Így tehetjük fenntarthatóbbá az étrendünket

Állati helyett több növényi

A hús előállítása - különösen a marhahúsé - minden más élelmiszernél nagyobb földterület- és vízhasználattal jár, illetve az állati eredetű élelmiszerek kapcsán nem feledkezhetünk meg az állatvédelmi, állatjóléti és etikai szempontok figyelembe vételéről sem. Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet kiszámította[1], hogy 100 gramm fehérje előállításakor a marhahústermelés során a környezetet leginkább terhelő gazdaságok évi 370 négyzetméternyi földterületet használnak és nem mellesleg 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Bab- és borsófélék termesztésével ugyanakkor szintén 100 gramm fehérje előállításához elegendő lehet mindössze 1 négyzetméter földterület, csupán 0,3 kilogrammos CO₂-kibocsátás mellett.

További szempont lehet, hogy bár a szervezetünknek zsiradékokra is szüksége van, korántsem mindegy, hogy milyen típusú zsírokat fogyasztunk. A zsíros húsokban, magas zsírtartalmú tejtermékekben megtalálható telített zsírok növelik az összes és az LDL („rossz”) koleszterin szintjét, ezért a szív- és érrendszer egészségének megőrzése szempontjából érdemes korlátozni a bevitelüket, helyettük pedig egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírokat fogyasztani.

Figyeljünk arra, honnan érkezik az ételünk

Tény, hogy a növényi alapú élelmiszerek előállítása jóval kisebb környezetterhelést jelent, mint az állati eredetűeké. Ennek ellenére sem tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak minden növényi alapú étrend, hiszen sok népszerű és egészségesnek tartott alapanyag termesztése folyik problémás körülmények között, ráadásul nem ritkán sok ezer kilométeren át szállítják őket, mire eljutnak a fogyasztókig. Pont ez a helyzet a Magyarországon is népszerű avokádóval és kesudióval is. Az avokádó azért nem tekinthető környezettudatos választásnak, mert egyetlen darabjának előállításához 140-272 liter víz szükséges, miközben a mexikói, dél-amerikai, kaliforniai, dél-spanyolországi ültetvények nem ritkán igen vízhiányos területeken találhatóak, a friss avokádót ráadásul sokszor légi úton szállítják az európai és észak-amerikai piacokra. A kesudió és a belőle készült kesuvaj az avokádónál is vízigényesebb: egyetlen kilogramm kesudióbél megtermeléséhez több mint négy köbméter (!) vízre van szükség. A kesudiót hámozó munkások egészségét ráadásul a héj rétegei között található, a bőrre kerülve égési sérüléseket okozó olaj fenyegeti. Ha tehát szeretnénk növelni a növényi élelmiszerek arányát az étrendünkben, figyeljünk arra is, hogy lehetőleg a közelben és etikus módon termesztett, szezonális zöldségeket, gyümölcsöket vásároljunk.

Cseréljük le a vajat

Tény az is, hogy a tejipar környezeti lábnyoma kisebb, mint a már említett hústermelésé, ám így is igaz, hogy a növényi olajokból előállított margarinok alapanyagainak termesztéséhez szükséges földterület mindössze egyharmada a vaj előállítása során (állattartás, takarmánytermesztés) igénybe vett területnek és csupán feleakkora vízfelhasználással jár. Ezen felül a karbonlábnyom is jóval kisebb: az új Rama 100%-ban növényi alapú vajalternatíva például 50%-kal kisebb klímalábnyommal készül, mint a vaj. Ez azt jelenti, hogy egyetlen csomag 250 grammos kiszerelésű vaj lecserélése 1,8 kg CO₂-nak megfelelő üvegházhatású gázt^[2], ami 7 kilométernyi autós utazással, vagy egy okostelefon 220 (!) éjszakán át való töltésével egyenértékű. Ez nem minden, hiszen az új Rama vajalternatíva pontosan ugyanúgy használható, mint a vaj, akár sütésre, főzésre, akár szendvicsek készítésére.

[1] http://www.ox.ac.uk/news/2018-06-01-new-estimates-environmental-cost-food

[2] A Magyarországon eladott Rama 100%-ban növényi alapú vajalternatíva és a Magyar vaj összevetése a Quantis 2020 által, szakértők bevonásával készített életciklus-elemzésen alapszik. Egyetlen csomag 250 g kiszerelésű vaj lecserélése a Rama 100%-ban növényi alapú vajalternatívára 1,8 kg szén-dioxidnak megfelelő káros anyagot takarít meg. További részletek: https://www.rama.com/hu-hu/hu/fenntarthatosag/okologiai-labnyom