Kocsis Tibor: „Olyan országban szeretnék élni, ahol ez nem téma”
Kocsis Tibor, az X-Faktor 2011- es évadának győztese versenybe szállt a 2024-es Az év dala címért. A Dal című műsorban a legjobb negyven produkció közé bekerült szerzeményt a szombati élőadásban hallhatja majd először a közönség.
Ezeket láttad már?
Kocsis Tibor énekes nem bánta meg, hogy 2021-ben felvállalta, hogy egy párt alkot a mesterfodrászként dolgozó Lászlóval. Azóta már büszke szalontulajdonosok is. Boldog és kiegyensúlyozott, ám dalával azoknak szeretne reményt adni, akiknek az élete nem ennyire szerencsés.
Tavaly szerepeltél először A Dalban. Mi motivált, hogy újra nekifuss?
Nem volt alapvetően tervben, hogy idén is indulok, de úgy hozta a sors, hogy pont egyezett a beadási határidővel az új dalom megszületése, így beneveztem a versenyre. Természetesen nem ez volt az elsődleges indok. Amikor elmész egy tévéműsorba, a produkciód kap egy olyan körítést, ami méltó arra, hogy megismerje az ország.
Büszke vagyok a dalomra, és ezzel adtam neki egy esélyt, hogy sok emberhez eljusson. Kiderült, hogy bekerült a műsor legjobb negyven dala közé, és a szombati élőadásban fogom bemutatni a közönségnek.
A te szerzeményed?
Igen, az állandó szerzőpartneremmel, Vígh Arnolddal írtuk. Ez már a harmadik dalunk, amit együtt készítünk. Ő érzett leginkább rá arra a stílusra, ami nekem jól áll, amiben jól érzem magam és a közönség is szereti. Ő a zenei részért felelős, a szöveget és a zene egy részét én szereztem.
Mi az a stílus, ami szerinted jól áll neked?
Nem is stílusnak, inkább hangulatnak hívnám. Ha valaki követi a munkásságomat, és visszamegyünk a tizenkét évvel ezelőtti X-Faktorig, kiderül, hogy azzal tudok sikereket és hatást elérni, ha érzelmeket adok át a hangommal, vagy a dal mondanivalójával. Ez egy érdekes szakma, mert az emberek a fellépéseimre bulizni, lazulni, szórakozni jönnek, és a komolyabb mondanivalókat hordozó dalokkal nem lehet megtölteni egy nyári műsort.
Mégis azt érzem, hogy egy tévés szereplésnél, vagy olyan hangulatú koncertnél, ahol ezek a dalok elférnek, mindig ezek érik el a legnagyobb sikert: a közönség énekel velem. Az a legszebb, amikor a szerző vagy előadó gondolatvilága találkozik a közönségével.
Szerencsés vagyok, mert az első dalom, a Lásd a csodát is ilyen volt annak idején, majd több hasonlót írtam. Az egyik kisebb, a másik nagyobb közönségsikerré vált, ám mindig azt érzem, hogy a szívhez szóló dalok jutnak el a nézőkhöz.
Mi az új dalod címe és miről szól?
Nagyon sok gondolat kavargott a fejemben, csupa olyan, ami aktuálisan foglalkoztatott. A világ olyan történései és eseményei, amelyek miatt a Föld mostanában küzdelmes hellyé vált: háborúk, kilátástalan élethelyzetek, gyerekbántalmazás. Az embereknek szeretnék reményt adni a dallal, hogy csak az a dolguk, hogy éljenek és túléljenek. Nehéznek tűnik a téma, de a dal pozitív, és a hangvétele reményt sugall.
Ennyire megérintenek a társadalmi problémák?
Ha ezen a bolygón élünk, mindenkinek érzékenynek kellene lennie ezekre a problémákra. Nálam a hangulatomtól függ, hogy mikor érintenek meg jobban a témák, hiszen az én életem rendben van, és hálás vagyok mindenért, amim van, ugyanakkor nekem is előfordulnak időszakok az életemben, amikor minden nehezebb.
Ilyenkor jól esik egy ilyen hangvételű dalt meghallgatni, és kevés olyat találok, ami az érzelmekig hatol, és azt sugallja, hogy az élet mindennél fontosabb. A tavalyi, a Szükség van rád című számom is hasonló témát dolgozott fel. Azt járta körül, hogy milyen szívszorító érzés az, amikor az ünnepek alatt valaki egyedül érzi magát.
Ha tavaly egy hasonló tematikájú dallal nem nyertél, akkor miért ugyanilyennel indulsz?
Mert szerintem ezek a dolgok az igazán fontosak, és nem lehet ezeket elégszer elmondani, csak más oldalról körbejárni. Függetlenül attól, hogy tavaly nem nyertem, azt látom, hogy célba ért a mondanivalóm.
Sok embernek adott erőt, és amikor személyesen előadom, látom, hogy a közönséget megérinti, a hatása alá kerülnek, és sokan megkönnyezik. Ha nekem ez az erősségem és ezzel tudok adni, akkor semennyi sem elég ebből a műfajból.
Idén állítólag az utóbbi évek legerősebb mezőnye indul, sok a fiatal, ismeretlen előadó…
Érdekes helyzet állt elő, hisz én már veteránnak számítok a szakmában. Próbálom a műsort nem versenyként és nem megmérettetésként kezelni, ahol győznöm kell. Megfogadtam, ha valaha újból elindulok egy ilyen típusú műsorban, akkor azt kalandnak tekintem, elég volt az X-Faktorban való küzdelem az első helyezésért. Persze nagyon szeretnék nyerni, de nem ezt tartom már a legfontosabbnak, persze hiszek abban, hogy a dalom lehet a befutó.
