Sydney van den Bosch megmutatta a szerelmét, ő kérte meg a szépségkirálynő kezét
Egy rendkívül nehéz időszakban talált rá Sydney van den Boschra a szerelem, egy olyan társ személyében, aki visszaadta neki a hitet, hogy újra boldog lehet. Exkluzív interjúnkban az egykori szépségkirálynő nagyon őszintén mesél az érzéseiről.
Ezeket láttad már?
Le sem tagadhatnák, hogy tombol köztük a szerelem. Az összenézéseikből, apró érintéseikből is egyértelműen látszik, mennyire boldogok egymással. Sydney van den Bosch influenszer, televíziós személyiség olyan társra lelt Benjámin személyében, akire mindig is vágyott.
Rengeteg minden történt veled a tavalyi évben, miközben a külvilág semmit sem észlelt abból, éppen mi zajlik körülötted.
Elképesztően intenzív év van mögöttem, mind szakmailag, mind a magánéletemben. Hatalmas lehetőségként éltem meg, amikor megtudtam, hogy szerepelhetek Tv2 Dancing with the Stars táncos show-műsorban, mellette állandó szerencselányként folyamatosan forgattam a Szerencsekerék vetélkedőt, emellett pedig közösségi média tartalmakat készítettem, márkák reklámarcaként szerepeltem.
A táncos műsor időszakában tetőzött minden, hiába koncentráltam az előttem álló feladatokra, a magánéletemben zajló krízisek miatt nem tudtam tökéletesen fókuszálni a műsorra. Épp zajlott a válóperem és az édesapám beteg lett.
Alapvetően pozitív ember vagyok, de ez a két dolog, annyira megviselt, hogy akkoriban nehéz volt bizakodóan szemlélni az életet. Képzeld el, hogy egy gyönyörű tangót táncolsz az élőshow-ban, miközben az életed romokban hever. Ugye milyen nagy ellentmondás!
Korábban a betegséged megélése és az azzal való megküzdés is egy nagy lecke volt neked, de azt gondolom, a tavalyi év második fele még nagyobb próba elé állított, mennyit bírsz el lelkileg.
Erre csak azt szokták mondani: az ember mindig annyi terhet kap, amennyit elbír. Most utólag visszagondolva, annyira nehéz, lelkileg megterhelő időszak van mögöttem, hogy úgy érzem, jelenleg nem tudnék megküzdeni még egy drámával vagy tragédiával.
Ritkán beszélsz a magánéletedről, általában, ha megszólalsz, annak nyomós oka van.
Tudatos embernek tartom magam, igyekszem a magánéletemről is eszerint beszélni. Ez nem most alakult így, már akkor eldöntöttem, amikor először regisztráltam a közösségimédia-oldalaimat. Nagyon erősen meghúztam a határvonalat, mit osztok meg a nyilvánossággal. Van valami, amit viszont kifejezetten nem szeretnék eltitkolni: rám talált a szerelem, és boldogabb vagyok, mint valaha.
Miután nagyon diszkréten közölted a hírt a nagyvilággal, rögtön összefüggésbe hozták a házasságod lezárását és az új szerelem fellobbanását. Mi az igazság?
Ez is az bizonyítja, hogy az embereknek fogalmuk sincs róla, valójában mi zajlik körülöttem – persze ez sajnos gyakori jelenség a média világában. A házasságom jóval hamarabb véget ért, minthogy azt elmondtam volna nyilvánosan. Addig nem akartam elindítani a lavinát, amíg a belső harcainkon nem voltunk túl, és érzelmileg nem álltam készen arra, hogy képes legyek róla magabiztosan beszélni.
Nem volt könnyű hét évet elengedni, és fel kellett dolgoznom azt is, hogy még harmincéves sem vagyok, ráadásul átestem valamin, ami akár az életembe is kerülhetett volna.
Hiába küzd két ember egymásért, tesznek meg mindent a kapcsolatért, néha be kell látni, ha nem megy tovább, és el kell engedni egymást.
Az időhúzás és a halogatás nagymestere vagyok. Általában rendkívül lassan határozom el magam, főleg, ha a jövőmet befolyásoló kérdésekről van szó. Képes vagyok napokig, hetekig, akár több hónapig rágni magam miatta, mire kimondom, hogyan tovább, és persze első körben a megoldásokat keresem. A Dancing with the Stars-ban való szereplés igazi mentőövként jött az életembe.
Elterelte a gondolataimat, csak magamra koncentrálhattam, és kicsit elfeledtette velem, hogy éppen romokban van az életem. Időközben jött Benjámin az életembe. Az első találkozás óta tudjuk, hogy összetartozunk.
Bár nem jutottam el a műsorban a döntőig, helyette kaptam egy elsöprő és különleges szerelmet, amit csak ritkán és nagyon kivételes esetekben élhet át az ember. Szerencsés vagyok, hogy ez nekem megadatott.
Beni akkor érkezett az életembe, amikor egyáltalán nem számítottam rá. Volt bennem félsz, aggódás, milyen lesz újra fejest ugrani egy új kapcsolatba, de a szerelembe vetett hitem meggyőzött, hagytam, hogy megtörténjen.
