Miért fontos a megfelelő D vitamin, különösen a járvány idején?
A D-vitamin az egyik legősibb vegyülete szervezetünknek, melyre szinte minden szervünknek szüksége van a megfelelő működéshez. Immunrendszerünk erősítésének is fontos alkotóeleme, ami járványok idején kulcsfontosságú. A D-vitamin-hiány télen, illetve tavasszal a legjellemzőbb, és a magyarok több mint kétharmadát érinti a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság adatai szerint. A hiányállapot legnagyobb veszélye, hogy szinte minden betegség kockázatát növeli, mivel ilyenkor fokozódik a csontok törékenysége, károsodik az immunrendszer, romlik a szív- és érrendszer működése, megnő a depresszióra való hajlam. Ezért akár létfontosságú is lehet, hogy odafigyeljünk a javasolt D-vitamin mennyiség bevitelére.
Ezeket láttad már?
Milyen betegségeket okozhat a D-vitamin-hiány?
"A D-vitamin legismertebb hatása a csontok épségének megőrzése, mely döntő mértékben a kalcium-háztartás szabályozásán keresztül történik. A kalcium a csontok alapvető építőanyaga, mely a bélből szívódik fel, ehhez pedig D-vitamin szükséges. Az alacsony D-vitamin-szint (kisebb mint 15 ng/ml) azon túl, hogy gyengíti az immunrendszert és ezáltal fogékonyabbá teszi szervezetünket a vírusokra és baktériumokra, növeli a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések veszélyét, agyvérzést, meddőséget, asztmát, időskori makuladegenerációt idézhet elő. Felnőtteknél az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza. Akiknek alacsonyabb a D-vitamin szintjük, kétszer nagyobb esélyük van depresszióra, és a koncentrálóképesség is mintegy 60 százalékkal hanyatlik a felmérések szerint" – hangsúlyozta dr. Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus főorvosa.
Kulcsszerep a megelőzésben
A D-vitaminnak vitathatatlan jelentősége van a csontanyagcserében és ezáltal a csontritkulás, illetve a csonttörések megelőzésében. Az immunrendszer erősítésével a legtöbb gyulladásos és autoimmun betegség kialakulása ellen bizonyítottan véd, továbbá valamennyi transzplantált szerv túlélését javítja. A legfontosabb kardiovaszkuláris rizikófaktorok közül a vérnyomás és az érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin ellátottságunkkal. Számos vizsgálat igazolta azt is, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, így kiemelkedő szerepe van elsősorban a vastagbélrák, az emlő - és a prosztatarák prevencióban. Ezenfelül véd a H1N1 vírus ellen: napi 1200 NE D3 vitaminkiegészítés hatására 42 százalékkal csökken a valószínűsége, hogy pl. egy iskolás gyermek influenzás lesz.
A megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitelének fontosságát jól jelzik azok a számítások, melyek szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor 2-3 évvel nőne.
Milyen ételekben található meg a D-vitamin?
A fő D-vitaminforrást az anyatej, illetve az állati eredetű tejtermékek – kefir, joghurt, tejszín, kemény sajt – jelentik, de megtalálható a margarinban, a különféle halakban (hering, lazac, tőkehalmáj,) a kaviárban, tojássárgájában, a borjú- és marhahúsban, a májban, a csiperkegombában, a zabpehelyben, és a 100 százalékos narancslében is. Ahhoz azonban, hogy a D-vitamin megfelelően be tudjon épülni a szervezetünkbe, ásványi anyagokat és nyomelemeket is szükséges fogyasztanunk.
D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt napi D3-vitamin dózisok Magyarországon:
csecsemők: 400-1000 NE
1-6 éves gyermekek: 600-1000 NE
6 év feletti gyermekek: 600-1000 NE
serdülők: 800-1000 NE
felnőttek: 1500-2000 NE
túlsúlyos felnőttek: 3000-4000 NE
terhes nők: 1500-2000 NE
Digitális intimitás a képernyő mögött - Az online társkeresés pszichológiája és veszélyei