A versenyben vannak fiatalok, tapasztalatlan, kevés rutinnal rendelkező zenészek, akik között jó érzés lenni abból a szempontból, hogy látom, milyen kedvesen viszonyulnak hozzám. A rutin, a szakmai múlt nem feltétlenül titka a szereplésnek, a műsor sokkal inkább a dalokról szól. Jöhet egy olyan kezdő együttes, akikről soha nem hallottunk, és olyat zenélnek, ami mindenkit megmozgat, és amivel megnyerik a versenyt.
Nem vonz a nyeremény, hogy a győztes egy legendás nemzetközi stúdióban készíthet lemezt?
Dehogynem, ez nagyon nagy lehetőség, minden zenész álma. Pontosan tudom, milyen egy jó stúdióban énekelni a legprofibb szakemberekkel, ahol élmény és ajándék a munka. Egy meg nem valósult álom, ami nem adatik meg mindennap. Ez csak hab a tortán lenne, de bele sem gondoltam még.
A nyeremény szokott motiválni?
Nem, az X-Faktorban a végén, amikor már csak hárman maradtunk, felhívták a figyelmemet arra, hogy tízmillió forintot is kap a nyertes, autót, Balira utazást. Annyira benne voltam a zenében, annyira elkapott a lendület, hogy csak később kezdtem barátkozni a gondolattal, hogy mindez nem is lenne rossz.
A Szandi, Németh Alajos Lojzi, Ferenczi György és Egri Péter alkotta zsűri értékeli a produkciókat. A zsűritagokkal milyen a kapcsolatod? Ismersz valakit személyesen, dolgoztál velük?
Két zsűritag maradt a tavalyiak közül, Ferenczi György és Egri Péter, akiket a műsorban ismertem meg. Szandit ismerem csak személyesen, szerepeltünk közös műsorban, jóban vagyunk. Ám ez nem számít, ugyanúgy könnyíti, mind nehezíti is a helyzetet. Nekem, a női zsűritagnak kell a lelkét megérinteni, ő lesz a legfogékonyabb az érzelmekre.
Mit változtatnál az életeden, ha világsztár lennél?
Elnézve a világsztárok életét, akik négy-öt hónapokat turnéznak végig, azt gondolom, sokkal több utazásból és munkából állna az életem. Több lehetőségem lenne nagyobb volumenű, zenével kapcsolatos projektekre, külföldi producerekkel, alkotókkal dolgozhatnék együtt.
Lenne itt-ott egy házam, szeretek utazni és utálom a januári sötét napokat. Az életem felét vagy Los Angelesben, vagy Floridában tölteném, ahol napsütésben lehet alkotni. Lehet, hogy akkor viszont nem születnének ilyen borongósabb dalaim. A rocksztár élet nem áll hozzám közel, valószínűleg továbbra is a földön járnék, ugyanaz az ember maradnék, aki vagyok.
Gyakran látlak a pároddal rendezvényeken, nem bántad meg a coming outot?
Nem, azt gondolom, hogy ez olyan gondolat volt az életemben, amiért sokáig vívódtam, hogy meg merjem lépni vagy sem. Amikor megtettem, még akkor sem voltam benne biztos, hogy lehetek ennyire bátor, és mennyire lesz az őszinteségem kifizetődő.
De nem bántam meg, mert volt mellettem valaki, aki ebben maximálisan támogatott. Már hat éve tart a kapcsolatom, amit szívesen kommunikálok, pont annyira, amennyire kell. Ne kelljen úgy rendezvényekre járnom, hogy hazudoznom kell, és három lépés távolságot kell tartanom a páromtól. Ezek olyan helyzetek voltak, amikből nagyon szerettem volna már kiszakadni.
Olyan országban szeretnék élni, ahol ez nem téma. Nem tuszkolom senkinek az orra alá, egyetlen célom, hogy az azonos neműek párkapcsolata legyen olyan általános, mint amikor valaki a barátnőjét mutatja meg nyilvánosan. Nagyon szomorú, hogy Magyarországon még újdonság, ha valaki a saját neméhez vonzódik. Amikor benne élsz, akkor nem is érted, mi ebben a baj, a titkolni való, miért szorongunk, hogy ezt kommunikáljuk.
Talán kis lépésekkel egy nap eljutunk oda, hogy ne is legyen hírértéke, mint ahogy a világban már sok helyen. Legyek csak az a szomszéd fiú, aki együtt él a párjával.
A pároddal, Lászlóval néhány hónappal ezelőtt költöztek be az új otthonotokba. Teljesen kész a lakás?
Egy otthon szinte sosincs teljesen kész, de belaktuk és élvezzük. Egy örök projekt, mindig el vagyunk maradva valamivel. Közben nyáron nyitottunk Lacinak egy fodrászüzletet, ami szintén sok energiát igényelt, a lakáshoz hasonlóan magunk, saját ízlés és tervek alapján alakítottuk ki. Amikor van egy szabad hétvégénk mindig van mit csinálni.
Két cicával élsz…Mit ad neked egy cica társasága?
Nagy állatbarátok vagyunk. Azért döntöttünk a cica mellett, mert az én hangom volt az erősebb, Laci kutyás volt, de már megszerette a cicákat is. A kutyatartás is napirendi pont, de nem mertük még bevállalni. Nehéz megfogalmazni, mit ad egy cica, mert látszólag nem annyira ragaszkodóak és hűségesek, mint egy kutya.
Sokat vannak velünk, a maine coon fajta pedig kutyásan viselkedik, kommunikál, mindenhová követ a lakásban. A macskák a legnagyobb bohócok, nagyon jókat nevetünk a bolondságaikon. Nagyon hiányoznak, amikor nem vagyunk itthon, abszolút családtagokká váltak.