5 dolog, amire inkább ne legyél büszke
Néha csak nagyot akarunk mondani, máskor szépítjük a helyzetünket, de nagyon sokszor bele sem gondolunk, amikor olyan dolgokkal hencegünk, amiken inkább változtatnunk kellene. Nézzük, mi az az öt dolog, amire egyáltalán nem szabadna, hogy büszkék legyünk!
Ezeket láttad már?
Ha kinőttél már a tinikorból, és nem érdekel a politika, akkor a saját életed nem érdekel. Nem fontos neked, mi lesz a munkáddal, a gyerekeiddel, az egészségeddel, a szabadságoddal, a jövőddel. Ennyire azért nem lehetsz nihilista…
Az emberek valamiért imádnak azzal dicsekedni, hogy napi négy-öt órákat alszanak. Csak hát ma már bizonyított, hogy a hosszan tartó alváshiány pusztítja az agysejteket, különösen a memóriát rontja, csökkenti a gondolkodás sebességét, emellett pedig növeli az olyan betegségek kialakulását, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szív-és érrendszeri megbetegedések. Szóval az, hogy alig alszol, körülbelül ugyanolyan menő, mint napi egy doboz cigit elszívni.
A perfekcionizmus pszichológiai értelemben patológiás viselkedés. Mivel lehetetlen mindent tökéletesen kivitelezni az életben (tökéletesen kinézni, dolgozni, karriert építeni, anyának, barátnak lenni – ráadásul mindezt együtt.), ezért a perfekcionista örökös kudarcra és elégedetlenségre van ítélve. Ahelyett, hogy tetterősen és pozitívan állna hozzá az élet kihívásaihoz, elviselve, ha valami nem sikerül, a perfekcionista folyamatosan retteg a kudarctól, és egész személyisége bukásának érzi, ha valami elront. Természetesen nem kell szégyellned, ha perfekcionista vagy, de ahelyett, hogy büszke lennél rá, inkább keresd meg az okait, és igyekezz elfogadni a saját hibáidat és mások tökéletlenségét, illetve azt, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan szeretnéd.
Tényleg? Jó neked! Én csomó mindent megbántam az életben. Már csak tegnap azt, hogy ingerültebben válaszoltam a barátomnak. És akkor még sorolhatnám az elmúlt évtizedeket… Ez nem azt jelenti, hogy az életem egy nagy bukás, és máig rágódom elbaltázott dolgokon, de azt mondani, minden úgy volt jó, ahogy volt, szerintem nem csak hazugság, de még pökhendiség is. Voltak olyan rossz döntéseim, amelyekkel másokat bántottam, és azokat igenis másképp csinálnám, ha lenne rá lehetőségem. Attól, hogy megbocsátottam magamnak, és feldolgoztam a történteket, még nem mondom, hogy nem bánom, amiért így vagy úgy viselkedtem valakivel.
Egy olyan kapcsolat, amely több év után is nagyrészt a külsőségekről szól, nagyon szomorú lehet. Talán tényleg vannak olyan valódi hercegnők, akik minden nap tökéletesen festenek és soha semmi bajuk, de ha te nem közéjük tartozol, és mégsem vagy képes tökéletlen oldaladat is megmutatni annak, aki szeret, akkor valami baj van. A szerelem egyik fontos eleme, hogy a másik szőrüstül-bőröstül elfogad téged. Például akkor is, ha épp nem volt időt gyantáztatni. Ha azt gondolod, a másik csak a külsődért szeret, akkor vagy nem a megfelelő emberrel vagy együtt, vagy neked nincs elég önbizalmad.
