Szoboszlai Dominik miatt lehetünk újra büszke magyarok külföldön? Nagy-Britanniában élő magyarok meséltek, hogyan változik az országimázs
A szuperhősök korában olykor emberfeletti teljesítménnyel is nehéz érvényesülni, Szoboszlai Dominik sportolónak azonban nemcsak hogy sikerült a nagyok közé emelkednie, neki köszönhetően a szülőhazájáról kialakított kép is változhat. Nagy-Britanniában élő magyarokat kérdeztünk arról, szerintük hogyan befolyásolja a megítélésünket a La Manche-csatornán túl Szoboszlai Dominik.
Ezeket láttad már?
Magyarország? Puskás, puszta, paprika. Gyönyörű nők, gulyás, Budapest, Parlament. Nagyjából ezek az asszociációk jutnak a legtöbbek eszébe, ha hazánkról van szó. Ugyan az országunk megítélését számos dolog – így például a gasztronómiánk vagy a politikusaink által képviselt álláspontunk – befolyásolja, tény, hogy bizonyos emberek nagy hatással lehetnek a rólunk kialakított képre. Ilyen például Szoboszlai Dominik, akit pont egy éve igazolt le a Premier League-ben szereplő Liverpool csapata, azóta pedig már nemcsak a magyarok, hanem a britek és ezzel együtt a nemzetközi sajtó is ismeri a nevét, hazájával együtt. Dominiknak köszönhetően pedig nemcsak a foci, hanem hazánk megítélése is változhat.
Hatások tengerén
Az országokról és azok lakóiról kialakított feltételezések gyakran limitált tapasztalatokon és következtetéseken alapulnak. „A magyarok szeretik használni a paprikát, azaz tűzről pattant nép.” „Gyakran keseregnek, inkább a negatívumokra, semmint a pozitívumokra koncentrálnak: mondhatjuk, hogy pesszimisták.”
Különösképp igaz ez a kognitív leegyszerűsítés a példaképek esetében: korántsem mindegy, hogy a külföldön tevékenykedő honfitársak milyen képet sugároznak, hiszen a róluk alkotott vélemény akarva-akaratlanul összeforr szülőhazájuk megítélésével.
Egy, hazánkba látogató külföldi szerint például, ha Magyarországot emberként kellene elképzelnie, „egy nagyon büszke, makacs, nagydarab embert” látna maga előtt, de a Reddit kommentszekciójában többen zárkózott, „nehezen felmelegedő” népként jellemeznek minket. Nagy szükségünk van tehát olyan figurákra, mint amilyen Szoboszlai Dominik, aki segíthet átformálni azokat a régi narratívákat, amelyek elterjedtek rólunk a nemzetközi köztudatban.
Ezt támasztja alá a Nagy-Britanniában élő Csernák-Schindler Alexandra véleménye is: „Dominik »friss hús«, rekord fiatal csapatkapitány, tehetséges, lendületes, szimpatikus sportoló es ugye focista! Innentől kezdve nagyjából mindenki ismeri. A leigazolása óta, ha kiderül rólam, hogy magyar vagyok, Dominik személye már jó beszélgetés indító, egyúttal csökkenti az esetleges, országunk iránti kérdőjeleket.
Érdekes, hogy anno, ’88- ban, Görögországban, bárki kérdezte a nemzetiségünket a családommal, mindenki rögtön Détári Lajos nevét kiabálta. Ebből is látszik, hogy a focinak azóta is óriási ereje van!”
A Dominik iránti lelkesedést valószínűleg nem kell hosszan magyarázni: a székesfehérvári származású focista kisgyermekkora óta fanatikus elszántsággal dolgozott azért, hogy a Premier League-füvét koptassa. A Liverpool szövetségi kapitánya, Jürgen Klopp is gyakran adózik elismeréssel a sportolónak: az áprilisi, Brighton elleni összecsapást követően (amelyen Dominik egy gólpasszt tudhatott magáénak) például élő „tűzgolyóként” jellemezte, aki „mindenhol ott terem és káoszt kreál.
Szoboszlai kitartása, akaratereje egyértelmű tanúbizonysága annak, hogy „a legkisebb királyfi” igenis elnyeri méltó jutalmát, már ha elegendő időt és energiát áldoz (fel) arra, amire vágyik. A karján lévő tetoválás is ugyanerről árulkodik, eszerint: „A tehetség isteni áldás, de hihetetlen akarat és alázat nélkül mit sem ér.”
A kemény, fizikai munka mellett azonban nem feledkezhetünk meg a személyiségbeli tényezőkről sem, amelyek ugyanúgy kitűnnek a pályán, mint a teljesítmény. „EB-szereplése, Varga B. segítségére sietés abszolút hős fokozatú” – írja Szoboszlairól a már előbb idézett Alexandra, és nem tudunk vitába szállni vele.
