Mihályfi Luca és Hegyes Berci: „Végre úgy szeretnek, ahogy még soha”
A GLAMOUR címlapfotózásának napján több, azzal kapcsolatos cikk is napvilágot látott, hogy Mihályfi Luca és Hegyes Berci, a Dancing with the Stars ötödik évadának versenyzői már nem alkotnak egy párt. Ők viszont ahelyett, hogy mindenáron felvennék a kesztyűt, és a saját narratívájukat bizonygatnák a közösségi médiában, köszönik szépen, tökéletesen boldognak és kereknek érzik az életüket az offline térben.
Ezeket láttad már?
Valószínűleg azok is csalódni fognak, akik azt gondolják, Mihályfi Luca és Hegyes Berci kapcsolata a műsor és a próbák hevében született, és mindössze egy évadni rövid kaland, ami hamarosan lecseng. Tény, hogy a pár hivatalosan még csak három hónapja van együtt, de az a rajongás, mély tisztelet és az egymás világával szembeni nyitottság, ami meghatározza őket, azoknak is inspiráló lehet, akik évek óta tanulják jól szeretni egymást. A Dancing with the Stars alatt kiderült, milyen erős köztük a kémia, beszélgetésünk során viszont segítettek megérteni, mi tette a kölcsönös vonzalmat ennyire mély, egészséges és már most érett kapcsolattá.
A Dancing with the Starst nézve feltűnt, hogy bár a tanár-tanítvány szerepek miatt könnyen kialakulhatott volna egy alá-fölérendelt helyzet, ti végig egyenrangú partnerként voltatok jelen a versenyben.
Hegyes Berci: Szerintem ez annak köszönhető, hogy Lucát fantasztikus tehetségnek tartom, és nemcsak az éneklésben, de előadóművészként is. Nagyon nehéz úgy megtanulni táncolni, mint aki már húsz éve ezt csinálja, viszont nagyon szépen el lehet adni, hogy a végeredmény ezt az érzetet keltse. Főleg akkor, ha a két fél között a kémia is megvan. Soha nem akartam azt éreztetni vele, hogy akkor most én vagyok a tanár, aki megmondja a tutit. Ez végig csapatjáték volt, ahol minden egyes mozdulatot megbeszéltünk.
A kapcsolatotok nagyon izgalmas dinamikával indult. A Dancing With Stars versenyzői voltatok, egyszerre kellett hétről hétre teljesíteni a műsorban, miközben alakult a kapcsolatotok, amit végig titokban is tartottatok. Izgalmas vagy inkább megterhelő volt ez az időszak?
Mihályfi Luca: Egyszerre volt mindkettő: friss és nagyon intenzív hetek voltak, hiszen még tartott a műsor, amikor összejöttünk.
Hegyes Berci: Nem akartuk a nagyközönség elé tárni, mert nem szerettük vona befolyásolni sem a zsűrit, sem a közönséget azzal, hogy itt van a cuki, kedves pár, akik szeretik egymást, nehogy azt gondolják, hogy ezzel szeretnénk előrébb jutni. Viszont nagyon nehéz volt úgy jelen lenni az adásnapokon, hogy ne pusziljuk, ne érintsük meg egymást, ne nevessünk a másikra, mert esetleg megláthatják olyanok is, akik aztán később elmondják a sajtónak.
Mihályfi Luca: Csak akkor volt szükség titkolózásra, amikor élő adásban voltunk. A Tv2 stúdiója tudta, hogy együtt vagyunk, csak a sajtóorgánumok felé nem szerettük volna kommunikálni ezt, hogy ne tudjanak bennünket bántani vagy ráfogni a kapcsolatunkra, hogy a műsor része. És ez sikerült, bármennyire is fájt, hogy néha legszívesebben odamentem volna megpuszilni Bercit, vagy ő simogatott volna meg engem, de nem lehetett, mert pár méterre ott ültek a páholy mellett a sajtómeghívottak, és minden mozdulatunkat figyelték.
