Osvárt Andrea: „Az életemnek ebben a szakaszában nyugalomra van szükségem”
Osvárt Andrea leginkább külföldön keresett színésznő, itthon nem jut a rendezők eszébe, ám nem is bánja. Élete olyan szakaszába érkezett, ahol a magánéletre került a hangsúly, miközben szívesen dolgozik egyéb, a filmszakmától távol álló projekteken.
Ezeket láttad már?
Meglepő területekre vetette bele magát a gyönyörű, szőke színésznő, akinek egyáltalán nem mindegy, hogy mi veszi körül Budapesten és a szűk környezetében. Osvárt Andrea a filmezésről sem feledkezett el, ám főleg külföldön forgat.
A színészettől távol álló dolgokba vágtál: elvégeztél egy közös képviselői tanfolyamot, és társadalmi munkában a Margit-negyed testületben dolgozol…
Igen, a Covid alatt nem tudtam a szellemi energiáimat lekötni, nem volt forgatás, munka. Ekkor végeztem el a társasházkezelői tanfolyamot, és 2019-től számvizsgáló lettem egy Margit körúti társasházban. A számvizsgáló bizottság feladata a közös képviselő ellenőrzése. Ám honnan tudtam volna, hogy mit kell ellenőriznem, ha azt sem tudom pontosan, hogy neki mi a dolga? A tanfolyamon ezt megtanultam, végül rögeszmésen rákattantam a témára.
Miután elvégezted a tanfolyamot, jobban bele akartál szólni a házad működésébe?
Igen, és azt is láttam, hogy minden ház más: az egyiknek pincéje, másiknak padlása, kertje van, némelyiknek garázsa, nem lehet ezeket egységesen szabályozni. Mégis ugyanaz a jogszabály határozza meg mindegyik működését, illetve tűzvédelmi-, műszaki-, biztonsági-, és egyéb rendszeres ellenőrzések szükségesek, amikről nagyon jó, hogy tanultam, mert így tudom emlékeztetni a közös képviselőt, hogy ha valamit felül kell vizsgálni és nem utólag derül ki, hogy ezt már rég meg kellett volna tenni.
Ha nem végeztem volna el a képzést, fogalmam sem lenne, mi is valójában a feladatunk. Számos társasházban olyan állapotok uralkodnak, ami arról tesz tanúbizonyságot, hogy vagy a közös képviselő, vagy a tulajdonosok túlságosan félvállról veszik a társasházi dolgokat, mivel úgysincs rá szankció, és a tulajdonosok számára előírt kötelezettségek betartását sem kéri számon senki.
Hálás feladat megfelelő tudással felszerelkezve beleszólni egy ház látszólag jónak tűnő működésébe?
Nem, mert az én javaslataim mind pénzbe kerülnek. A számvizsgálói javaslatokban leírom, hogy milyen állapotok uralkodnak, mit kellene megjavíttatni, vagy felújítást betervezni. Ilyenkor persze nem örülnek a tulajdonosok, hogy a zsebükbe kell nyúlni. A közös képviselő pedig próbál ötven embert közös nevezőre hozni.
Nyilvánvalóan sosincs egyetértés, mert míg én annak örülnék, ha minden rendben lenne, más tulajdonosok azt szeretnék, ha egy fillérrel sem kellene többet fizetniük, de azért minden működjön, és legyen rendben a környezetükben. Szerencsére általában van pár tulajdonos, aki határozottan és jól érvelve elmagyarázza a többségnek, hogy többe fog kerülni, ha megvárjuk, amíg nagy lesz a baj, és akkor még többe kerül majd megjavítani vagy felújítani valamit.
Állandó konfliktusban élsz a házzal vagy vannak sikereid is?
Párakkal van nehéz kapcsolatom. Általában a negatív vélemény a hangos, a támogató-pozitív pedig a csendes többség. Néha kérek megerősítést a szomszédoktól, hogy hogyan látják, folytassam-e a munkát. Egyenként kapok visszaigazolást a támogatásukról, és sokan hálásak is, hogy végre történik valami és nem áldatlan állapotok uralkodnak a házban. Máskor pedig nem alszom, mert megvisel a személyeskedés, a hamis pletyka és a rosszindulat.
Mindig is érdekeltek a ház dolgai?
Húszévesen én sem közgyűlésekre jártam, de felnőtt fejjel rájöttem, hogy ha hagyom, hogy elhanyagolják és lepusztítsák az ingatlan vagyonomat, akkor az ingatlanom szép lassan elveszti az értékét. Nem azért dolgoztam egész életemben, hogy mások elherdálják a vagyonomat. Ennek ellenére nem lettem hivatalosan közös képviselő, de nem is erre vágytam, mert külföldi munkáim mellett jelenleg nem tudnám ezt felelősségteljesen elvállalni.
Inkább számvizsgáló bizottsági tag lettem, aki olyan ingatlantulajdonos, aki rászánja az időt és odafigyel a saját házának dolgaira. Előbb-utóbb az ember eljut abba a korba, amikor már el akar menni a közgyűlésre, mert tudja, hogy a szavazata számít, és amit mond, az évekre meghatározhatja az életkörülményeit és vagyonát.
