Rába Timi: „Egy 50 éves nő is megállja a helyét a munkaerőpiacon”
Az 1991-es Miss Hungary szépségversenyen feltűnt Rába Timi választhatta volna a szépségipart, ám ő a családi életben találta meg a boldogságát. Az elmúlt 25 évben főállású anyaként három gyerekről gondoskodott, ők mára felnőttek. A legnagyobb fia pár éve megajándékozta egy unokával, a 21 éves lánya, Nina, az ELTE jogi karán tanul, a „kicsi” Noel pedig 17 éves lesz novemberben.
Ezeket láttad már?
Új fejezet kezdődött Rába Timi életében. Szeretne visszatérni a munka világába, de szembesült vele, hogy a világ megváltozott ezen a téren is. Hisz benne, hogy egy nap rátalál egy olyan csapatra, ahol jól érezheti magát, ahol tud alkotni, teljesíteni, és ahol az ő munkája is fontos lesz.
Még együtt élsz a két kisebb gyermekeddel, de ők már nem igényelnek huszonnégy órás anyai gondoskodást. Hogyan változott meg az életed?
A gyerekek megnőttek, és az életemnek abba a szakaszába értem, amikor lehetőségem van arra, hogy visszatérjek a munkaerő piacra, vagy többet foglalkozzak magammal.
Korábban a család mellett belefogtál egy vállalkozásba, egy ezoterikus stúdiót nyitottál…
Igen, de sajnos nem tudtam összeegyeztetni a munkát és a családot, ugyanis nálunk nem tudott besegíteni az apuka, minden feladat rám hárult. Reggeltől estig egyedül voltam három gyerekkel, és rájöttem arra, hogy nem tudok helyt állni mindenhol. Egy fenékkel nem tudtam több lovat megülni.
Nem futsz újból neki valami saját vállalkozásnak most, hogy több szabadidőd lett?
Sosem voltam elkötelezett vállalkozó típus, most sem gondolkoztam rajta. Jelenleg rácsodálkozva nézek a világra, mert olyan újfajta munkalehetőségek vannak, amikről korábban nem is hallottam, és ezek kifejezetten érdekelnek.
Például a marketing, a social média, a kommunikációval kapcsolatos feladatok és az esztétikai referens munka is tetszene. Szeretek emberekkel foglalkozni, szociálisan érzékeny és nyitott vagyok.
Olyan munkahelyet keresek, ahol számítanak rám, ahol én is meg tudom mutatni, hogy egy ötven éves nő is megállja a helyét a munkaerőpiacon, és fiatalos lendülettel veti bele magát a feladatokba.
Képes lennél reggel elmenni otthonról és csak este hazatérni?
Ha az ember szereti azt a munkát, amit csinál, akkor teljesen lényegtelen, hogy nyolctól-ötig, vagy kötetlen munkaidőben végzi, nem ez az elsődleges szempont. A választásomat ez nem befolyásolja, a cél inkább az, hogy jó közösségbe kerüljek, és hatékony tudjak lenni a csapat számára.
Ismerősök által keresgélsz vagy állásajánlatokra jelentkezel, mint egy átlagos munkakereső?
Azt tanítom a gyermekeimnek, hogy soha nem adjuk fel, hanem megyünk előre és csináljuk a dolgunkat, így példát kell mutatnom. Minden nap újult erővel folytatom a munkakeresést, és tudom, hogy meg fogom találni azt a munkahelyet, ahol jól érezhetem magam, ahol tudok alkotni.
Azt nem akarom, hogy a férjem segítsen, pedig nehéz kilépnem a munka világába, mert eddig rózsaszín buborék vett körül: család, gyerekek, szeretet, béke. Most másfajta világban élünk, érzem és tapasztalom, hogy a munkakeresés nem egyszerű, de bizakodó vagyok.
Érzékeled, hogy mennyire megváltozott minden az elmúlt évtizedekben?
A világ változott meg, hiányzik az empátia, az egymásra odafigyelés, a segítségnyújtás. Mindenki törtet és halad a maga útján. Én nem ilyen vagyok, ezzel nem tudok azonosulni. Az ezoterikus beállítottságom miatt hiszek abban, hogy adok-kapok van az életben.
Mivel telnek a napjaid?
Minden nap főzök, rendben tartom a házat, és ha a gyerekek kérnek valamit, azonnal ugrok. Édesanyámnak is segítek. Ezek mellett céges megbízásaimnak is eleget teszek, így vannak napok, amikor reggel elindulok otthonról és csak este érek haza.
Magaddal mikor foglalkozol? Beiktattál valamit a szabadidődbe?
Igen, a sportot. Arra figyelek, hogy egy héten háromszor-négyszer mozogjak, ez az énidőm. Szeretek olvasni, végre jut rá időm, és nagyon leköt. Időnként verseket írogatok.
Még mindig gyönyörű vagy, küzdesz az öregedés ellen? Hogy látod magad, amikor a tükörbe nézel?
Mindenki öregszik, nem vagyok ezzel egyedül. Próbálom kihozni ebből is a legjobbat, mindenért tenni kell az életben, semmi sem ajándék. Vannak rosszabb napjaim, de ezeken átlendítem magam, mert annyi más fontosabb dolgom akad. Minden este, amikor imádkozom, azt kérem a Jóistentől, hogy egészséget adjon nekünk. Ugyanúgy foglalkozom a lelkemmel, mint a testemmel. Az ötven év pedig csak egy szám, hogy ki mit hoz ki belőle, az csak rajta múlik.
Férjeddel közös programokat csináltok?
Igen, nekünk fontosak a családi esték, jókat beszélgetünk. A nagy család is sokszor találkozik, számunkra az együtt töltött idő elengedhetetlen.
A spanyolországi életedre hogyan tekintesz vissza? Nem vágysz vissza a tengerpartra, a napsütésre?
Nagyon jó és szép emlék volt az a három év, szerettem nézni, ahogy a fiam a tengerparton rohangált, amikor a helyi klub csapatában focizott. A gyermekeim angolul és spanyolul tanultak az iskolában, ahová a világ minden tájáról érkeztek diákok. Én Magyarországon vagyok itthon, itt vannak a gyökereim, ez az én hazám, itt érzem jól magam.
Az unokád, Nikos már hatéves. Mennyi időt tudsz vele tölteni?
Nem lakunk egymáshoz közel, hétköznapokon nem tudunk találkozni. Örülök, ha hétvégén jönnek hozzánk, vagy megkérnek, hogy vigyázzak rá. Nyitott, tündéri, csodagyerek, aki pont úgy néz ki, mint a nagyfiam kiskorában. Örömmel töltök vele minden percet.
A barátságokra most több időd jut?
A fiatalkori barátnőim mind megvannak, nem találkozunk hetente, de tarjuk a kapcsolatot, és ha tudunk beülünk valahova. Az újabban kötött baráti kapcsolatokat is ápolom. Mindenkivel, akit szeretek és fontos volt nekem, megmaradt a barátságom.