Úgyhogy ez nekem gyakran kifejezetten rosszulesett. Sokat beszélgettünk akkor erről Bercivel, hogy értem a tévét, hogy miért titkolózunk, és teljes mértékben egyet is értettem ezzel. De engedjék már meg nekem, hogy fájjon és zavarjon, hogy nem viselkedhetek úgy a szerelmemmel, ahogy alapesetben tenném és ahogy szeretnék… De közben volt ennek egy varázsa is, persze, mert megtarthattuk magunknak ezt a nagyon személyes dolgot. Csak a miénk volt ez a kapcsolat, és nem állt fenn annak a veszélye, hogy a bulvár elferdítse az igazságot.
Tízes skálán mennyire volt nagy megkönnyebbülés, amikor kiestetek a versenyből, és többé nem kellett titkolóznotok?
Hegyes Berci: Azért sajnáltuk a kiesést, mert szerettünk volna a döntőbe jutni, de az is tény, hogy így végre a nagyközönség elé tárhattuk a dolgot. Korábban a dancinges csapaton kívül senki nem tudott a kapcsolatunkról, ezért bárhová is mentünk együtt, kicsit mindig meg kellett bújnunk, legyen az a karácsonyi vásár vagy egy mozi. És rossz úgy elmenni bárhová is, hogy az ember fél. Épp ezért nagy megkönnyebbülés volt, hogy végre elmondhattuk.
Mihályfi Luca: Szerintem nagyon szépen alakult ez az egész, mert nem gondoltam volna, hogy sokáig eljutok ebben a versenyben. Nyilván bíztam Berciben, meg a csodálatos tehetségében és a tanítási módszereiben, hogy ő nagyon jó ebben, hiszen többszörös bajnoka ennek a műsornak. Emiatt volt rajtam egyfajta nyomás is, ami abban a pillanatban megszűnt, ahogy jobban megismertem őt.
És olyan szép volt, hogy kaptunk egy utolsó táncot a parketten, ami csak a miénk volt, hogy még utoljára kiélvezhessük ebben a formában a közös perceket. Ezért is esett kevésbé rosszul a kiesés, mert tényleg nem gondoltam volna, hogy képes vagyok erre, és hogy ezt valaki ki tudja belőlem hozni. Nagyon hálás vagyok ennek a műsornak és Bercinek, hogy megmutatták nekem: erre is képes vagyok!
Dobó Katával a címlapon, LifePlanner naptárral és esküvői melléklettel vár a GLAMOUR január-februári száma
Mennyire nehéz számotokra azt kezelni, amikor például az állítólagos szakításotokról írnak, miközben rendben vagytok? Idegesítő vagy ki tudjátok zárni a kapcsolatotokból?
Mihályfi Luca: Szerintem nem nehéz kezelni, mert nem nagyon tudod hogyan kezelni. Elég nagy figyelmet kapunk most, és nekem is új, hogy a bulvár ennyire fókuszáljon rám a magánéletem miatt. Igyekszem úgy létezni, ahogyan eddig is, és nyilván egymás életének szereplői vagyunk, tehát megjelenünk majd a másik platformjain, és szerintem ez teljesen normális így. De nem szeretnénk a magánéletünk minden percét megosztani a közönséggel. Egyébként sokszor inkább vicces ez a hatalmas figyelem, amit kapunk. Tényleg, múltkor miért is szakítottunk, Berci? (nevet)
Hegyes Berci: Szerettem volna egy újévi tisztogatást az Instagramon, és sokkal egyszerűbbnek tűnt egyszerre kikövetni azt a több mint kétezer embert, majd megkeresni azt a pár valóban közeli ismerőst, akit be akarok követni, mint egyesével haladni. Ez az egész egyébként vasárnap este tíz órakor történt, és nagyjából harminc percig tartott. Ennyi idő elég volt, hogy kikerüljön a „hír” a Redditre, vagyis hogy kikövettem Lucát. Na most ahhoz, hogy lásd, ki van bekövetve a profilom által és ki nincs, egyesével rá kell keresned a nevekre.
