Kiváló gyulladáscsökkentő és jót tesz a szív- és érrendszernek: te eleget fogyasztasz belőle?
Bár gyakran hajlamosak lehetünk nem észrevenni, valójában nap mint nap rengeteg lehetőség tárul elénk, hogy támogassuk az egészségünk megőrzését. Ide tartozik többek között az is, hogy az egyes étkezéseink alkalmával milyen élelmiszerek kerülnek a tányérunkra.
Ezeket láttad már?
Ha a gyulladáscsökkentő hatású alkotóelemekről van szó, akkor a rostokra is érdemes gondolnunk! Ezek a tápanyagok eleve elképesztően fontos szerepet töltenek be az egészségünk megőrzésében. A felmérések szerint mégis rengetegen vannak, akik nem visznek be belőle eleget a szervezetükbe, ami bizony nagy hiba. De vajon te is ezt a tábort erősíted?
Ennyire értékes a megfelelő rostbevitel
A rostok az étrendünk nélkülözhetetlen részei, a fogyasztásuk pedig számos egészségügyi előnyt kínál, beleértve a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát. Ennek ellenére a felmérések szerint az emberek nagyjából mindössze 5%-a teljesíti az Institute of Medicine’s által javasolt napi 19-30 grammos rostbevitelt (kortól és nemtől függően).
Nem minden a mennyiség
Ha a rostbevitelről van szó, sok kutatás eleve a mennyiségre koncentrál. Egy, a Cornell Egyetemen a közelmúltban végzett kutatás azonban azt az eredményt mutatja, hogy valójában nem is a mennyiség az, ami a legjobban számít. Méghozzá azért, mert a rostok előnyei nemcsak abból fakadnak, hogy mennyit fogyasztunk belőlük, hanem abból is, hogy a szervezetünk miként használja fel az elfogyasztott rostokat.
A Gut Microbes című folyóiratban megjelent eredmények szerint az emberek az egyedi bélflórájuk alapján eltérően reagálhatnak a rostban gazdag étrendre. Sri Lakshmi Sravani Devarakonda dietetikus, a Hunter College adjunktusa a Healthnek hangsúlyozta: „Nem mindenki részesül ugyanannyi előnyben az elfogyasztásuk után”. A tanulmány szerint ezért a rostbevitel testreszabottabb megközelítése lehet a hatékony módszer annak biztosítására, hogy az emberek elegendő rostot fogyasszanak.
Érdekes vizsgálat zajlott
A már említett kutatásról azt is fontos tudni, hogy kifejezetten a rezisztens keményítőkre összpontosított, egy olyan élelmi rosttípusra, amely nem bomlik le a gyomorban és a vékonybélben, hanem a vastagbélbe kerül. Ott pedig a bélbaktériumok fermentálják, hogy rövid szénláncú zsírsavakat hozzon létre, amelyek elősegíthetik a fogyást, illetve a kutatások szerint gyulladáscsökkentő, valamint szív- és érrendszeri előnyökkel járnak.
A kutatók a vizsgálat végén arra az eredményre jutottak, hogy a résztvevők kezdeti bélmikrobiom összetétele és diverzitása előre jelezte, hogy előnyös-e számukra a rezisztens keményítő fogyasztása vagy sem. Mivel pedig mindenki bélmikrobiomja különbözik, néhány ember pozitív változásokat tapasztalt a rezisztens keményítő-kiegészítés következtében, míg mások esetében minimális volt a válasz.
Amire érdemes figyelned
A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy jelenleg nincs mód annak tesztelésére, hogy hasznos lenne-e a rezisztens keményítő-kiegészítés a kutatólaboratóriumon kívül, a való életben is. Devarakonda ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy egyelőre az a fontos, hogy különböző típusú élelmi rostokat fogyasszunk, és ne csak egyfajta étrend-kiegészítőre támaszkodjunk, attól várva minden előnyt.
Mindent összevetve jelen állás szerint a legjobb, amit tehetünk, hogy ügyelünk a változatos rostbevitelre, méghozzá elsősorban tápláló ételek és italok, nem pedig étrend-kiegészítők által. Bharathi Ramesh táplálkozási szakértő szerint sokat számíthat például a több zöldség, gyümölcs és hüvelyes beiktatása az étrendünkbe, de a rostban gazdag turmixokkal is érdemes lehet tervezni.
Ami pedig a rezisztens keményítők bevitelét illeti, Ramesh szerint nagyszerű forrása például a zöld banán és a teljes kiőrlésű gabonák, de jó opciók lehetnek a teljes kiőrlésű tészták és a rizs is, utóbbi kettő azonban nem teljesen frissen, ugyanis lehűtve magasabb a rezisztens keményítő tartalmuk.
Összességében tehát a legjobb jelenleg az lehet, ha nap mint nap a kellő mennyiségű rostbevitelre törekszel. Ha pedig változatosan étkezel - odafigyelve arra, hogy értékes rostforrások is legyenek minden nap az étrendedben -, ez szinte biztos, hogy sikerülni fog, és ha székrekedést sem tapasztalsz (ami a rosthiány egyik legfőbb jele), akkor aligha kell aggódnod a rostbeviteled miatt.
Forrás: health.com, sciencedirect.com
