Krausz Gábor: „A szeme csillogott, éreztem rajta, hogy büszke rám”
Általában Krausz Gábor szerelmi életéről ír a bulvársajtó, miközben elismert gasztroszakember és gondoskodó apuka, aki számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy a kislányával is megszerettesse a számára kedves ételeket.
Ezeket láttad már?
Krausz Gábor legutóbb Szicíliát és annak ízeit fedezte fel párjával, Mikes Anna táncművésszel, akivel a Dancing with the Stars alatt ismerkedett meg. A séf digitális címlapinterjúnkban azt is elárulta nekünk, hogy kislánya, Hanni számára melyik lett a táncos műsor kedvenc pillanata.
Hogy telik a nyarad, mennyire sűrű?
Hála istennek, jól telik. Annával nemrégiben jöttünk haza Szicíliából, egy hetet pihentünk együtt. Azóta dolgozom. Persze akad majd még némi szabadidőm, és Törökországba megyünk majd a kislányommal egy barátokkal, családdal közös nyaralásra.
Egy séf az étkezés szempontjából hogyan nyaral? Vannak bakancslistás helyeid, ahol meg kell kóstolni az ételt, vagy elengeded a munkát, és spontán átadod magad a helyi ízeknek?
Mivel Szicíliát választottuk, és nekem kedvencem az olasz konyha, igyekeztünk minél több kis helyi vendéglőt kipróbálni. Itthon sem szeretem a tömeget, és ez akkor is igaz, amikor külföldön vagyok. Találtunk egy-két olyan vendéglőt, ahová csak a helyiek járnak, és kicsit távolabb esik a turisták által látogatott részektől. Egyszerűen zseniális volt mindegyik!
Egyébként egy séf is tud nyaralni és pihenni, nem az étkezésen volt a hangsúly. Akkor ettünk, amikor éhesek voltunk, és jólesett. Itthon sem szeretem előre lefoglalni az asztalt fix időpontra, mert lehet, hogy közben meggondoljuk magunkat, és változik a program. Ez a közös nyaralás arról szólt, hogy azt csináltuk, amihez kedvünk volt, kötöttségek nélkül.
Mennyire inspirálnak az új ízek? Hozol haza különleges fűszereket?
Nyilván hozok haza egy-két különleges dolgot, de szerencsére a mai világban már eljutottunk oda, hogy itthon is be lehet szerezni mindent.
Bár Hanni még nagyon kicsi, de érdekelne, hogy tanítod-e már a konyhában, vagy egyelőre ott tartotok, hogy a finom ízekkel próbálod megismertetni?
Szívfájdalmam, hogy válogatós, és kevés ételt hajlandó megenni. Bár azt mondják, minden gyerek így van ezzel, és majd megváltozik. Óvatosan, finoman kell próbálkozni nála, és nehéz új dolgokra rábeszélni. Ha valamire egyszer azt mondja, hogy nem, azt fixen nem fogja megkóstolni a következő alkalommal sem.
Nagyon eltökélt ebből a szempontból. Ha viszont ráhagyom, nem erőltetem, és látja, hogy Anna is, én is eszem, akkor van rá esély, hogy meggondolja magát. Többször előfordult már, hogy miután megkóstolt valami újat, annyira ízlett neki, hogy már nem is akarta visszaadni. Ha segít valamit elkészíteni, akkor azt mindig megízleli.
Nagyon előttem van egy, a Dancing with the Starsban bejátszott kisfilm; ülsz magányosan a lakásodban. Ezt az időszakodat a bulvár keményen szétszedte akkor, de az újságírók közül kevesen kérdezték meg, hogy amúgy hogy vagy. Apaként hogyan vészelted át azt az időszakot, hogy stabil támasza tudj lenni a kislányodnak?
Még néha engem is meglepett az a sok szeretet, támogatás, amit ismeretlen emberektől és persze a barátoktól, ismerősöktől kaptam. Mintha érezték volna, hogy min megyek keresztül, és mindent megtettek azért, hogy jobban legyek. Én pedig igyekeztem minden percben elfoglalni magam, hogy ne maradjon időm a történtekkel foglalkozni.
Ott volt a kislányom, akivel rengeteg időt töltöttem, közös programokat szerveztem, és ez szépen, lassan gyógyította a lelkem. Lakást is kellett találnom, amit felújítottam, aztán jött egy remek munkalehetőség, meg persze a felkérés a Dancing with the Stars műsortól. Annyira gyorsan történt minden, úgy pörögtek az események, hogy nem volt időm a dolgokon rágódni, egyszerűen mentem előre és tettem, amit kellett.
Ha jól tudom, a lányod több táncpróbádon is ott lehetett. Azért szerintem elég kevés kislány mondhatja el magáról, hogy látta az apukáját Disney-hercegként, amikor A szépség és a szörnyeteg betétdalára keringőztetek Annával.
Soha nem felejtem el azt a napot. Az élő adásra nem tudott bejönni, de előtte, a nagy főpróbán, amikor már be voltunk öltözve, ott volt, és nagyon élvezte. Láttam az arcán, hogy nem igazán érti, hogyan lehetek Disney-herceg, miközben az apukája vagyok. Ráadásul azt a mesét játszottuk el, ami az egyik kedvence, és rendszeresen nézi.
A szeme csillogott, éreztem rajta, hogy büszke rám. Nagyon örültem, hogy akkor és ott a részese lehetett ennek a varázslatnak. Azóta ezt a produkciót kellett vele a legtöbbször visszanézni, és akárhova megyünk, ezt a zenét kéri az autóban. Érzem, hogy ez az élmény mély nyomot hagyott benne.
A produkciót én is láthattam a stúdióban ülve. Nagyon szép pillanat volt!
Pedig én erősen küzdöttem, amikor megtudtam, hogy ez a dal és ez a tánc lesz. Nagyon féltem tőle, mert annyira távol áll tőlem, annyira nem én vagyok. De ma már, így utólag azt mondom, hála istennek, hogy beleálltam és megcsináltam. Úgy érzem, akkor érkeztem meg valójában a műsorba. Akkor kaptam a legtöbb támogató üzenetet.
Tény, hogy abban a műsorban sokszorosan kiléptél a komfortzónádból. A tánc a mindennapjaid része maradt, túl azon, hogy Anna fontos szereplője lett az életednek?
Akkor azt mondtam, hogy biztosan fogok táncolni járni továbbra is. Otthon szoktunk is, hármasban Hannival. Annát meglátogattam már, miközben órát tartott, tanított, de táncolni nem táncoltam. Igazából nem tudom, mi ennek az oka.
Mindenesetre Törökországba egy olyan tánctáborba megyünk, amit Anna szervez, és ott naponta kétszer biztosan lesz mozgás. Tény, hogy a tánc nem lett a hétköznapjaim szerves része, legalábbis nem olyan formában, mint ahogy azt a műsor idején gondoltam.
Anna van olyan ügyes a konyhában, mint te a parketten? Szoktatok együtt főzni?
Anna finomakat főz és nagyon kreatív. De a konyha azért megmaradt az én felségterületemnek. Mire hazajön az esti tánctanításból, vacsorával várom haza, rendszeresen főzök neki – ez is a szerelem egyfajta megnyilvánulása.
Fotó: Lőricz Márk/GLAMOUR Stylist: Kökény Nikoletta Smink és haj: Kiss Csilla Fotóasszisztens: Ruff Zsófia
Yohji Yamamoto: „Az igazi divat eltűnőben van, de amíg élek, harcolok érte”