Nemzetközi antidiéta nap: 3 kérdés és 3 válasz az orvostól
A nemzetközi antidiéta nap (május 6.) célja felhívni a figyelmet a túlzásba vitt diéta lehetséges veszélyeire, valamint az emberi alak sokszínűségének elfogadására is buzdít. De hogyan értékelhető az antidiéta nap üzenete és ki tudja megmondani, hogy milyen étrend és életmód tesz jót az egészségünknek?
Ezeket láttad már?
Dr. Farkas Kitti, az Alakorvoslás Program alapító orvosa 3 szempont mentén fejti ki szakmai észrevételeit.
1. Leáldozóban a fogyókúra-kultusz kora?
A WHO adataiból kiderül, hogy öt évente megduplázódik az elhízott emberek száma, és egy átfogó tanulmány szerint ma háromszor nagyobb az esélye annak, hogy valaki kórosan túlsúlyossá válik, mint 50 éve, és a magyarországi helyzet a globális trendbe illeszkedik. Az elhízás terjedésére reagálva pedig virágzik és évek óta folyamatosan növekszik a fogyókúrás ipar – mégis nemhogy fogynánk, hanem egyre túlsúlyosabbak vagyunk. „Orvosként azt látom, hogy a fogyni vágyókkal van a legkevesebb gond, a felelősség azoké, akik ezzel a területtel foglalkoznak és szakmai tudás nélkül kínálnak mindenféle "csodamódszert" – magyarázza Dr. Farkas Kitti, az Alakorvoslás Program alapító orvosa. – A legtöbb divatdiéta nem szakszerű, és nem a hétköznapi életvitelű embereknek szól, így egy idő után a fogyni vágyók többsége majd' éhen hal, és feladja. Gyakran több sikertelen kísérlet után találkozom velük a praxisomban, és elmondják, hogy mindent kipróbáltak már, nem jártak sikerrel, vagy hamar visszaszedték a kínok között leadott kilókat.”
A koplalás, az önsanyargatás, az áldozathibáztatás és a bűntudatkeltés az eszköz, mellyel a hibás módszerek manipulálják a fogyásra vágyókat. A helyes fogyókúrás módszer nem jelentheti egyetlen ételnek vagy létfontosságú tápanyagnak sem a tilalmát, és egyoldalú táplálkozásra sem ösztönözhet, mert ez hiánybetegségekhez vezethet. Folyamatosan új, varázslatos fogyást ígérő módszerek jelennek meg, ami az egyiknél a siker kulcsa, az a másiknál a tiltólistán szerepel. A harcnak tekintett, sikertelen fogyókúra pedig negatív élmény, nem vezet tartós életmódváltáshoz, azonban számos szomatikus, pszichoszomatikus problémát, étkezési zavart okozhat, és a szociális kapcsolatok leépüléséhez vezethet.
„A szakszerűtlen módszerek, melyek legfontosabb célja a „tökéletes alak” elérése, nem feltétlen veszik figyelembe az egészségügyi gondokat, melyeket okozhatnak. Ilyen objektív tünetek például a vércukorszint ingadozás, a hormonháztartás és az anyagcsere felborulása, ezek pedig olyan panaszokhoz vezetnek, mint a kimerültség, fáradékonyság, rossz közérzet – emeli ki Dr. Farkas Kitti, az Alakorvoslás Program alapító orvosa. – A kudarcba fulladt fogyókúrák gyakran jojó-effektushoz vezetnek. Egy kutatásból kiderült, hogy a rossz módszerrel fogyókúrázók az összes leadott súlyt szinte minden esetben visszaszedik öt éven belül. A tönkretett anyagcserét először is helyre kell állítani ahhoz, hogy az egészséges fogyás és a tartós súlymegtartás végül tényleg elérhető legyen.”
A valós eredmények hiánya is közrejátszott az egyre nagyobb teret hódító a body-positivity mozgalom sikerében. „Hosszú utat tettek meg a trendek a Rubens-i nőideáltól a ’90-es évek szupermodelljeiig, majd most ismét elindultunk a „teltebb” irányba. Azonban azt nem szabad engedni, hogy átessünk a ló másik oldalára. A body positivity nem jelentheti azt, hogy egészségünket veszélyeztető életmódot folytatunk. Nem az a baj, ha nem sikerül megszabadulni az utolsó pár kilótól vagy ha megeszünk egy süteményt, hanem az, ha extrém túlsúllyal vagy egészségtelen anyagcserével élünk” – figyelmeztet Dr. Farkas Kitti.
2. Pozitív-e a testpozitív?
A szépségipar tévhiteket táplál. A kihívásokat fokozza, hogy manapság már bárki megváltoztathatja a kinézetét a fotókon és kilóink is szerkeszthetők. Egy kutatásból kiderült, hogy a közösségi médiában az influenszerek táplálkozással és fogyással kapcsolatos tanácsai közel 90 százalékban hamisak. A body positivity ebben a fogyáskultuszt képviselő környezetben változatos és újszerű tartalomként jelent meg, hatására egyre többféle testalkat jelent meg a médiában.
