György herceg nem utazhat egy repülőn a saját apjával, és nem ez az egyetlen kőkemény szabály, ami a gyerekekre vonatkozik
Az egész világot bejárta az a felvétel, amikor II. Erzsébet királynő temetésén Sarolta hercegnő elmagyarázta György hercegnek, hogy mikor kell fejet hajtania dédnagyanyjuk, a királynő koporsója előtt. Ebből az apró megnyilvánulásból jól látszik, hogy brit királyi családban a gyerekek nemcsak az általános jómodort sajátítják el. Számukra a protokoll is éppen úgy elemi tényező, mint a felnőttek esetében.
Ezeket láttad már?
A angol királyi család gyermekei valójában már a születésük előtt alá vannak rendelve néhány fontos szabálynak és tradíciónak. Az egyik leglátványosabb előírás az, hogy – csakúgy, mint az arisztokratáknál - a gyerekek elnevezése terén a királyi család tagjai egy meghatározott körből válogatnak. Az sem ritka, hogy a döntéshozatal során igyekeznek ebből a kevés névből is azokat előtérbe helyezni, amelyeknek valamilyen különleges jelentősége van az újszülött közvetlen rokonságában.
Vilmos herceg lányának és két fiának esetében minden bizonnyal komoly megfontolás eredménye lehetett a választás. György herceget II. Erzsébet apjáról, a rendkívül népszerű VI. Gyögyről nevezték el, az angol Charlotte (azaz Sarolta) a Charles (vagyis Károly) egyik női változata, a kis Lajos pedig az apja 4. keresztnevét viseli. A testvéreknek azonban nemcsak az első, hanem mindegyik elnevezése hasonlóan jelentőségteljes. Sarolta például az Erzsébet és a Diana nevet is megkapta, bátyja, György Sándor Lajos pedig Vilmos 3 anyai unokatestvérével osztozik az összes nevén.
Aranyos beceneveken szólítja a gyerekeit Vilmos és Katalin
Sokszor emlegetik viszont, hogy a becenevek nyilvános használata a királyi család fősodrában kerülendő, és ez Vilmos herceg mindhárom gyermekét illetően meg is valósul. Ezt a szabályt az utóbbi évtizedekben azonban elég lazán kezelik, amit kiválóan megmutat, hogy Károly király kisebbik fiát, Harry herceget soha senki nem nevezte a „polgári” keresztnevén, azaz Henrynek (magyarul: Henrik).
A király család fiatal tagjairól végül többnyire nyilvánosságra is jut, hogyan hívják őket a felnőttek. Manapság, az audiovizuális tartalmak áradatában pedig különösen könnyen kideríthető az ilyesmi. Azt például tudjuk, hogy Sarolta hercegnőt - a Charlotte névből alkotott becéző formával – „Lottie-nak” szólítják a szülei, de Vilmostól a „mignonette” (franciául: apróság) kifejezést is hallhattuk már, amikor a lányához beszélt. Katalin hercegné pedig egyszer „Loubugnak” azaz „Lajcsibogárnak” becézte a kisebbik fiát.
Ilyesmi azonban csak a kötetlenebb nyilvános eseményeken fordulhat elő, a hivatalos alkalmakon mindenki betartja a formalitásokat nevek tekintetében - és természetesen más szabályok vonatkozásában is. Az uralkodóházba született gyerekeket onnantól kezdve, hogy asztalhoz lehet őket ültetni, komoly etikettképzésnek vetik alá. Nemcsak azt tanulják meg, hogy miként működjenek együtt a felnőttekkel olyan helyzetekben, amikor rengeteg ember (adott esetben a fél világ) figyeli őket élőben, hanem azt is, hogy milyen legyen a kommunikációjuk az alattvalókkal.
Furcsa ruhadarabot viselt Lajos herceg karácsonykor
Fontos előírás többek között, hogy ajándékot sosem utasíthatnak el a kis hercegek vagy hercegnők, azonban hivatalosan megtartani már nem tudják ezeket. Minden ugyanis, amit az uralkodóház tagjainak - így akár a gyerekeknek - adnak, hagyományosan a királyt illeti. A 21. században viszont ezt már nem veszik olyan komolyan. Manapság sokkal inkább arról van szó, hogy család tagjai raktározhatatlan mennyiségű ajándékhoz jutnak. Egy kisgyereket pedig akár össze is zavarhat, ha ilyen sok tárggyal árasztják el.
A közvetlen találkozások, az úgynevezett királyi séták alkalmával kapott egy-egy virágcsokrot vagy apró játékot viszont nem kell továbbadniuk a fiatal hercegeknek és hercegnőknek. Hasonló ajándékozási jeleneteket láthattuk a brit királyi család karácsonyi sétájának alkalmával tavaly, amelyen Lajos herceg még csupán másodjára vett részt. Annak, hogy a herceg még csak mostanában kapcsolódott be ebbe az eseménybe, az a háttere, hogy a Windsor-ház tagjai ilyenkor a kamerákat és nép képviselőit egyaránt meglehetősen közel engedik.
