Szabó Zsófi, ahogy még nem láttad, de mindig is szeretted volna
Tizenöt éve, rendkívül fiatalon robbant be a köztudatba. Szabó Zsófi műsorvezető, színésznő egy igazán bátor, sokszínű személyiség, aki mindig képes megújulni.
Ezeket láttad már?
Szabó Zsófi az elmúlt években sikeresen felépítette a karrierjét a közösségi médiában is. Mostanra a legnépszerűbb tartalomkészítők egyike, akire az olyan nagy világmárkák, mint a L’Oréal Professionnel is felfigyelt.
A kisfiad szinte még totyogós volt, miután visszatértél a képernyőre, lassan pedig már iskolába megy. Hogy foglalnád össze az elmúlt éveket?
Arra gondolsz, amikor a Reggeliben kezdtem dolgozni? Ó, te jó ég, így visszagondolva, mindig fáradt voltam! Az elmúlt tizenhat évben folyamatosan képernyőn voltam, vagyok. Kilenc hónapos várandósan még dolgoztam, és három hónapos volt a kisfiam, amikor visszamentem - egyéves volt Mendel, amikor elkezdtem a hajnali élő adásokat, és be kell vallanom, pokoli nehéz volt az első év!
A kisfiam mellett csak egy-két órát aludtam, ingáztunk Nyíregyháza és Törökbálint között. A figyelem, ami tizenkilenc éves korom óta kísér, okozott ugyan nehézségeket, de büszke vagyok, hogy amikor a tükörbe nézek, azt tudom mondani, hogy kitartottam, túléltem, és annak ellenére, hogy néha hangosabb volt tőlem a bulvármédia, mint amennyire szerettem volna, egy igazán szép karrier van mögöttem. Remélem, még legalább ugyanennyi van előttem!
Amikor elkezdtem szerepelni a Jóban Rosszban című sorozatban, még minden más volt. Visszagondolva, elképesztő tempót diktáltam! Az első hat év embert próbáló volt, heti hat napot forgattam, színházban játszottam, mellette pedig közönségtalálkozókra jártam, és próbáltam a zűrzavaros kis világomban felnőni, amit a bulvármédia nagyban megnehezített.
Korábban volt bármilyen elképzelésed arról, hogyan tartod majd egyensúlyban a munkát és a magánéletet?
Azt hiszem, ha mi együtt maradtunk volna a volt férjemmel, elsődlegesen az anyaságban való kiteljesedés lett volna a jövőképem, annak ellenére, hogy most érzem teljesen egésznek az életem. Kár lenne azon lamentálni, mi lett volna, ha… Mindig az adott helyzetből kell kihozni a maximumot.
Megtanultam, hogy az önmarcangolás nem vezet sehová. Számtalan alkalommal belemehettem volna, hogy magamat hibáztatom, másokhoz hasonlítom magam: miért nem vagyok jobb és sikeresebb? De rájöttem, ennek semmi értelme. Az az érzés, hogy a kisfiamnak én vagyok a legjobb, mindent elfeledtet velem. A személyiségemnek sokat kellett fejlődnie az évek alatt, hogy ma már így tudjak gondolkodni.
Még nagyobb figyelmet kellene kapnia az emberek életében az önfejlesztésnek, pláne, ha olyan korán kerül valaki a média világába, mint te…
Húszéves voltam, amikor bekerültem a médiába, ebbe a kívülről csillogónak tűnő világba, aminek azért van egy másik oldala is. Hamar meg kellett tanulnom, hogy bármikor érhet támadás, bántás. Az elmúlt években bizony kaptam hideget-meleget. Visszagondolva, boldog vagyok, hogy nem viselt meg mentálisan a sok negatív élmény.
A műsorvezetés, a tartalomkészítés fontos része az életednek. Melyik tevékenység kapja most a legnagyobb fókuszt?
A Jóban Rosszban ideje alatt robbant be a Facebook az életembe, majd jött egymás után a többi közösségimédia-oldal. Pontosan emlékszem, hogy amikor még nem voltak ilyen platformok, autogramkártyákat osztogattam a közönségtalálkozókon. A közösségi média egy teljesen új korszakot hozott mindannyiunk életébe.
Én közben színésznőből műsorvezető lettem, az emberek érdeklődése pedig nem változott irányomban, sőt egyre csak nőtt! Ismert emberként csöppentem bele a tartalomkészítés világába, ezért is nehéz csak influenszerként aposztrofálnom magam, miközben ez a tevékenység ma már rendkívül fontos része az életemnek.
El kell azt is mondanom, az, hogy már nem vezetem a Reggeli című műsort, nem azt jelenti, hogy a jövőben kizárólag csak a tartalomkészítésre szeretnék fókuszálni. Tele vagyok megvalósítandó tervekkel, amiket már alig várok!
A tartalomkészítésről sokan azt gondolják, hogy pofonegyszerű dolog, miközben – ha professzionális módon akarod csinálni – nagyon sokat kell dolgozni egy-egy poszttal, videóval, ötlettel…
Nagyon összetett tevékenység és rengeteg kihívással jár. Egy-egy videó vagy poszt megszületését számtalan egyeztetés előzi meg az ügyféllel, a videóssal, a fotóssal. Meggyőződésem, hogy alázat, szorgalom, türelem nélkül nem születnek sikerélmények. Néha többször is neki kell futni, mire megszületik a tökéletes végeredmény.
