Kitépték belső szerveiket? - az alvás titkai

Nagyon elgondolkodtatott a sztori, hogy az olvasók ezt tényleg elhiszik? A történetről egyébként videó is van. Azt valószínűleg a többség nem vette figyelembe, hogy még a film alatti leírás is figyelmeztet: ez csupán egy fikció, melynek ötlete orosz alvási kísérleteken alapszik. Úgy gondoltam, nem mehetek el szó nélkül a történet mellett, főleg, hogy az alvás valódi szerepe máig ismeretlen. Ez pedig figyelembe véve napjaink technológiáját, illetve azt, hogy életünk egyharmadát töltjük ebben a különleges állapotban, igazán meglepő.

Természetesen több elmélet is született arról, hogy mi az alvás pontos funkciója. Mindben találtak igazságot, de sajnos ellentmondást is. Az egyik álláspont szerint éjszaka helyreáll, pótlódik az, ami napközben kimerült, tehát regenerálódunk. Egy másik elmélet azt mondja, ez segít abban, hogy éjszaka a zsákmányállat (azaz mi) ne hívja fel a ragadozók figyelmét. Van, aki az energiatakarékosság szerepét hangsúlyozza, azonban kiderült, hogy ez valójában annyira kevés energia, ami miatt nem éri meg napi nyolc órát aludni. Tehát a kérdés még mindig nyitott.

Amit viszont biztosan tudunk, hogy öt fázisa van az alvásnak, melyeknek részletezésébe nem mennék bele. A lényeg, hogy az éjszaka első felében alvásunk mély szakaszok váltakozásából áll (együttesen ez a nem REM szakasz), a reggel közeledtével pedig egyre többet töltünk REM (azaz gyors szemmozgásokkal kísért) szakaszban. Magyarul ébredezünk.

Sokan nem is gondolják, hányan szenvednek valamiféle alvászavarban. Vannak enyhébb, alig észrevehető problémák, de léteznek olyan súlyosak is, melyek akár halállal is végződhetnek.

Leggyakoribb az alváshiány. Te hány órát alszol egy nap? Sokan úgy gondolják, hat-hét óra bőven elég. Azonban ez tévedés! A legtöbb embernek nyolc-kilenc óra alvásra lenne szüksége ahhoz, hogy idegrendszere egészségesen működjön. Az alváshiány tehát népbetegségnek tekinthető, melynek legfőbb tünete, hogy a kora délutáni órákban elpilledünk. Ezt szeretjük az ebédre, az unalmas munkára, vagy a meleg szobára fogni, azonban ezek nem okoznak álmosságot. Egyszerűen csak felhívják a figyelmünket az alváshátrányra, amit addig begyűjtöttünk.

Ennél súlyosabb probléma lehet az inszomnia, ami az alvás mennyiségével vagy minőségével való elégedetlenséget jelenti. Ez viszonylag ritka, mert bár sokan panaszkodnak erre a betegségre, valójában nehezen tudjuk felmérni, mennyi időt is töltöttünk ébren az éjszaka folyamán, mert az alvás tényéről nincs benyomásunk.

Ami pedig életet veszélyeztető lehet, az a narkolepszia és az apnoé. Az előbbi esetben az alvás rohamszerűen jön, annyira gyorsan, hogy a személy nem tud leülni, lefeküdni, hanem izmai azonnal elernyednek, azaz összeesik, és elalszik. Ez tarthat pár másodpercig, de akár fél óráig is. Ennek a legnagyobb veszélye, hogy olyan helyzetben alszik el az illető, ami balesetveszélyes, például vezetés közben.

Az alvási apnoe esetén az ember légzése egész egyszerűen leáll. Ilyenkor az a szerencsés helyzet, hogy mivel nem kap oxigént a szervezet, így a vérben bekövetkező oxigénhiány beindítja olyan "vészhormonok" termelését, ami felébreszti a személyt. Érthető azonban, hogy az állandó fullasztó ébredés rendkívül zavaró, így nagy eséllyel nyúl altatóhoz az illető. Így viszont nem ébred fel az oxigénhiányra, mely egyértelműen végzetes lesz.

És hogy mi történik, ha nem alszunk?

Elárulom, nem az, ami a bejegyzés elején említett cikkben. Negyvennyolc órás alvásmegvonás esetén ugyanis már hallucinációk, téveszmék lépnek fel, és csökken a fájdalomtűrő-képesség, illetve erősen befolyásolhatóvá válunk. Nem hiába alkalmazzák hát előszeretettel ezt a drasztikus módszert vallatásoknál. Alvásmegvonásos kísérletben részt vevő patkányok pedig kettő és fél hét alatt egyszerűen meghaltak.

És hogy mindez hogy függ össze a fogyókúrákkal? A következő részből ezt is megtudod!