"Mindenki jobban izgul körülötted, mint te magad!" - Interjú Korok Fatima aranyérmes világbajnok szabadtüdős merülő sportolóval

Nagy utat tettél meg az aranyéremig.

Tulajdonképpen az én útkeresésem a szinkronúszással kezdődött, hatévesen, nagyon gyerekként csöppentem bele, még az általános iskola előtt. Versenyszerűen űztem egészen kamaszkoromig. Emellé jött a színjátszás, a színészkedés, de volt egy pont, ahol választanom kellett, és 16 évesen végül abbahagytam mindkettőt, és egy lépést hátra léptem. Az érettségi után, 18 évesen aztán idegenvezetőként kezdtem dolgozni, ez picit azért kapcsolódik az előadóművészethez, persze nem musical, amiben szerettem volna érvényesülni. Végül pedig visszakanyarodtam a vízhez, és úgy érzem, most megtaláltam az utamat. Mindig is boldog voltam vizes környezetben.

Így a webkamerán át is nagyon kiegyensúlyozottnak tűnsz. Ez annak is köszönhető, hogy rátaláltál a sportodra?

Nagyon öntudatos szerepben világítanak meg most mindenhol, ahol megjelenek, de ez nem feltétlenül a szabadtüdős merülés számlájára írható. Nekem ez eredetileg is a személyiségem része. Ha az ember rátalál egy útra, ami boldoggá teszi, kihozza belőle a maximumot, amiért úgy érzi, megéri áldozatot hozni, az még nem változtatja meg az alapvető személyiségét. Én úgy gondolom, egy határozott, fiatal nő vagyok, de gyerekként is ilyen mentalitású voltam. Az, hogy a szabadtüdős merülést elkezdtem, megerősített abban, hogy ki vagyok.

Mi zajlik a víz alatt a fejedben egy-egy merülés alkalmával?

Az adott másodpercet kell épp megélni, pont, amikor könyvet olvasol. Akkor sem jó, ha a sütőbe tett rakott krumplin pörög az anyad. Ez így van az én sportomban is. Ha szabadtüdős merülök, akkor arra koncentrálok, és minden egyes porcikámmal azt élem át. Ez arra is megtanít, hogy a szárazföldön is alkalmazzam ezt a módszert. A víz alatt az agyunk ugyanúgy működik, mint a víz felett, csak sokkal kevesebb a zavaró tényező, a testünk viszont máshogy létezik. Sok olyan szuper képességünk van, ami akkor jön elő, amikor a víz alatt nem veszünk levegőt. De ez egy hosszú topik. (nevet) Az óceán csendje a világ leggyönyörűbb hangja, sokkal könnyebb ott megélni a pillanatokat.

Mi a helyzet az adrenalinnal és a félelemmel?

Bár még nincsenek kutatások ezzel kapcsolatban, az adrenalin kifejezetten rossz hatással van a merülésre, ugyanis egyszer veszel levegőt, aminek ki kell tartani le- és felfele is. Nagyon mély, meditatív állapotba kerülsz a víz alatt, lassul a szívverésed, a pulzusszám lemehet akár 30-ra is, így tart életben a szervezeted, hogy ne használjon feleslegesen oxigént. Félelmei pedig mindenkinek vannak, de ezeket saját magunk kreáljuk. Az egyetlen, aki le tudja győzni a félelmeidet, az te magad vagy.

A hozzátartozóknak, a barátoknak nem lehet könnyű megélni, amíg merülsz.

A VB-t a szüleim egy nagy kivetítőn, a parton élőben követték. Hidd el, mindenki sokkal jobban izgul körülötted, mint te magad! Elmerülsz 2-3 percre, majd visszatérsz a felszínre. De hogy mi zajlik le ilyenkor benned, csak te érzed.

Mivel kapcsolsz ki a szárazföldön?

Légző és nyújtó gyakorlatokkal csodákat lehet elérni, különböző módszerek vannak erre. Szívből ajánlom őket, mert ezekkel tényleg ki lehet kapcsolni az agyat. De a főzés is nagy szenvedély.

Tényleg, van, amit nem ehetsz? Kell diétázni?

Főként szénhidrát és növényi alapú étrendet követek. De nem csak a diétán, a mikoron is nagy a hangsúly. Esténként eszem általában egy jó nagy, szénhidrátban gazadag vacsorát, a reggeli órákban pedig reggeli nélkül megyek edzeni. Ilyenkor csak vizet iszom. Ezt komolyan be kell tartani. Egy szabadtüdős merülés alatt sok energia fogy el, és rengeteg vizet veszítesz. Edzésnapon három és fél liter vizet szoktam meginni és 2000 körüli kalóriát viszek be.

Irigykedhetünk kicsit? Milyen idő van nálatok Egyiptomban?

Tél van, így azért nincs olyan nagyon meleg, de átlagban eléri a 20 fokot. Itt általában mindig süt a nap!

Molnár Karesz