól tart, hogy kiderül, hogy ő maga nem elég fontos a másiknak. Hogy nincs rá szükség, hogy nem elég jó. Az elválási szorongásnál azonban máson van a fókusz: az egyedüllét érzete válik szinte kegyetlenné.
Az is bizonyított, hogy a társfüggőségből kialakulhat szeparációs szorongás, és fordítva is, de nem minden esetben lesz egyik a másik okozója, sokszor külön-külön, csak az egyik jelenik meg, esetleg partnerenként másik. Mivel a szeparációs szorongás mindig a félelmekből fakad, muszáj ezeket a traumákat elemezni és figyelmet fordítani rájuk. Enélkül lehetetlen változtatni a helyzeten, és fejlődést elérni.
A védekezés normális folyamat
Azt azonban fontos tisztázni, hogy sose gondold azt, hogy valami probléma van veled. Az, hogy az agyad a régi minták miatt valahogyan reagál egy helyzetre, az nem azt jelenti, hogy baj van veled, sőt. Az agy tele van vegyi anyagokkal, rengeteg válaszreakciót és figyelmeztető jelet ad, amelynek célja, hogy megvédjen téged, amikor úgy érzi, veszélyben vagy. Hogy mikor érez veszélyt az agy? Amikor olyan helyzetbe kerül, amelyre már emlékszik, hogy rossz vége lehet.
Ha nálad a koronavírus után jelent meg a szeparációs szorongás, akkor a legkönnyebb a dolgod. Talán a járvány alatt megszoktad, hogy egész nap látod a partnered, valamint hogy ő az az ember, akit tényleg mindig látsz, és aki tényleg mindig melletted van. El kell azonban fogadnod, hogy a járványnak vége. Kezdjetek fokozatosan más programokat szervezni, egymás nélkül. Járjatok el legalább napi egy alkalommal valahova (edzeni, boltba, másokkal találkozni), és hozzátok vissza az életetekbe a társaságot, a társas programokat, térjetek vissza a baráti táraságotokhoz.
Természetesen, a terápia itt is remek lehetőség lehet, de első körben talán jobb, ha otthon próbálsz változtatni a helyzeten. Fogadd el, hogy nincs semmi baj, és légy türelmes magaddal. Ha teheted, beszélgess erről másokkal is, és naplózz, monitorozd az érzéseid minden nap. Nyugodtan vond bele a folyamatba a szüleidet vagy a barátaidat, így legalább elkezded szokni, hogy mások is léteznek a világon, és mellettük is biztonságban lehetsz.