Azért ebben van meló. Valaki nagyon unatkozott…
Hegyes Berci: Igen, és nem is értjük: hogy veszi ezt észre valaki? Másnap pedig meg is születtek az első cikkek a „szakításunkról”. Nem igazán éreztük úgy, hogy reagálnunk kellene, egyszerűen kitettünk egy sztorit a közös filmezésünkről, amit a bulvár aztán úgy értelmezett, hogy mi ezzel reagálunk a hírekre. Pedig valójában nem csináltunk semmi mást, mint amit egyébként is csináltunk volna: közösen megnéztünk egy filmet. Van egy csoport itt Magyarországon, akiket nagyon foglalkoztat a kapcsolatunk. Nem gondolnám, hogy ez rossz, kifejezetten hízelgőnek érzem.
A napi szintű próbák és a közös rutin után milyen érzés volt átkerülni a csendesebb hétköznapokba, már párként?
Mihályfi Luca: Tulajdonképpen Bercinél laktam a Dancing alatt is. Majdnem minden este nála aludtam, és miután vége lett a műsornak, ez a dolog folytatódott, továbbra is rengeteg időt voltunk együtt. Aztán a műsor után elutazunk Kanadába, ahol együtt töltöttük az újévet. Miután hazajöttünk, én lebetegedtem, ezért túlnyomórészt otthon gyógyultam, Berci pedig nagyon aranyos volt, ápolt és átsegített a nehezén. Alapvetően pörgős személyiségek vagyunk, rengeteg közös programunk van, imádunk moziba járni vagy beülni együtt egy étterembe. Egyébként tervezzük, hogy hamarosan visszatérünk a táncterembe is, és új koreográfiát készítünk.
Hegyes Berci: Már nekem is hiányzik a közös tánc. Az év második fele mindig különösen intenzív számomra, úgyhogy jólesett januárban ez a kis pihenés, de most már nagyon azt érzem, hogy szeretnék visszamenni a próbaterembe. És maradt legalább két olyan tánc, amit szívesen megtanítanék még Lucának. Tizenhárom éve tanítok, és ebben az időben jó pár olyan emberrel találkoztam, aki nem önszántából, hanem mondjuk szülői nyomásra táncolt. És ha én tanárként motiváltabb vagyok náluk, az azért nagy baj. Lucát viszont sosem kellett motiválnom, mert mindig fantasztikus elszántsággal adott bele mindent a táncba. És hát nem utolsósorban az, hogy a szerelmemmel táncolhatok, leírhatatlan érzés.
A közönség is találkozhat majd veletek valamilyen formában?
Mihályfi Luca: Beszéltünk róla Bercivel, hogy kifejezetten jó lenne, ha készíthetnénk majd ebből valamilyen anyagot, amit megoszthatnánk a közönséggel. Szerintem ez egy nagyon szép dolog, és valódi értéke van. Szeretek vele közösen alkotni. Pontosan ezt mondtam Bercinek még az elején: nem szeretem a kávé mellett ücsörgő randikat, ahol elmeséljük, mi volt a másik jele az oviban. Imádok közösen létrehozni valamit a másikkal.
Akkor az alkotáson keresztül tudtok egymással a legmélyebben kapcsolódni?
Hegyes Berci: Ezt még ebben a formában nem fogalmaztuk meg egymás előtt korábban, de szerintem igen. Az alkotás nagyon fontos része a kapcsolatunknak.
Mi az, amit a legjobban szerettek ebben a kapcsolatban, ami kiemeli az eddigiek közül?
Mihályfi Luca: Az eddigi kapcsolataim nem hasonlíthatóak ehhez. Én például rájöttem, hogy ennyire csodálatos szerelemben még soha nem volt részem az életemben. És ha valamiről azt is gondoltam, hogy szerelem, annak valójában köze sem volt ahhoz, amit most érzek. Ez annyira mély és heves, és azt érzem, hogy végre úgy szeretnek, ahogy még soha, és olyan jól szeretnek, ahogy arra mindig vágytam.
Hegyes Berci: Abszolút összehasonlíthatatlan minden mással, amin valaha keresztülmentem. Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni Lucáról, és nem kell őt idealizálnom ahhoz, hogy tényleg az ideálom legyen. Nem kellett meséket szőnöm köré. Ahogy megismertem őt a táncon és a műsoron keresztül, ahogy hozzám viszonyult, ahogy hozzám szólt és megérintett engem, abban olyan érzelmek és energiák voltak, amit még sosem tapasztaltam korábban. Brutálisan szeretve érzem magam általa.
