Mérő Vera: Kanye Westnek, a világ leghíresebb nárciszának jóval a pólóbotrány előtt el kellett volna buknia
Kanye “Ye” West lekerült a Forbes milliárdosainak listájáról. Mégsem az a kérdés, hogy Ye bukott ember-e, hanem az, hogy miért csak most lett az. Ugyan a párizsi divathéten viselt, hírhedt White Lives Matter (a fehér életek számítanak, ami a fehér felsőbbrendűséget hirdető idióták kedvelt mondása) feliratú póló volt az utolsó csepp a bukáshoz és a többszázmillió dolláros szerződések felbontásához, a rapper az évek során kőkeményen rászolgált arra, hogy a neve egyet jelentsen a szégyennel. Mérő Vera jogvédő lerántja a leplet a világ egyik leghíresebb emberéről.
Ezeket láttad már?
Jómagam 2009-ben figyeltem fel a szupersztárra, amikor a patriarchátus, a bullying vagy a nárcisztikus bántalmazás fogalma nem volt még a közbeszédben. Abban az évben történt a felejthetetlen incidens, amikor az épp csak tizenkilenc éves Taylor Swift megnyerte az Év női zenei videója VMA-t, ám ahogy a díj átvétele után, boldogságban úszva belefogott a köszönőbeszédbe, váratlanul megjelent a színpadon a seggrészeg Kanye West, kitépte a dermedt énekesnő kezéből a mikrofont és beleüvöltötte: márpedig Beyoncéé minden idők egyik legjobb klipje. Ezután durva mozdulattal a teljesen lefagyott Swift kezébe lökte a mikrofont és levonult a színpadról.
Nyilvános megalázás: pipa
A fiatal lány megsemmisülten állt a reflektorfényben, beesett vállal, kezében a sután lógó mikrofonnal. A közönség egy emberként huhogott Westre, Swift pedig földre szegett tekintettel várta, hogy megnyíljon alatta a föld, így talán nem is láthatta, hogy mindeközben állva tapsolnak neki. A korabeli felvételeken tökéletesen leolvasható az arcáról, micsoda pokol lehetett a fejében, hogy most mégis mit kezdjen minden idők talán legdurvább színpadi alázásával. Nem is tudott vele mit kezdeni, ahogy a közönség soraiban ülő Beyoncé sem, aki nem vette bóknak West kirohanását. Annyira nem, hogy úgy tudni, a gála szünetében az apja vállára borulva zokogott a színfalak mögött. Mondjuk Swift is ugyanott zokogott, csak neki aznap még fel is kellett lépnie a győztes dalával, azon az eseményen, ahol porig alázták. Remegő hanggal, de végül megoldotta.
Hogyan lehet erre reagálni?
Kanye Westet aztán a reklámszünetben Pink küldte el a búsba, a világ legnagyobb idiótájának, mi több, hulladéknak nevezve a rappert, hozzátéve, hogy csak azért sajnálja, hogy nem ő maga nyert Swift helyett, mert pont egy súlyos fémcsatokkal díszített Alexander McQueen táska van nála, amit nem félt volna használni a “baromarcon”. Az estét Beyoncé mentette meg egy szuperelegáns húzással: miután megnyerte az Év zenei videója díjat, (ami csak még szánalmasabbá tette West nemcsak aljas és abúzív, de emígyen tökéletesen felesleges őrjöngését), ahelyett, hogy beszédet mondott volna, felhívta Swiftet a színpadra, mondván, szeretné visszaadni Taylornak a neki járó pillanatot.
Az ember azt hinné, itt vége a történetnek, a gáláról kivezetett West utóbb bizonyára kijózanodott és bocsánatot kért, de nem így történt. A bocsánatkérésre jó néhány évet kellett várni, de akkor sem lettünk beljebb vele, mivel nem sokkal később vissza is vonta. Sőt, hét évvel az incidens után egy dalszövegben azt sikerült leírnia, hogy „Azt hiszem, Taylorral mégiscsak fogunk még szexelni. Hogy miért? Mert én tettem híressé azt a picsát”. (A dal korábbi, kiszivárgott verziójában az is szerepelt, hogy Swift tartozik Westnek a szexszel.) Az addigra felnőtt és elképesztően sikeres énekesnő ugyanabban az évben a következőket mondta a Grammy gála színpadán, díjjal a kezében: „Mint az első nő, aki kétszer is elnyerte az Év albuma Grammyt, el szeretném mondani minden fiatal nőnek, hogy az utatok során lesznek, akik megpróbálják aláásni a sikereiteket vagy elvenni tőletek az eredményeitekért vagy a hírnévért járó elismerést. De ti csak a munkára fókuszáljatok, ne hagyjátok, hogy az ilyen emberek félreállítsanak. És ha majd elértek oda, ahová tartotok, körbepillantva tudni fogjátok, hogy csakis ti juttattátok oda magatokat és azok, akik szeretnek titeket. És az lesz a legnagyszerűbb érzés a világon.”