„A body-positivity felhívta a figyelmet, hogy a fogyástól önmagában nem feltétlenül leszünk boldogabbak. Arcunk, alakunk folyamatosan változik, befolyásolja a kor, a környezet és az életmód. Nemhogy a földön nincs két egyforma ember, hanem ugyanaz az ember sem ugyanolyan egy év távlatából nézve. És ez csodálatos, ünnepelnünk kell a sokszínűséget. Azonban azt nem szabad elfelejteni, hogy az túltápláltság és az obezitás nem csupán esztétikai kérdés – hívja fel a figyelmet Dr. Farkas Kitti, az Alakorvoslás Program alapító orvosa. – A túlsúly, majd az elhízás ugyanis maga után vonja számos egyéb betegség, így a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és a daganatos betegségek kockázatának növekedését. Sok betegség nem alakulna ki, nem lenne szükség műtétre, ha a túlsúly nem katalizálná az adott állapotot. Közvetve ugyan, de a legtöbb ember az elhízásba hal bele.”
Az elhízás, ugyanúgy, ahogy az alultápláltság, egy súlyos egészségügyi probléma, nem pedig divatirányzat vagy mozgalom. Egészségügyi problémáinkkal pedig orvoshoz fordulunk. Ezért is fontos, hogy tudatosítsuk, hogy csak szakértőtől fogadjunk el javaslatot a diétánkkal kapcsolatban, hiszen törött lábunkra vagy lyukas fogunkra sem a közösségi oldalakon keressük a megoldást.
„Egészséges, aktív életmódot élhet az is, akin van súlyfelesleg, azonban egészséges nem lehet egy elhízott ember – foglalja össze Dr. Farkas Kitti, az Alakorvoslás Program alapító orvosa. – A túlsúlyos emberek esetében a test visszajelzései többnyire nem működnek megfelelően. Ezért sem hagyatkozhatnak arra, hogy megérzéseik alapján vágnak bele az életmódváltásba. Szakszerű segítségre és szilárd elhatározásra van szükségük.”
3. Intuíció vagy inkább edukáció?
A diétaellenesség magával hozta az intuitív módszert, mely elv szerint nem szigorú szabályrendszerekhez kell alkalmazkodni, hanem egyszerűen csak akkor kell enni, amikor éhesek vagyunk és azt, amit kívánunk.
„Az intuitív étkezés elve visszaadja a szabad választás lehetőségét – szögezi le Dr. Farkas Kitti, az Alakorvoslás Program alapító orvosa. – Ahhoz azonban, hogy ez megvalósítható legyen, három feltételnek érvényesülnie kell. Egy: határozottan meg kell tudni különböztetni az éhségérzetet az „ennék valamit” érzésétől. Kettő: egészségesnek kell lenni. Endokrin betegséggel élőnek, kórosan obez személynek vagy étkezési zavarral küzdőnek csak a kezelőorvos javaslata alapján szabad étrendet összeállítani. Három: az „akkor eszem, amikor éhes vagyok” elv csak akkor működhet, ha a társadalom megfelelően edukált táplálkozás témakörben, ez pedig akkor következhet be, ha eloszlatjuk az áltudományos mítoszokat a köztudatból.”
„Az egyre növekvő elhízásnak civilizációs okai is vannak, ezért sem hagyatkozhatunk az ősemberek, földművesek táplálkozására – folytatja Dr. Farkas Kitti, az Alakorvoslás Program alapító orvosa. – Az egyre népszerűbb intuitív életmódot is több mint harminc éve ismerjük, mégse látjuk az adatokból, hogy csökken az elhízás mértéke. Először a célt kell látnunk fogyás, súlymegtartás, egészséges súlygyarapodás, esetleg alakformálás? Ha a túlsúly miatt fogyás a cél, akkor igenis szükség van a szakszerű fogyókúrára, ami pedig végeredményben egyetlen módon működik: kalóriadeficittel” – mutat rá Dr. Farkas Kitti, az Alakorvoslás Program alapító orvosa.
Az egészséges életmód egy természetes és hétköznapi testsúlykontrollt jelent, tudatos kilengésekkel, családi ünnepekkel, ahol nem a diéta határozza meg az életünket, hanem az életünk a diétánkat. A fittebb, energikusabb és egészségesebb életminőség elérhető, csak meg kell tanulni az alapokat.
„Orvosként amellett állok ki, hogy valódi változásra és nem szenzációra van szükség. Itt az ideje a szakszerű, szakmai fogyókúrás programoknak, melyek nem kampányszerűek, hanem sokkal inkább egy hosszú távon is fenntartható életmódváltás és egészséges életmód első lépései. Ehhez hiteles szereplőkre van szükség, akik élettani törvények alapján edukálnak az emberi test igényeiről és működéséről.”