Innen csak egy lépés volt a Margit-negyed projektbe becsatlakozni?
2020-ban olvastam a II. kerületi polgármester, Őrsi Gergely interjúját egy online portálon, ahol a Margit-negyed projektről beszélt. Nagyon megtetszett az ötlet, írtam neki, hogy szívesen részt vennék benne társadalmi munkában, ugyanis én is a környéken élek, nekem is fontos, hogy néz ki a környezetem.
Mi fogott meg ennyire a kezdeményezésben?
Húsz évvel ezelőtt, mielőtt Olaszországba költöztem, a Margit körút környékén laktam, és amikor pár éve hazatértem, sajnos egy pusztulatot találtam. Örültem, hogy a polgármester megfogalmazta, hogy ráncfelvarrásra lenne szükség, és erre költenek is. Egy tízéves terv született Margit-negyed projekt néven, amelyben kulturális egyéb revitalizációs célkitűzések szerepelnek. Elsősorban kihasználatlan, üres önkormányzati ingatlanok bérbeadásával foglalkozunk, potenciális bérlőket keresünk és versenyeztetjük őket. Szeretnénk, ha felújítanák ezeket az ingatlanokat és beköltözve újra életet vinnének a környékbe.
Nem csak kereskedelmi hasznosítás, hanem kulturális is van?
Nonprofit egyesületeknek, közhasznú szereplőknek lehet akár hatvan százalékos bérleti díjkedvezményt adni. Így költözött be több alapítvány, kulturális egyesület, a Greenpeace, a Habitat for Humanity Magyarország, hamarosan pedig a Mozgássérült Emberek Integrált Intézménye Merek Egyesület. Úgy látom, fontos dolgok érkeztek a Margit-negyedbe, amelyek aktívan hozzájárulnak a kerület kulturális életéhez.
Nyáron koncerteket szerveztetek bérházak udvarán..
Egy másik társasházban élő két srác találta ki, hogy ilyen módon forrást gyűjtenek, csináltak egy koncertsorozatot az egyik társasház udvarán, a belépőjegyből származó bevétel pedig ment a felújítási alapba. Ezt a kísérleti projektet is támogatta az Önkormányzat.
Ha végig mész a Margit körúton mostanában, megdobban a szíved, hogy ebben a változásban a te kezed munkája is benne van?
Igen, nagyon jó érzés. Az ünnepek alatt például huszonkét üres kirakatot díszítettünk fel karácsonyra a kerületi általános iskolák, óvodák gyerekeinek dekorációival. Szívet melengető volt, ahogy készültek a gyerekek a karácsonyra.
Ez lett a főfoglalkozásod, színésznő mikor vagy?
Igen, persze színésznő is maradtam, de szerencsére válogathatok a szerepekben. Leginkább külföldre járok dolgozni, egy évben egy-két minőségi projektet vállalok el. Nemrég az Amazonon futott egy hat részes sorozatom német nyelven, egy pszichothriller. Februárban jön ki egy másik német filmem. Az időm többi részében szívesen foglalkozom jótékony projektekkel és a háztartással. A párommal Bécs és Budapest között ingázunk, így soha nem unatkozom. A párom közgazdász, aki munkája miatt is sokat utazik, így aktív, mozgalmas életünk van.
Produkciós céged is volt….
A producerkedés nagyon stresszes volt a számomra. Nehéz volt az a rengeteg megpróbáltatás, amivel egy cégvezetés és egy forgatás szervezése jár. Erről az életminőségem miatt inkább lemondtam.
Most majdnem ugyanazt csinálod kicsiben, konfliktusban élsz…
Igen, de itt úgy érzem, hogy van értelme, látható eredménye az erőfeszítéseimnek, míg egy filmet megcsinálni három évre van szükség, és akkor még mindig lehet, hogy nem jut el olyan szintű forgalmazásra, ahogy szeretnénk. A kis, független filmeknek egyre nehezebb minden, márpedig én ezeket szeretem.
Magyarországon egyáltalán nem forgatsz, filmezel?
Kicsit kakukktojás vagyok itthon, nem jutok a producerek, rendezők és casting direktorok eszébe. Másrészt én sem keresem a lehetőségeket. Nem célom, hogy itthon folyamatosan dolgozzak.
Olaszországot teljesen elengedted? Nagy sztár voltál, vezetted a Sanrémói Dalfesztivált is…
Hiányzik az olasz nyelv használata és művelése, de szerencsére gyakran megyünk, nyáron két hetet töltöttünk ott, és márciusra is szerveztünk már utat a párommal. Ha jön egy megkeresés, egy nekem való szerep, akkor szívesen visszatérek, de már nem hajtok utána úgy, mint régen, és ott élni sem akarok már. Az elmúlt húsz évben ambiciózus voltam, főleg a karrieremet építettem. Az életem jelenlegi szakaszában nyugalomra vágyom. Most rendeződött a magánéletem, és erre most vigyázok. Harmóniában, egyensúlyban élek. Megtaláltam végre a páromat.