Az egó az marad
Az évtizedes szemétkedésre, ami a hírhedt VMA gálát követte, ma már jól bejáratott kifejezésünk van: bullying. Kanye West egy bully, és bár nem vagyok híve a konyhapszichológiai diagnózisoknak, pusztán emiatt az eset miatt is felmerülhet, hogy valószínűleg nem kicsit nárcisztikus. A szó nem klinikai értelmében pedig biztosan az. Nem véletlenül szereti magát a szerinte legnagyobbakhoz hasonlítgatni, mint Steve Jobs, Donald Trump, Andy Warhol vagy akár Shakespeare. Sőt, ő akkora, mint a Google, a Nike vagy a Disney. Hiszen ő egy kreatív zseni. Az ő versenytársai csak Michelangelo és Picasso lehetnek, esetleg a piramisok. Mert csak az Eminem-szerű lúzereknek 50 Cent a kedvenc rappere, - Kanye West kedvenc rappere Kanye West. Aki a világ legjobb albumát írta és aki az első számú emberi lény a zenében. Nem véletlen, hogy az élete legnagyobb fájdalma, hogy nem láthatja magát élőben fellépni.
Ő egy élő legenda, az új Jim Morrison, az új Kurt Cobain. Ő felszabadít a zenéjével, ami fontosabb, mint az apartheid “vagy mi” alól felszabadítani az embereket. Neki olvasnia sem kell, mi több, büszke rá, hogy soha nem venne könyvet a kezébe. Az egyetlen baj, hogy a média keresztre feszíti őt, pont, mint Krisztust. Azt gondolhatja az olvasó, hogy túlzok, holott egy csöppet sem. A fentieket mind Westtől idéztem. Kissé patológnak hatnak ezek a gondolatok, nemde? De nem az a legnagyobb baj ezzel a példaképpé emelt futóbolonddal, hogy az egója oldalazva sem fér be az ajtón. Hanem a bántalmazásra utaló vörös zászlók tömkelege.
Zaklatás, fenyegetés: pipa
Westet 2021 elején hagyta el a felesége, Kim Kardashian, akivel négy gyerekük van. A zaklatás, leskelődés, több ezer rózsa és egyéb, drága és grandiózus ajándék eredménytelen küldözgetése (a szaknyelvben: love-bombing) után a rapper agya akkor durrant el, amikor tudomást szerzett Kardashian új kapcsolatáról. Először megvette utca túloldalán, Kardashian otthonával pont szemben álló házat, majd a felfoghatatlan méretű követőbázisát arra használta, hogy Kim és az új kapcsolat ellen hangoljon. Sőt, nemcsak fenyegető zaklatásnak minősülő tartalmakat posztolt, de amikor nagy nehezen kimondták a válást, egy klipjében rituálisan elásott egy, a felesége új partnerét szimbolizáló bábut. Később sem riadt vissza attól, hogy olyasmit osszon meg, ami nyugodtan értelmezhető halálos fenyegetésként.
Még azt is belengette, hogy az új barát, Pete Davidson (szexuális értelemben) veszélyes a Kardashiannal közös gyerekeikre. Persze bevetette a klasszikusokat is, Kardashian alkalmatlan anya, aki szülői ellennevelést gyakorol, akadályozza a láthatást és szándékosan árt a gyerekeknek. Emellett privát üzenetváltásokat hozott nyilvánosságra és a rajongóit a "Mindörökké KIMYE” kórusba terelve igyekezett nyomást gyakorolni a volt feleségére, hogy újraegyesítsék a családot. Az egyoldalú zaklatásért többször felfüggesztették az Instagram profilját. Legutóbb pár hete kapott egy harminc napos tiltást, igaz, ezúttal antiszemitizmusért (ami miatt a Twitter is hasonlóan járt el), nem a volt felesége gyalázásáért. Amivel akkor sem hagyott fel, miután a nő és Davidson - talán éppen a West által a kapcsolatukra gyakorolt nyomás miatt - szétmentek. A fenyegető posztokat általában vagy maga törölte nem sokkal a közzétételt követően vagy a közösségi média platform.
