Az új trend: fiatalon nyugdíjba menni
A világjárvány hatására eddigi formájában megdőlhet a XX. század derekának egyik fontos innovációja, a nyugdíjrendszer, ami szerint csak negyven-ötven év munka után biztosít az állam pénzt a szabad megélhetéshez. Egyre többen szakadnak ki a mókuskerékből, és követik a saját álmaikat.
Ezeket láttad már?
A fiatal generáció számára azonban korántsem tűnik ez vonzó ajánlatnak, olyannyira nem, hogy a Moneyfarm vagyonkezelő cég kutatása szerint minden negyedik 18 és 34 év közötti a korai nyugdíjazást és a pénzügyi függetlenséget tűzte ki magának célul.
Futótűzként terjedt és egyre nagyobb követőtábora van a FIRE mozgalomnak, ami betűszóként a Financial Independence (pénzügyi függetlenség) és a Retire Early (korai nyugdíj) szavakból tevődik össze. A trend a guardian.com szerint a 2008-as gazdasági világválság idején, majd a pandémia alatt lett felkapott, és nőtte ki magát szubkultúrává, de valójában Vicki Robin és Joe Dominquez 1992-ben megjelent Your Money or Your Life (A te pénzed, a te életed) című könyvéből eredeztethető. A korai nyugdíjba vonulás bibliájának célja, hogy iránymutatást adjon az embereknek egy olyan jó és fenntartható élethez, amiben kevesebbet fogyasztanak, azaz nem pazarolják feleslegesen a világ erőforrásait – például nem utaznak napi kétszer a munkába, nem rendelnek ebédet – de közben teljes életet élnek.
ÉLJEN A SZABADSÁG!
Semmi meglepő nincs abban, hogy a FIRE mozgalom különféle variációival számos pénzügyi vagy életmód-tanácsadó és szakértő foglalkozik. Ki nem hallott már olyan fiatalon kiégett emberekről, vállalati karriert elhagyókról, akik gyökeresen változtattak az életmódjukon? „Sokan kiábrándultak a rendszerből, a monoton munkahelyi folyamatokból. Egyszerűen már nem érzik úgy, hogy kiaknázhatnák a bennük rejlő lehetőségeket, hiányzik belőlük a motiváció, fogaskeréknek érzik magukat a gépezetben” – fejti ki a karriertanácsadással foglalkozó The Escape School vezetője, Skye Robertson, aki szerint az amerikaiak 62 százaléka megterhelőnek tartja a munkáját, 61 százalékuknak pedig munkahelyi stresszből adódóan lettek egészségügyi problémái. A FIRE mozgalom filozófiája nem összeegyeztethető a vágyott semmittevéssel, inkább egy japán bölcsességre épít, miszerint olyan dologgal kell foglalkoznunk az életben, amiben jók vagyunk, és amire a világnak is szüksége van, de fizetnek is érte. A korai nyugdíjazást is ennek szellemében érdemes kezelni.
A Burberrynél fontos vezetői pozíciót betöltő Tiffany Dyba sokáig nem értette, miért sírja el magát a munkából hazafelé tartó úton. „Valami nem stimmelt, ezért egy karriertanácsadó segítségét kértem, aminek hatására kezdtem belátni, hogy a divat már nem nekem való. Nem az voltam, aki vagyok, hanem inkább az, akiről úgy gondoltam, hogy lennem kell. Tavaly mellrákot diagnosztizáltak nálam, amit semmiképpen sem tudtam volna túlélni, egy olyan cégnél, ahol mások prioritásai és projektjei mindig előbbre vannak az enyémeknél” – meséli Dyba, aki a tanácsadás során ráébredt, hogy hozzá hasonló cipőben járó nőknek szeretne segíteni, ezért felmondott a divatmárkánál és saját vállalkozásba fogott. Dyba célja nem a munka elhagyása, hanem a szabadság kiharcolása volt. Úgy gondolta, ha nem szereti a munkáját, keres egy kevésbé stresszeset vagy kommerszet.
MEGTAKARÍTÁS, BEFEKTETÉS
Többen vannak, akik úgy érzik, hogy már eleget spóroltak az elkövetkezendő harminc évre és kutyasétáltatásból, takarításból vagy részmunkaidős pincérkedéssel keresik meg a havi szükségletekre valót. Míg mások azért utasítják el az elavult nyugdíjrendszert, mert a szüleik még azelőtt meghaltak, mielőtt költhették volna a nekik járó havi járadékot, ezért szkeptikussá váltak a túl messzire menő tervezéssel kapcsolatban. Az extrém megtakarítási és befektetési trendnek több képlete is kialakult, ami megszabja, hogy a FIRE követők milyen életmódot hajlandóak és képesek fenntartani.
A Fat FIRE például a hagyományos életmódot folytatókat célozza meg, akik az átlagnál többet szeretnének megtakarítani, de nem akarnak visszavenni életszínvonalukból. Ehhez a magas fizetés mellett durva megtakarítási és befektetési stratégiák szükségesek. A Lean FIRE a minimalista életmódról és a megtakarítások szigorú betartásáról szól. A Barista FIRE az előbbi két variáció hibridje. Célközönsége, aki felhagy a teljes munkaidős állásával, de részmunkaidőben dolgozik, hogy folytathassa életvitelét. A munkavállalás lehetővé teszi az egészségügyi biztosítást, viszont a nyugdíjalaphoz való hozzáférést már nem.
PÉNZÜGYI ALAPELVEK NÉLKÜL NEM MEGY
A szakértők felhívját a figyelmet arra, hogy a FIRE filozófiája nem való mindenkinek vagy a letöbb ember számára elérhetetlen, de a pénzügyi alapelvei jók. A legtöbb esetben csak akkor reális, ha magas a fizetésünk, alacsony a jelzáloghitelünk és nincs gyerekünk. Az ellenérvek mellett szól az is, hogy nem mindenki tudja vagy akarja spórolással tölteni a húszas éveit, hiszen ez az időszak az utazásról, szórakozásról és tapasztalat szerzésről szól. Egy másik nyomós érv is szól a mozgalom ellen, méghozzá az, hogy a munka sok embert motivál, a korai nyugdíjba vonulás pedig űrt hagyhat maga után. A kritikusabb hangok szerint a rendszernek a csökkentett fogyasztásról és a tudatos vásárlásról kellene szólnia, nem a pénzzel kapcsolatos témákról. Ahhoz, hogy valaki negyvenévesen nyugdíjba vonuljon, olyan áldozatokat kell hoznia, amelyek lehetővé teszik jövőjének biztosítását, és ez a jövő a legtöbb embernek nagy valószínűséggel nem a luxusról fog szólni.
A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022-es májusi lapszámában jelent meg.
Szöveg: Adamek Alma