Csinálja bárki utánam, tapasztalja meg, hogy milyen, amikor igazán benne vagy egy adott feladatban, élje át, amikor egy apró részlet miatt kell valamit újra és újra megismételni! Ez egy időigényes, precíz munka, miközben kívülről rendkívül egyszerűnek, könnyednek tűnhet. Nem véletlenül akar ma már minden második fiatal tartalomkészítéssel foglalkozni!
Ma már könnyebben mondasz nemet egy-egy felkérésre?
Ha van valami, ami nem változott az elmúlt tizenöt évben, az a munkabírásom, terhelhetőségem. Viszont mostanra még körültekintőbb vagyok, még jobban megválogatom, milyen együttműködésre mondok igent.
Másrészt nem akarok olyan influenszer lenni, aki mindent megmutat az életéből. Csak olyan partnerekkel működöm együtt, akik ezt elfogadják, és nem akarják ezt a szemléletemet megváltoztatni. Ráadásul évek óta dolgozom ugyanazokkal a márkákkal, mert nagyon hűséges típus vagyok.
Mi a véleményed az olyan oldalakról, mint például a Reddit, ahol a téves állítások, pletykák képesek fals képzeteket szülni, amit a bulvármédia aztán előszeretettel felkap?
Mélységesen elszomorít, hogy közszereplőként egy sokszor hamis pletykára alapozott komment miatt a bulvármédia támadásainak vagyok kitéve. Egyetlen lapkiadó sem engedhetné meg magának, hogy egy komment és a rosszindulat vezérelje a cikkek születését, vagy egy vélemény végül faktum legyen, és ebből címlapok szülessenek. Próbálom ezeket a felületeket, médiumokat tudatosan kizárni az életemből.
Csak az a fontos, hogy én pontosan tudom, ki vagyok, a nap végén tükörbe tudok nézni, és olyan emberek vesznek körül, akik szeretnek. Másrészt meg kellett tanulnom kezelni, hogy az életben vannak traumák, rosszabb periódusok, amikor bizony pocsékul érzed magad. Fontos megélni ezeket is, nem szabad elnyomni a negatív érzéseket. Hosszú tanulási folyamat volt nekem is megérteni, hogy a fejlődéshez szükség van ezekre is. Az életem egy nyitott könyvnek tűnik, miközben csak a legszűkebb környezetem ismer igazán.
Aki kedvel, nem dől be az alaptalan rágalmazásoknak, téves állításoknak velem kapcsolatban. Néha persze nehéz egyensúlyt tartani abban, mennyit is mutassak magamból. Vannak pillanatok, amikor úgy gondolom, mennyire jó lenne, ha jobban beleláthatnának az érzéseimbe az emberek, de aztán rájövök, ezzel csak felületet adok azoknak, akik mindenáron bántani akarnak.
Te egy bátor nő vagy…
Az eddig életem során számtalan alkalommal kellett bátornak lennem. Az élethez sok-sok bátorság kell, enélkül nem megy! Fontos értékelni azt, ami körülvesz, de néha fejest kell tudni ugrani az ismeretlenbe, bármennyire félelmetes is.
Milyen érzés egy olyan világmárka szépségnagykövetének lenni, mint a L’Oréal Professionnel?
Kislányként fenékig érő szőke hajam volt, a szép frizura már akkor is fontos része volt az életemnek. Emlékszem, tinédzserként hajszárítóval pózoltam a tükör előtt, és közben néztem a reklámokat a tévében. Akkor még csak álmodoztam arról, hogy egy világmárka – mint amilyen a L’Oréal Professionnel– felkér egyszer. Nincs annál jobb visszajelzés, hogy harmadik éve dolgozhatok együtt egy ekkora márkával, fantasztikus érzés!
A hajad a megjelenésed egyik nagyon fontos része. Miben rejlik a szépsége?
Azt hiszem, ez is a maximalizmusomhoz köthető. Időt és energiát kell szánni az ápolásra, és megtalálni a hajszerkezetedet legjobban tápláló professzionális termékeket. A másik fontos tényező pedig a belső harmónia. Ha jóban vagy önmagaddal, az kihat a testedre is. Hajlamosak vagyunk a hajápolást félvállról venni, miközben legalább olyan törődést és odafigyelést igényelnek a tincseink, mint az arcunk, vagy a testünk más területe.
Korábban mesélted, hogy neked a futás jelenti az énidőt, viszont a sérülésed miatt még mindig nem tudsz futni. Hogy éled meg ezt lelkileg?
Annak ellenére, hogy hét hónapja mellőznöm kell a futást, nem adtam fel, hogy napi szinten mozogjak. A sport a lételemem, próbálom mentálisan helyén kezelni ezt a helyzetet. Fél éve járok gyógytornára, mostanra eljutottam oda, hogy kiegészíthetem a rehabilitációmat jógával, pilátesszel. Emellett rengeteget sétálok is. Semmit nem sürgetek, pontosan tudom, hogy a testemnek időre van szüksége, és türelmesen várom, hogy egyszer újra visszanyerjem régi formámat
Mit kívánsz 2024-re?
Az elmúlt években sok sérülést okozott a türelmetlenségem mind lelkileg, mind fizikailag. Készen állok az előttem álló évre, nagy terveim vannak és izgatottan várom, mit sikerül megvalósítani. Mindenkinek azt kívánom, hogy teljesüljön, amiért keményen dolgozik!
Stylist: Kökény Nikoletta, Smink: Kredits Enikő, Haj: Perge Zsolt/L’ORÉAL Professionnel