Megfélemlítés, manipuláció: pipa
Miközben a rajongóknak úgy tűnhet, hogy ez csak egy valóságshow, aminek alig várják a következő, botrányos epizódját, a kapcsolati erőszak túlélőivel dolgozó segítő szakemberek sajnos túlságosan is jól ismerik ezeket a dinamikákat. És azt is tudják, hova vezethetnek. A szakmában ugyanis evidenciaként tekintik, hogy a bántalmazó kapcsolatban az a legveszélyesebb időszak, amikor az áldozat megpróbál kilépni belőle. A kontrollhoz ragaszkodó bántalmazó ugyanis ilyenkor mindent megtesz, hogy visszaszerezze az irányítást. Minél kevésbé sikerül neki, annál radikálisabb eszközökhöz folyamodik. Az így eszkalálódó erőszak tragikusan gyakori kimenetele az, amit itthon is tapasztalunk: a heti egy magyar nő közül, akit a volt vagy jelenlegi partnere öl meg, sokan ekkor, a kiugrási kísérlet közben halnak meg.
Hemzsegnek tehát a vörös zászlók: az új partner fenyegetése, a feleség elárasztása ajándékokkal és könyörgéssel, szakértő szemnek ezek fájdalmasan ismerős jelenségek, ahogy az is, ahogyan West elutasította a válást, illetve minden lehetséges módon akadályozta a folyamatot. Minderre mostanra a családon belüli erőszakkal foglalkozó szervezetek is felhívták a figyelmet. Kardashiannak - szemben a legtöbb áldozattal - volt elég pénze és befolyása, hogy ennek ellenére átverekedje magát a bírósági útvesztőn. Igaz, hiába a világ minden pénze és a szupergazdagok összes előjoga, így is jó egy évig tartott a procedúra. Jó kis üzenet ez azoknak, akiknek se pénzük, se kapcsolataik nincsenek.
Ráadásul ebben a történetben a világ egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb sztárja a legszélesebb nyilvánosságot használta arra, hogy befeketítse a felesége új partnerét, miközben a saját boldogtalanságáért a nőt hibáztatva vágta magát áldozati pózba. Közben a rajongótáborát (ami a mezei bántalmazó esetében általában “csak” a közös barátokat, kollégákat, családtagokat jelenti) is arra buzdította, hogy cselekedjenek, és segítsék a kampányt kommentekkel, megosztásokkal. A rajongók pedig boldogan megtették ezt, hiszen ezáltal közelebb érezhették magukat az idoljukhoz. Nem véletlen, hogy Kardashian egy idő után már könyörgött Westnek, hogy álljon le, mert a végén egy rajongója még komolyan veszi, és tényleg bántani fogja őt vagy Davidsont. West egy ponton fel is szólította a követőit, hogy ne ragadtassák erőszakra magukat, (legalábbis ne fizikaira), hogy aztán a Davidson bábu klipbéli elásásával és az új albumán szereplő dalszövegekkel jelezze, hogy inkább maga intézi el a férfit. Mindenesetre a gyűlölködő és fenyegető kommentek hatására Davidson egy ponton törölte az Instagram profilját.
Ennek ellenére a világsiker garantált
Elhiheti nekem az olvasó, hogy a nyolc év alatt, amióta áldozatokkal dolgozom, volt módom kiismerni, mennyire klisészerűek ez a mintázatok. Nemcsak én látom így, a kriminológia professzora, Aisha K. Gill úgy nyilatkozott az Independentnek, hogy az esetet elemezve a leginkább az döbbentette meg, hogy mennyire összeérnek ebben a bántalmazásban a nyilvános és a magánjellegű megszégyenítési formák, valamint hogy a közösségi média platformok hogyan járulnak hozzá az áldozatot érő sérelmek normalizálásához. Szerinte Westen számon kell kérni a viselkedését, mert erősen hat azoknak a szociokulturális normáknak a fenntartására, amelyek támogatják és elősegítik az erőszakot. Azért is lehet mélyen egyetérteni a professzorral, mert ugyan a West által generált milliónyi komment javát nyilván sem a volt felesége, sem annak a - mostanra volt - barátja nem olvassa. A kapcsolati erőszak áldozatai (minden ötödik nő) viszont igen.
