A Daalarna új menyasszonyi ruhák garantálják, hogy hercegnőnek fogod érezni magad a nagy napon
Újra szabadok vagyunk. A pandémia előtt el sem tudtuk képzelni, mennyire lehet örülni annak, ami korábban olyan magától értetődő volt, mint a levegő. Bár nem tudjuk, hogy meddig tart ez az idilli állapot, próbáljuk kiélvezni minden pillanatát, és örülni annak, ami hosszú várakozás után végre megadatott. Nem aggódunk a múlton és jövőn, a jelenben élünk. Ebből a gondolatból született meg a Daalarna új kollekciója, az IDYLL, amely a játékos vonalvezetésre, a légies anyaghasználatra és a romantikus sziluettekre helyezi a hangsúlyt.
Ezeket láttad már?
„Azt mondják, hogy csak akkor értékelünk igazán valamit, ha elveszítjük. Ezt az állítást az elmúlt időszak teljes mértékben igazolta. Nagyon itt volt már az ideje annak, hogy az esküvők újra a gondtalanságról és a felhőtlen örömről szóljanak, hogy a menyasszonyok fellélegezhessenek és az egész nap egy óriási örömünnep legyen. Ez a felszabadult, könnyed, őszinte boldogságtól átitatott hangulat volt a legfőbb inspirációm az új IDYLL kollekció készítésekor” – meséli Benes Anita.
Ehhez az elképzelt idillhez tökéletes helyszínt szolgáltatott a fertődi Esterházy-kastély páratlan kertje.
A kastély parkja és a kapcsolódó táj a barokk kertművészet európai léptékkel mérve is nagyszabású, példaértékű megjelenése, amelynek egyik ékköve a több mint száz méter hosszan elterülő Cziráky Margit Rózsakert.
„Az előző kollekciónkat a kastély belső tereiben fotóztuk, de már akkor, a februári hóesésben éreztem, hogy nekem ebbe a gyönyörű kertbe vissza kell térnem nyáron is. A vidéki nemesi táj magával ragadó hangulata tökéletes helyszínnek bizonyult az új IDYLL kollekció kampányképeihez.”
A több száz színes, illatos rózsa játékossága visszaköszön a kollekció akvarellszerű printjein és pöttyös anyagain is, míg a romantikus hangulatról a puffos ujjak és a légiesen libbenő tüllök gondoskodnak.„A fertődi kastélyparkban sétálgatva sokszor eszembe jut, hogy vajon hogyan élhettek, miről álmodozhattak itt a korabeli kisasszonyok, miközben udvarhölgyeikkel sétálgattak a szebbnél szebb rózsák között. Elképzeltem őket, ahogy a labirintusszerű tujabokrok között fogócskáztak, miközben kacagva pletykálkodtak, vagy éppen a családjuk által rájuk szabott sors ellen próbáltak lázadni. Akkoriban ritka volt még a szerelmi házasság, ezért a legtöbb esetben az Igaziról való álmodozás vagy egy-egy titkos találkozó csak itt, a kertben elrejtőzve valósulhatott meg.
Számukra ez a park jelentette az idillt. Jó érzés belegondolni abba, hogy mennyit változott azóta a világ: akik napjainkban a kastélyba látogatnak, már szerelemből házasodhatnak és szabadon választhatják meg a társukat. Néha érdemes megállni egy pillanatra, és értékelni ezeket a ma már természetesnek vett dolgokat is.”