A skótok elleni EB-összecsapás alatt ugyanis gyönyörűen megmutatkoztak Dominik vezetői képességei: Varga Barnabás sérülése után ő maga sürgette meg a pálya szélén álló orvosi csapatot, nyomatékosítva, hogy sürgősen szükség van rájuk. A példákból tisztán kitűnik: Szoboszlai fiatal koránál, kiállásánál, értékeinél, a pályán nyújtott teljesítményénél és viselkedésénél fogva leporolhatja országunk imázsát. Új, friss vérrel pumpálhatja fel azt.
A figyelem középpontjában: Szoboszlai Dominik
„Minden kollégám, akivel idekint eddig erről beszéltem (a londoni kormányzati negyedben dolgozom) ismeri a nevét. Többen mondták már nekem, milyen tehetséges” – írja kérdésemre válaszolva Éva, aki évek óta Londonban él. Éva kommentje ékes tanúbizonysága annak, hogy az olyan, külföldön nagy reputációra szert tevő magyarok – mint például Dominik – afféle kulturális nagykövetként működnek.
Szoboszlai Dominik csapattársakkal, szurkolókkal és a médiával való interakciói rávilágíthatnak a magyar kultúra értékeire és az általános munkamorálra. Az idézőjeles „nagykövet” státusz azonban nem feltétlenül ér itt véget.
Csernus Imre: „A magyarok nem mernek beszélni a hiányosságaikról, miközben tagadják a hibáikat”
„Ugyan azt nem mondanám, hogy Angliában mindenki ismeri a nevét, de szerintem Dominik már egyértelműen része Magyarország pozitív imázsának. Úgy, mint Cristiano Ronaldo Portugáliának” – írja kérdésemre válaszolva Zuzu, aki szintúgy több éve él Nagy-Britanniában.
Ha a Rondaldo-hatást vesszük alapul, van okunk bizakodni a Szoboszlai-hatásban is. Egy 2017-es kutatás szerint ugyanis Ronaldo olyannyira pozitívan befolyásolja Portugália megítélését külföldön, hogy az egyre több turistát vonz az országba, és Madeira szigetére. Bár arról egyelőre nem tudni, Szoboszlai imázsa önmagában hány turistát csalogat hazánkba, maga a tény, hogy egy Nyugat-Európai országban ilyesmiről számolnak be, bizakodásra adhat okot.
„A focirajongó munkatársam már akkor említette Szoboszlait, amikor leigazolt a Liverpoolhoz” – írja Nikoletta. „Mást nem mondott, csak érdeklődött, hallottam-e róla. A fiam viszont Szoboszlai miatt lett Liverpool rajongó! A környezetemben jellemzően megemlítik, ha kiderül, hogy magyar vagyok, és szeretik a focit” – derül ki leírásából, azaz a cikk elején emlegetett szentháromság (Puskás, puszta, paprika) mellé szép lassan beékelődik egy újabb név, amely megtöri az eddigi alliterációt: Szoboszlai.
Focistából példakép
„Egy középiskolában dolgozom, ahol foci láz tombol minden év minden időszakában, és igen, a diákoktól tudtam meg, hogy magyar srác játszik a Liverpoolban. És imádják! Nemzetiségtől függetlenül!” – írja Orsolya, akinek a kommentje rávilágít arra, amit a legnagyobb futball-rajongók is csak nehezen tudnak értelmezni, szakértők pedig úgy nevezik: a foci univerzális ereje.
Az az energia, amely képes áttörni a nemzetiségből, világnézetből, bőrszínből fakadó különbségeket, és úgy összehozza az embereket, amelyre a legfelkészültebb diplomaták sem képesek egy tárgyalóasztal körül.
Geert Hofstede kultúrakutató szerint a kultúránk a közös szimbólumokon, hősökön, rituálékon, gyakorlatokon és értékeken alapul. A hősök szerepe elvitathatatlan, hiszen ezek a személyek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket egy kultúrában nagyra becsülnek, ezért követendő példaként szolgálnak.
Dominik nemcsak a rólunk kialakított képet befolyásolhatja külföldön, hanem a saját, magyarsághoz fűződő viszonyunkat is. Erről árulkodik Zuzu másik kommentje, amely szerint „a kamasz fiam sokkal büszkébben viseli a magyarságát, mióta Dominik itt jászik.”
Hasonlókról számol be Melinda is: „A legnagyobb jel az volt, amikor kultúra napon az iskolába járó összes, magyar gyerek Szoboszlai-pólóban jött. Innen tudtam, hogy megvan a kapcsolat: mindenki tudta, ki van a pólón! (Angol iskoláról van szó, vidéken.)” Példaképnek lenni márpedig nem egyszerű feladat, de bízzunk benne, hogy Szoboszlai ugyanúgy elbír vele, ahogy élete eddigi kihívásaival. Alázattal és hittel magában és a szülőhazájában.