Van egy mondás, amelynek az utolsó sora szerintem nagyon igaz és amit nagyon szeretek: „…megtalál, ha nem kutatod.” Ez az egész azért érdekes számomra, mert nem kerestem szerelmet. Luca viszont jött és berúgta az ajtót. Megismertem ezt a lányt, és onnantól nem tudtam hazudni magamnak, az érzéseimnek és a gondolataimnak.
Úgy tűnik, hogy vagy egy szeretetnyelvet beszéltek, vagy nagyon szépen megértettétek, mi a másik szeretetnyelve.
Hegyes Berci: A legfőbb szeretetnyelvünk az érintés, és ezt nagyon jól beszéljük. Nyilván van más is, a második helyen talán a minőségi időtöltés áll.
Mit tanultatok magatokról a másik mellett, ami esetleg új felismerés volt számotokra saját magatokkal kapcsolatban?
Mihályfi Luca: Hogy mellém valaki olyan kell, aki türelmes, mert sokszor vagyok türelmetlen, akár magammal is, és azonnal akarom a dolgokat. Mint például a táncpróbáinkon, amikor nem sikerült elsőre egy mozdulat, hiszen miért is menne táncos előképzettség nélkül. Bercitől viszont azt tanulom, hogyan kezeljem nyugodtabban a helyzeteket és hogyan ne kapjam fel olyan hamar a vizet.
Hegyes Berci: Ilyenkor úgy fogalmazok, hogy ő nem indulatos, csak drámaian lép fel. (nevet) Szerintem Luca hatványozottan erős abban, amiben én határozottan nem vagyok az, például, hogy kiálljak magamért. Úgy érzem, hogy ezt jelenleg is tanulom tőle, de már egyre jobban megy, amit nagyon köszönök neki.
Szinte most volt az első közös karácsonyotok, és hamarosan elérkezik az első közös Valentin-napotok is. Romantikusak vagytok, akik grandiózus meglepetésekben gondolkodnak, vagy inkább praktikusan álltok az ünnepekhez?
Hegyes Berci: Őszintén? Annyira romantikus alkat vagyok a hétköznapokban, hogy nem kerítek olyan nagy feneket külön ennek a Valentin-napnak. Nincs szükségem egy dedikált napra, ahhoz hogy kimutassam a szeretetem.
Mihályfi Luca: Nagyon sok Valentin-napot kaptam már Bercitől. Mindketten romantikus alkatok vagyunk, rengeteg aranyos és szívhez szóló meglepetést és gesztust kapok tőle nap mint nap. Szóval nem az a fajta fiú, aki egyszer elmondta, hogy szeret, és majd szól, ha ez változik. Berci minden reggel megerősíti bennem, mennyire imád, és ennél jobb érzés tényleg nincs.
Mi az, ami jelenleg leginkább lefoglal titeket önálló identitásként a saját karrieretekben?
Mihályfi Luca: Pillanatnyilag dalokat írok és stúdiózom, az első nagylemezemen dolgozom. Nagyon kreatív folyamatban vagyok, mert az utóbbi időben elég sok dalt írtam, és most ezeket igyekszem befejezni. És a Bercivel való tánc mellett szeretném más stílusban is fejleszteni a mozgásom, hogy a jövőben ezzel is színesebbé tegyem mondjuk egy nagyobb koncertemet.
Hegyes Berci: Én mostanában valami olyasvalamibe vágom a fejszémet, amit még nem csináltam korábban. Táncos videóklipet készítek egy olyan dalra, ami már régóta sokat jelent nekem. Egy szólókoreográfiáról van szó. A tanításból most kicsit visszavettem, mert a hétköznapi életemben tánctanár vagyok, csoportjaim vannak és magánórákat is adok, de szeretnék kicsit jobban magamra koncentrálni a táncban.
Mihályfi Luca: Nagyon sűrű lesz számunkra a február, márciusban pedig valószínűleg visszatérünk majd a képernyőre. Erről még nem árulhatunk el részleteket, de szerintem izgalmas a koncepció, és jó lesz újra közösen alkotni Bercivel.
Fotó: Annoni Zita, Stylist: Demeter Richárd, Smink: Kardos Júlia, Haj: Radván Simon
