A Narnia-filmek kislánya majdnem belehalt egy fertőzésbe - Ilyen gyönyörű, felnőtt nő vált belőle

A Narnia-filmek varázslatos hangulata sokunkban mély nyomot hagyott. Ki ne álmodozott volna róla gyerekként, hogy például a nagypapája egyik titkos szekrénye egy másik világba vezet? Persze, hiába próbálkoztunk, a téli ruháknál mi sajnos nem jutottunk messzebb, úgyhogy már csak emiatt is nagyon irigyeltük Lucy Pevensie-t. Az őt alakító színésznőre, Georgie Henley-re talán még ma is bájos kislányként emlékszünk, azóta azonban gyönyörű, 27 éves felnőtt nővé cseperedett, aki nagyon nehéz időszakot tudhat maga mögött. Mindenkit ledöbbentett, mikor elárulta, hogy főiskolás korában majdnem belehalt egy fertőzésbe, aminek a nyomait azóta is a testén viseli.

Húsevő fertőzés támadta meg a színésznőt

Georgie Henley az Instagram oldalán osztotta meg megrázó történetét, amit kilenc éven keresztül titkolt a nyilvánosság előtt. Most viszont úgy döntött, felvállalja, hogy a teste a súlyos fertőzés miatt nem tökéletes, sebhelyi mindig emlékeztetni fogják arra, hogy min ment keresztül.

Tizennyolc éves koromban, az egyetem hatodik hetében elkaptam egy ritka és fájdalmas fertőzést, a nekrotizáló fasciitist, amibe majdnem belehaltam, és nagyon lerombolta az egész testemet - írja Henley a bejegyzésében. A Centers for Disease Control and Prevention oldala szerint ez egy húsevő fertőzés, ami akkor fordulhat elő, ha egy seb elfertőződik. Állítólag még megfelelő kezelés mellet is minden ötödik nekrotizáló fasciitisben szenvedő ember belehalt a fertőzés következményeibe az elmúlt öt évben.

Betegségek lelki okai: félelmetes, mi áll az egyes fizikai fájdalmak mögött

A fertőzés miatt majdnem elveszítette a bal karját

„A bal karom amputációjának megelőzése érdekében egy fárasztó invazív műtéten, majd egy kiterjedt helyreállító műtéten is átestem, aminek eredményeként bőrátültetésre volt szükség és rengeteg heg keletkezett”- írja posztjában, majd azt is elmeséli, hogy több évbe telt, mire teljesen felépült. „Hosszú időbe telt, mire meggyógyultam, mind fizikailag, mind lelkileg, de nagyon reméltem, hogy egy nap eljön a megfelelő pillanat arra, hogy beszéljek a történtekről. A mai nap egy új kezdet.”

A sebhelyeit a nyilvánosság előtt szégyellte, folyton takargatta őket. Úgy érezte, ha nem tökéletes, akkor nem folytathatja tovább a karrierjét. „Az elmúlt kilenc évben nyíltan beszéltem a hegeimről a magánéletemben, de bármilyen szakmai környezetben teljesen elrejtettem őket: kötést viseltem, sminket a színpadon, hosszú ujjú felsőt, amikor fotóztak, vagy nadrágot, hogy zsebre tehessem a kezem.”

Ma már büszke a sebhelyeire, amik a túlélésre emlékeztetik

A New York Postnak most elmondta, hogy a fertőzést követő szorongásának nagy része abból fakadt, hogy olyan iparágban dolgozik, ami a tökéletességet követeli meg, ezért attól félt, hogy soha többet nem dolgozhat. Az az igazság, hogy a tökéletesség nem létezik, de sokáig szégyelltem magam amiatt, hogy más vagyok, ezt pedig tovább súlyosbították a karrieremmel kapcsolatos elvárások.

Mára azonban már büszkén vállalja a sebhelyeit, hiszen azok a túlélésre emlékeztetik. „A hegeimet nem kell szégyellnem. Ezek a testem által elszenvedett fájdalom jelképei, és ami a legfontosabb, hogy emlékeztetnek a túlélésre.”