Elképesztő magyar siker: Karikó Katalin Nobel-díjat kapott
A Svéd Királyi Akadémia Drew Weissmann és Karikó Katalin párosának ítélte oda a 2023-as fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat, az mRNS-alapú orvoslás alapjainak megteremtéséért. Munkájuk tette lehetővé a koronavírus elleni új típusú védőoltások gyors kifejlesztését és gyakorlati alkalmazását.
Ezeket láttad már?
Karikó Katalin az első Nobel-díjas magyar nő. A mikrobiológus Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre után a harmadik, aki magyar állampolgárként kapta meg a világ legrangosabb tudományos díját.
Karikó Katalinnak és Drew Weissmannek azért ítélték oda Stockholmban a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat, mert kulcsszerepet játszottak az új típusú, mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében. Ezzel nem csak az elmúlt száz év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemből vették ki a részüket, új utakat nyitottak a jövő orvostudománya előtt is.
Karikó Katalint már évek óta a Nobel-díj egyik fő várományosaként emlegetik, hiszen az ő több évtizedes kutatómunkája tette lehetővé a koronavírus-járvány leküzdését segítő eszköz villámgyors elkészítését. Magyarország 2021-ben és 2022-ben hiába várta mindennél jobban a magyar sikert, ez csak 2023-ban jött el. Mutatjuk a bejelentést!
A koronavírus járvány kitörésekor a Moderna és a Pfizer/BioNTech oltóanyagát rekordgyorsasággal fejlesztettek ki, az mRNS-vakcinák mintegy 95%-os hatékonyságukkal jelentős mértékben hozzájárultak a járvány elleni küzdelem sikeréhez. A fejlesztés lenyűgöző rugalmassága és gyorsasága miatt remélhető, hogy a technológia más fertőző betegségek ellen is alkalmazható lesz - sőt, a díjat megítélő bizottság abban is bízik, hogy a jövőben ez egyes ráktípusok kezelésére is felhasználható lesz. Szívből gratulálunk Karikó Katalinnak, akiről a továbbiakban a GLAMOUR magazinban megjelenő, korábbi cikkünket is elolvashatod.
Ismerd meg a nőt, aki történelmet írt
A 66 éves Karikó Katalin a kilencvenes évek eleje óta dolgozik az mRNS-technológia fejlesztésén, így ugyan a világ nagy része kétkedve és hitetlenül állt az első ilyen típusú vakcina sikerességéhez, valójában ez egyáltalán nem új felfedezés a biokémiában, sőt Karikó nyíltan ki is mondja a Wired magazinnak: Nem volt semmi izgalom bennem, arra számítottam, hogy a vakcinák nagyon hatékonyak lesznek.
És ez így is lett, a többi pedig – ahogy mondani szokás – történelem. A következő lépés még ennél is nagyobbat szólhat. Az mRNS célja mindig is több volt, mint csak az, hogy egy betegségre jelentsen megoldást. Úgy kell elképzelni, mint a mikrocsip színrelépését, a technológia ígéri, hogy ugyanazokat a feladatokat látja el, mint egy hagyományos vakcina, de látványosan gyorsabban és a költségek töredékéért.
Az mRNS-terápia olyan halálos betegségekre is gyógyír lehet, mint a Dengue-láz vagy más néven trópusi náthaláz, a Lassa-láz, valamint az egyik legnagyobb reménység, amire hamarosan hatékony és széles körben elérhető vakcina lehet: az influenza és a HIV-vírus. Amíg a világ a Covid–19-oltás piacra dobására fókuszál, az mRNS következő generációs vakcinái már újabb vírusokat támadhatnak meg hamarosan. A Modernának és a Biontechnek egyenként kilenc új vakcináját tesztelik már az első fázisban, hat másikat pedig csak az infl uenzavírusra fejlesztettek ki, és legalább ennyit HIV-re. Továbbiak állnak bejelentésre készen olyan vírusok ellen, mint a Zika, a Nipah, a herpesz, a hepatitisz és a malária – tudjuk meg a Wired cikkéből.
A következő nagy mRNS-vakcinaáttörés azonban valószínűleg már nem egy egzotikus, új betegség leküzdése reményében történik majd meg, hanem egy nagyon is ismert esetében, ami az életünket évente megkeserítő influenza. Ez a betegség még mindig évente több mint háromszázezer embert öl meg annak ellenére, hogy több mint egymilliárd oltást adnak be ellene minden évben. De ahogy Karikó Katalin is kifejti, a vakcinák nem elég hatékonyak.
Alig érik el az ötvenszázalékos hatékonyságot, a kutatások eredményei azt mutatják, hogy ez akár harminc százalék alá is eshet, sőt voltak olyan évek, amikor a tíz százalékot sem érték el. A jelenlegi állás szerint abban bíznak, hogy év végére már készen állhat az mRNS-technológiával kifejlesztett influenza elleni oltás, ami ennél sokkal jobb eredményeket produkálna, és onnan kezdve évről évre megismételhető lenne. A tudósok azonban itt nem állnának meg, egy olyan vakcina fejlesztésén dolgoznak, amelyik a vírus magját célozná meg, ebből a vakcinából egy dózis évekig is kifejtené hatását.
Úgy éreztem magam, mint egy isten
A kutató mindig is hitt benne, hogy az mRNS bármire képes. „Évekig jártam tudományos értekezletekre, és kérdezgettem az embereket, hogy min dolgoznak annak reményében, hogy az RNStechnológia segítheti a munkájukat – bármi is volt az, betegség, vagy éppen a kopaszság ellenszere. Valószínűleg mind azt gondolták rólam, hogy őrült vagyok” – mondta a Wired magazinnak nevetve. Majdnem húsz évvel később a munkája által kifejlesztett vakcinák Karikó Katalint híressé tették – nem csak a tudósok körében –, és ez viszont már őt is „idegessé teszi”.
A tudós a karantén alatt is az mRNSvilág középpontjából, philadelphiai otthonából ad tanácsot a németországi Biontech tudósainak, és folyamatos diskurzust folytat a legnagyobb kutatókkal, miközben keresi a következő meghódításra váró területet. 1989-ben, amikor sok próbálkozás után a Pennsylvaniai Egyetem egyik termében dr. Elliot Barnathan társaságában az egyik radioaktív molekulában új fehérjéket fedezett fel, olyanokat, amelyeknek nem kellett volna létezniük az mRNS behelyezése előtt a sejtekben, ezt mondta a The New York Timesnak: Úgy éreztem magam, mint egy isten.
Nekünk pedig mostantól örökre egy istennő lesz! Köszönjük, Katalin!