Hát ezért kezdtem azzal az írást, hogy Kanye Westnek jóval a pólóbotrány előtt el kellett volna buknia. Mert hihetetlenül veszélyes, ahogy jogosultságának tudatától fűtve ország-világ előtt bántalmaz embereket, legyen szó Taylor Swiftről vagy Kim Kardashianról. (Meg persze egy rakás más emberről, a volt barátnőjét, Amber Rose-t például tíz évig zaklatta ugyanígy.) Az a pokoli, hogy a cikk elején említett többszázmillió dolláros szerződéseket ennek ellenére megkötötték és nem emiatt bontották fel. Hanem egy olyan pólófelirat miatt, ami akár egy szimplán ízléstelen vicc is lehetett, lévén West fekete. Persze léteznek öngyűlölő feketék, és West az antiszemita posztjai után is azzal a blődséggel védekezett, hogy ahogy minden fekete, ő maga is zsidó. De mondott olyat is, hogy a rabszolgaság választás kérdése volt, különben nem tarthatott volna négyszáz évig és George Floyd is fentanyl túladagolásban halt meg, nem azért, mert a minneapolisi rendőr a nyakára térdelt. A nyilvánvaló bullying és bántalmazás nem volt elég ok, hogy kiálljanak mögüle az olyan nagy cégek, mint az Adidas vagy a Gap. Pedig ez a bántalmazás aztán tényleg a szemünk előtt zajott, zajlik és fog zajlani - amíg csak hagyjuk.
Hazai körkép
És mielőtt bárki azzal jönne, hogy legyen ez az amerikaiak problémája: fel tudok sorolni nem kevés hazai példát ugyanebből a műfajból. Nem is fogunk kifogyni belőlük, amíg showelemként tekintünk a gyerekét részegen bántalmazó, exeit (a nyilvánosságban is) zaklató színészre, amíg a népszerű, nagy múltú műsorvezető behívja a műsorába, ahogy behívta a volt barátnőjét megerőszakoló színészt is, miközben a kapcsolati erőszak áldozatává vált tévés kollégáját arról faggatja, hogy szerinte miben hibázott, hogy úgy megverték, mint szódás a lovát. Mindegyik bemutatott esetben Jakupcsek Gabriella volt a műsorvezető.
De nem kell a közelmúltig sem visszamennünk a horror példákért: egy héten belül történt, hogy a #metoo ötödik évfordulóján az ATV legelismertebb riportere, Rónai Egon úgy gondolta, behívja a hazai #metoo egyik első érintettjét, valakit, aki egy megbélyegzett, a nyilvánosság elé állásával bátran kockázatot vállaló személy. (Ezek a riporter szavai voltak a vendége konferálásakor. Ismétlem, kockázatvállaló, megbélyegzett, bátor.) Aki nem látta a beszélgetést, vajon kire tippel? Sárosdi Lillára? Maros Ákosra? Nos, a vendég Kerényi @KERO Miklós Gábor volt. Aki elmondhatta, hogy utoljára a spanyol inkvizíció idején fordulhatott elő, hogy a megvádoltnak kellett bizonyítania, hogy nem bűnös. Ő márpedig semmilyen bűnt nem követett el, ellenben pszichológushoz kellett mennie, mert nagyon megszenvedte a közhangulat miatti karaktergyilkosságot. Ismerős az áldozati póz, amibe a bántalmazó vágja magát? Van egy jó hírem, meg egy rossz. A rossz az, hogy ez addig így fog menni, amíg zabáljuk a showt. A jó hírem viszont az, hogy ez csak addig megy így, amíg fel nem állunk az asztaltól.
Utóhang
A cikk leadását követően derült ki, hogy Taylor Swift hat jelölésből hatot váltott díjra az idei VMA-n. Westet nem említette a köszönőbeszédben és nem is célzott rá. Kanye West keresztény lányiskolát nyitott, ahol a hírek szerint a szülőknek titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A West-Kardashian gyerekek nem lesznek az iskola diákjai. Ha mindez nem volna elég, West egyúttal bejelentette, hogy 2024-ben indul az Egyesült Államok elnöki posztjáért.