Így aztán különösen fontos, hogy a királyi gyermekek egészen kifinomult jómodorról tegyenek tanúbizonyságot, ami egy bizonyos életkor alatt irracionális elvárás lenne. Lajosról azonban nemcsak a felbukkanása miatt beszéltek sokat az első sétája alkalmával, hanem azért is, mert rövidnadrágban vonult el a nézelődő tömeg előtt a decemberi hidegben. Ez a látvány főleg amerikai kommentekben és újságcikkekben okozott nagyobb felzúdulást. Az évszaknak valóban nem megfelelő öltözet viselésének társadalmi okai voltak. A királyi családban és arisztokrata körökben a kisfiúk ugyanis – afféle osztályjelölőként - 8 éves korukig térdnadrágot hordanak.
Csak feleség korában viselhet Sarolta hercegné egy fontos kiegészítőt
Lajos herceg esetében viszont végül a modernizáció útjára lépett a walesi hercegi pár, így az akkor 5 és fél éves herceg tavaly már hosszú, kockás nadrágban sétált a családjával. Vilmos és Katalin Saroltát illetően ugyancsak bevezetett némi újítást, hiszen a hercegi pár egyetlen lányát szintén többször láthattuk már nadrágban. A formálisabb eseményeken azonban - az évszázados tradícióknak megfelelően - mindig ruhát vesz fel, amelyet a hercegnői megjelenés egyik fontos vizuális kelléke, a tiara egyelőre nem egészíthet ki.
Ilyesfajta értékes fejdíszt Sarolta ugyanis csak akkor viselhet majd, ha férjhez megy. A rangnak megfelelő kisugárzást a hercegnő viszont a viselkedésével máris megtanulta létrehozni. Elvárás a királyi család gyermekeivel szemben, hogy 5 éves korukra megtanulják, mikor és ki előtt kell meghajolni, valamint pukedlizni. Az angol trónörökös lánya - a testvéreivel ellentétben - sosem bukik meg a protokollnak és az eleganciának ezen a vizsgáján. Sőt, többször láthattuk már, ahogy ebben a témában és egyéb helyzetekben is határozottan eligazította az öccsét vagy a bátyját.
Ennek kapcsán előfordult, hogy az édesanyjának azért egy kicsit finomítania kellett Sarolta hercegnő reakcióján, ami nem idegen a walesi hercegné szülői felfogásától. Már nem királyi szabály, hanem Vilmos és Katalin nevelési elveinek következménye, hogy György, Sarolta és Lajos számára otthon is tilos a kiabálás, a feszültségeket és a felesleges energiákat pedig sok-sok kint töltött idővel és kreatív tevékenységgel vezetik le. Az érzelemszabályozás, a megfelelő magaviselet és az elvárt modor elsajátításában a három testvért természetesen dada is segíti, akikre a gyerekeknek ugyanúgy hallgatniuk kell, mint a szüleikre.
Jövőre nem utazhat az apjával György herceg
Az utóbbi években eszközölt változtatások kiválóan demonstrálják, hogy a királyi családban mostanában születő gyermekek jóval barátságosabb keretek között nőnek fel, mint a felmenőik. A megszokott gyerekkori korlátok és az udvari elvárások kiegyensúlyozása azonban még szélesebb körű és modern támogatással sem lehet könnyű. Az öltözködés és az illem kérdésénél pedig sokkal nehezebb helyzet elé állítja az uralkodóház legfiatalabb tagjait az, hogy folyamatosan őrzik őket - sőt, saját testőreik vannak.
Ennek a nélkülözhetetlen elrendezésnek minden bizonnyal megvannak a maga kihívásai. Ahogy annak a szabálynak is, amely szerint biztonsági okokból a (jövőbeli) uralkodó és a (következő) trónörökös nem repülhet egy gépen. II. Erzsébet néhányszor felülírta ezt az előírást Vilmos herceg kedvéért, ahogy azonban György betölti a 12. életévét, III. Károly király már nem teheti majd meg ugyanezt. Egy ilyen szabály nemcsak a kívülállókat, de az uralkodóház felnőtt tagjait is emlékezteti arra, hogy akármilyen normális gyerekkort is biztosítanak a családfa legfiatalabb hajtásainak, a kis hercegek és hercegnők élete a legkevésbé sem átlagos keretek közé van szorítva.
Yohji Yamamoto: „Az igazi divat eltűnőben van, de amíg élek, harcolok érte”