Gyakran vannak rémálmaid? Szakértők szerint komoly bajt is jelezhet
A demencia nem más, mint kognitív hanyatlás. Főként időskorban jellemző, de bárkinél előfordulhat. Agyi elváltozások okozzák, és olyan tüneteket foglal magában, amelyek nehezítik a mindennapi életet, feledékenyebbek leszünk, eltévedünk, magunkba fordulunk. Nézzük, melyek azok a korai jelek, amikre érdemes odafigyelni!
Ezeket láttad már?
Éjszaka gyakran felébredsz? Rémálmok gyötörnek? Ez akár a demencia egy korai tünete is lehet. Ne ijedj meg, természetesen más is állhat a háttérben, de azért ezt a problémát sem szabad félvállról venni. A demencia megelőzéséért mi magunk is nagyon sokat tehetünk, és talán mondanunk sem kell, ebben az esetben is mennyire fontos a korai felismerés.
Gyanúsak lehetnek a visszatérő rémálmok
Az alvás létfontosságú számunkra, átlagosan egy ember élete során 26 évet végigalszik. Ha azonban problémánk akad vele - álmatlanságban szenvedünk, nehezen jön álom a szemünkre, az éjszaka közepén sokszor felébredünk -, hajlamosak vagyunk csak legyinteni rá. Pedig megfelelő mennyiségű és pihentető alvás nélkül csökken a koncentálóképességünk, romlik a memóriánk, elhízhatunk, gyengülhet az immunrendszerünk, romolhat a mentális egészségünk és stresszesebbek lehetünk.
Szakemberek megállapították, az álmok alapvetően egészséges agyról árulkodnak, ugyanakkor az idősebb korosztály számára a visszatérő álmok és a rémálmok a demencia kialakulásának esélyére utalhatnak. Dr. Abidemi Otaiku, a Birminghami Egyetem munkatársa elárulta, most először találtak összefüggést a rossz álmok és a kognitív hanyatlás között.
A kutatás összesen hatszáz 35 és 64 év közötti alanyt vizsgáltak összesen 9 éven át. Emellett öt éven keresztül megfigyeltek 2600 idősebb embert is, akik már betöltötték a 75-öt. A vizsgálat elején még egyikük sem küzdött demenciával. Folyamatosan tesztelték őket, és a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy azoknál, akik rendszeresen rémálmokkal küzdöttek, nagyobb eséllyel alakult ki demencia.
A rémálmok mellett azonban más tünetekre is érdemes odafigyelni
- Memóriazavarok: ha egyre gyakrabban feledkezünk meg valamiről vagy nehezebben jegyzünk meg információkat
- Rutinfeladatok nehéz elvégzése: ha nehézségünk adódik az olyan egyszerű napi teendőkkel, mint például az étkezés vagy öltözködés
- Nehézkes beszéd: ha nehezebben ejtünk ki adott szavakat, esetleg rendszeresen megbotlik a nyelvünk
- Tévedések: ha nem tudjuk, milyen nap van vagy ha eltévedünk egy ismerős helyen
- Csökkenő ítélőképesség: ha nem ismerjük fel a veszélyes, rizikós helyzeteket
- Problémák az absztrakt gondolkodással: ha nem értünk bizonyos szimbólumokat, számokat
- Rossz helyre teszünk tárgyakat: ha oda pakolunk valamit, ahova nem szoktunk
- Hirtelen hangulatváltozás: ha ránk jön a hirtelen sírás vagy idegesek leszünk ok nélkül
- Nem kezdeményezünk: ha elveszítjük érdeklődésünket barátaink, szeretteink irányában
- Nehéz megértés: ha nem boldogulunk egy új környezetben
Mit tehetünk ellene?
Bár gyógymód nem létezik a demenciára, néhány életmódbeli változással sokat tehetünk a tünetek csökkentése és a betegség folyamatának lassítása érdekében. Nézzük, melyek ezek!
Diéta
Tanulmányok szerint a mediterrán diétát követve sokat tehetünk a demencia kialakulása ellen. Fogyasszunk rendszeresen halakat, tenger gyümölcseit, zöldséget, gyümölcsöt, dióféléket, hüvelyeseket. Emellett ügyeljünk oda a megfelelő vitaminbevitelre és iktassuk be étrendünkbe az Omega-3-ban gazdag élelmiszereket.
Alvás
Pihenjünk sokat! Egy korábbi felmérés szerint azoknál az embereknél, akik naponta 5 óránál is kevesebbet aludtak, nagymértékben megnőtt a demencia kialakulásának kockázata.
Rendszeres testmozgás
Szakemberek bizonyították be, hogy a rendszeres testmozgást végzőknél csökken a kognitív hanyatlás mértéke. Hasznos lehet továbbá az agyunk tornáztatása is: olvassunk, keresztrejtvényezzünk sokat!
Forrás: thesun.co.uk
