Ezek a leggyakoribb alvási rendellenesség - Mutatjuk, hogyan kezeld őket!
Rengeteg ember úgy küzd alvászavarral, hogy nem is tud róla. Csupán azt veszi észre, hogy nem ébred kipihenten, hogy nehezebben indulnak a reggelek, hogy fogy a koncentráció napközben. Mivel sokan nem is tudják, hogy az alvászavar okozza ezeket a problémákat, kezeletlenül hagyják, pedig ezzel még többet ártanak.
Ezeket láttad már?
A kezeletlen alvászavar ugyanis számtalan problémához vezethet. Egyrészt, a fókusz és a koncentráltság hiánya nagy visszaesést produkálhat a teljesítményünkben, amely negatívan befolyásolhatja az anyagi, munkahelyi életünket, és a kapcsolatainkra is hatással lehet.
A legnagyobb fenyegetést azonban az egészségügyi problémák jelentik: a kevés, vagy éppen rossz minőségű alvás sok betegség kialakulásáért felelős lehet. Emberek milliói nem alszanak eleget éjszakánként, 50-70 millió amerikai küzd alvászavarral a legutóbbi felmérések szerint, ami a népesség nagyjából 20-25%-át jelenti, ennél azonban még magasabb az arány a diagnosztizálatlan esetek miatt.
Az alvás egy rendkívül összetett biológiai folyamat, amelyek során az agy és a test olyan funkciókat látnak el, amelyek segítenek az egészség megőrzésében. Ez a magyarázat arra, miért okozhat hosszútávon egészségromlást a kevés és rossz minőségű alvás. De nemcsak a testet fenyegetik az alvászavarok, a lelki bajokért is gyakran felelősek.
Alapvetően nem is az alvászavar megléte a probléma, sokkal inkább a kezeletlenség. Ám ahhoz, hogy sikeresen megküzdjünk az alvászavarral, az első lépés a felismerés lenne. Hogyan ismerheted fel, ha alvászavarral küzdesz? Milyen típusai vannak, és mi a jellemző rájuk?
Az alvászavaroknak több mint 80 típusa létezik, mégis ezek a leggyakoribbak:
Álmatlanság: Az álmatlanság az alvászavarok leggyakoribb típusa, amelyet elalvási és alvási nehézségek jellemeznek.
Alvási apnoe: Ez egy olyan légzési rendellenesség, amely során az adott személy, nagyjából 10 másodpercig, vagy ennél is hosszabb ideig nem lélegzik alvás közben.
Hiperszomnia: Egy olyan állapot, amelyet az jellemez, hogy az illeti képtelen ébren maradni a nap folyamán. A narkolepszia a hiperszomnia egy fajtája.
Paraszomnia: A paraszomniát szokatlan viselkedések jellemzik alvás közben. Vannak, akik esznek, mások sétálnak, esetleg beszélgetnek, amíg egyébként alszanak.
RLS, azaz nyugtalan láb szindróma: Ezt az állapotot a lábakban fellépő szúró vagy bizsergő érzés jellemzi, amelyet erős mozgatási késztetés kísér.
Cirkadián ritmuszavarok: Ezt az állapotot az alvás-ébrenlét ciklussal kapcsolatos problémák jellemzik, amelyek miatt az adott személy nem tud megfelelő időben elaludni vagy felébredni.
Az alvászavar tünetei
- Minden este több, min fél órát vesz igénybe, hogy elaludj.
- Minden éjjel felébredsz, akár több alkalommal is, és ezután nehezen alszol vissza.
- Mindegy mennyit alszol, nehéz az ébredés.
- Gyakran érzed magad álmosnak napközben, sokszor iktatsz be kisebb szundikat a napodba.
- A lehető legalkalmatlanabb időpontokban is képes vagy elaludni, kivéve este, amikor tényleg kellene.
- Gyakran rángatod a lábadat és a kezedet alvás közben.
- Alvás közben horkolsz, zihálsz, fulladáshoz hasonló hangokat adsz ki.
- Bizsergő érzésre ébredsz fel többször is, amely mozgással, vagy masszázzsal tűnik el.
- Élénk álmaid vannak.
- Hirtelen izomgyengeség tör rád, amikor napközben felébredsz.
Álmatlan rémálmok: Az alvásparalízis hatása testre és lélekre
Az alvászavarok okai
- Rossz fizikai állapot, például fekélyek
- Egészségügyi gondok, például asztma
- Pszichiátriai állapotok, például depresszió és szorongás
- Genetikai tényezők, mivel a narkolepszia genetikai eredetű
- Túl sok alkoholfogyasztás
- Olyan stimulánsok túlzott fogyasztása, mint például a koffein
- Olyan gyógyszerek, amelyek gátolhatják az alvást
- Szabálytalan időbeosztás, ami megzavarja a szervezet biológiai óráját
- Öregedés: az életkor előrehaladtával az emberek egyre kevesebb időt töltenek mély alvásban.
Az alvászavarok diagnosztizálása
Az egészségügyi szolgáltató, például egy alvásszakértő a következőképpen diagnosztizálhatja az alvászavart:
- Áttekinti a kórtörténetet
- Érdeklődik az alvási nehézségekről, tünetekről
- Talán megkér arra is, hogy alvási naplót vezess, hogy pontosabb rálátása legyen az alvási szokásaidra
- Fizikai vizsgálatokat is kérhet
- Poliszomnogram (alvásvizsgálat) elvégzése, amely bizonyos biológiai adatokat figyel alvás közben. Ezek lehetnek például az agyhullámok, a szemmozgások, a pulzusszám, a vérnyomás, vagy a légzésszám. Egyes alvásvizsgálatok azt is megvizsgálják, hogy az adott személy mennyire tud éber maradni napközben, vagy milyen gyorsan alszik el nappali szunyókálás közben.
Az alvászavarok kezelése a tünetektől, pontos diagnózistól függően eltérhet. De segíthet a jó alváshigiénia, valamint a megfelelő alváskörnyezet megteremtése is. Emellett a fényterápia is segíthet a cirkadián ritmus visszaállításában, valamint a relaxációs gyakorlatok is. Ezen kívül a kognitív viselkedésterápiát is gyakran alkalmazzák, vagy a folyamatos pozitív légúti nyomást. Mi több, egyes esetben a gyógyszeres kezelés lehet a megoldás.