Az elmúlt évek is arra tanítottak, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy ne merjünk szeretni. Persze először próbáltunk kicsit szembemenni az érzelmeinkkel, de végül mindketten rájöttünk, hogy ennek semmi értelme. Ez egy sorsszerű dolog, hiszem, hogy ennek így kellett történnie.
Érdekes, mert amennyire két lábbal a föld felett járok, annyira próbálok higgadt és tudatos is lenni. A volt házasságommal kapcsolatban pontosan tudom, hol és mit rontottunk el, most még jobban figyelek rá, hogy ne kövessem el ugyanazokat a hibákat.
Sokaknak adsz erőt azzal, hogy nyíltan vállalod az érzéseidet.
Úgy gondolom, az egyik fő erényem a bátorságom. Tudom, hogy minden rossz után valami jó fog következni. Néha bátornak kell lenni, nem félni, belevágni új dologba, és merni kell kockáztatni. Beni személyében megtaláltam mindent, amit szerettem volna, soha nem gondoltam volna, hogy ennyire hasonlíthat egymásra két ember.
Utólag kiderült, évekkel ezelőtt már találkoztunk, akkor még mindketten más életszakaszban voltunk. Én nem is emlékeztem erre, ő viszont annál inkább. Felerősítette bennem az „ezer éve ismerjük egymást” érzést. Nemrég nekem szegezte a kérdést: „leélnéd velem az életedet?”.
Egy pillanatig sem gondolkodtam rajta, hogy azonnal igent mondjak neki. Most biztos sokan úgy gondolják, túlságosan elhamarkodtuk a döntést, de az érzéseim sokkal erősebbek iránta. Nem érdekel, mit gondolnak rólunk mások!
Annyi minden történt velem az elmúlt időszakban, magányos voltam, azt éreztem, hogy egyedül a szüleimre számíthatok, nincs senki más, akibe kapaszkodhatnék, viszont nem akartam őket terhelni a problémáimmal, meg akartam őket óvni mindentől.
Mióta megismertem Benit, nincsenek kétségeim. Az első perctől tudtam, amint lehet, be akarom majd őt mutatni a szüleimnek. Van egy kedves, meghatározó emlékem, ahogy mindannyian együtt vagyunk, hallgatom, ahogy beszélgetnek, bennem pedig felerősödik a „végre megérkeztem” érzés.
Apukám mindig óvott, bástyaként védelmezett, egyszer csak ránézett Benire, és annyit mondott neki: „vigyázz rá!”. Sajnos tavaly év végén elvesztettem őt - akkor értettem meg, miért kérte meg erre. A sors fintora, hogy mindketten ugyanabban a hónapban, pár nap eltéréssel születtek, és rengeteg mindenben hasonlítanak egymásra. Apukám tudta, hogy jó kezekben leszek.
Könnyen elfogadta Benjámin, hogy az ismertséged miatt mostantól ő is állandó figyelemnek lesz kitéve?
Nem áll hozzá közel ez a világ, teljesen normális, hétköznapi életet él. Amennyit szerettünk volna, most megmutatunk magunkból, de a jövőben szeretnénk a kapcsolatunkat megőrizni magunknak, és nem a nyilvánosság előtt élni az életünket.
Ha meg kellene fogalmaznod, mit mondanál, mi fogott meg benne?
Nem tudok egyértelmű dolgot mondani. Az első pillanattól éreztem, hogy összetartozunk. Nem volt egyetlen dolog sem, ami idegesített vagy zavart volna, esetleg meg akartunk volna változtatni a másikban. Annyira gyorsan történt velünk minden, és nagyon jó érzés, hogy a menyasszonya lehetek.
Az élet túl rövid, mi pedig nem akarunk egyetlen percet sem egymás nélkül tölteni, pláne, hogy a jövőről is abszolút összhangban gondolkodunk. Alig várom, hogy végre a férjemként mutathassam be.
Hogy történt a lánykérés?
Balin nyaraltunk, Beni velem ellentétben rendkívül sportcentrikus. Rengeteget túráztunk, gyönyörű természeti kincsek, vízesések, vulkánok vettek minket körbe. Az egyik alkalommal kitaláltuk, hogy felmászunk az egyik vulkán tetejére. Hajnali háromkor vágtunk neki, végigküzdöttem az utat, nagyon elfáradtam, egy ponton próbáltam volna Benit rábeszélni, hogy forduljunk vissza.
Ő végig csak azt hajtogatta: „csak a szíved vigyen tovább.” Akkor még nem értettem, miért mondogatta ezt, alig kaptam levegőt, annyira fáradt voltam. És akkor felértünk a vulkán tetejére, a gyönyörű napfelkelte tárult elénk, varázslatos volt, ahogy ott a világ tetején hirtelen megkérdezte tőlem, leélném-e vele az életemet.
Soha nem fogom elfelejteni ezt a pillanatot! Ott akkor megpecsételődött köztünk valami, ami mostanra még erősebben összetart minket.
Váratlanul jött az életembe, neki köszönhetem, hogy újra boldog vagyok, és felerősítette bennem, amit titkon mindig is hittem: igenis létezik az igaz szerelem!
Stylist: Csillag Szilvia Smink: Kredits Enikő Haj: Czinege Donát Videó: Herle Kristóf Címlapvideó: Schneider Zoltán
