Kapócs Zsóka: „Soha nem gondoltam, hogy megadatik az érzés, amit kerestem”

Kapócs Zsóka élete alaposan megváltozott az elmúlt években, a nyüzsgő budapesti nőből a családjának élő anyuka lett. Az elveit továbbra sem adja fel, a régi énjéből csak ahhoz ragaszkodik, hogy neki senki ne mondja meg, mit csináljon.

Nem bántad meg, hogy a színészet helyett a vállalkozói világot választottad?

2015-ben jöttem haza Milánóból, ahol lakberendezést tanultam. Az utána következő pár évem nem volt egy gyaloggalopp a munkában. Tudom, hogy nehéz fába vágtam a fejszémet, de szerencsére mindig sikerül előrébb haladnom a nehézségek ellenére. Nem szeretnék újra színpadon állni, annak ellenére, hogy több kétkezi munkával érem el ugyanazt az eredményt.

A hitemet és a lendületemet viszont egy másodpercig sem vesztettem el. Egy saját vállalkozás volt az álmom, és nagyon klassz dolgot hoztam létre a KAPOCS art home lakberendezői és dekorációs webshopommal. A lakberendezést nagyon szeretem, ebben is ki tudok művészileg bontakozni, igaz, kicsit másképp, mint a színpadon. Amikor a kisfiamat vártam, akkor is három lakáson dolgoztam párhuzamosan. Én választottam ezt az életet, szeretem a pörgést.

Kapócs Zsóka nem szeretne újra színpadon állni, annak ellenére, hogy több kétkezi munkával éri el ugyanazt az eredményt

Al Ghaoui Hesna: „Naivitás lenne azt hinni, hogy hermetikusan el lehet zárni a gyerekeket a világban zajló dolgoktól"

Így képzelted el maga 45 évesen?

Igen. Azt az életet élem, amit szerettem volna. Alakulhatott volna egészen másképp az életem… Most a webshopon kívül háztartást vezetek, főzök, gyereket nevelek. Olyan csaj vagyok, akinek állandóan csinálnia kell valamit, sosincs megállás. Nem tudom elképzelni, hogy kizárólag a gyereknevelésre koncentráljak, engem ez nem elégítene ki. Ennél sokkal többet elbírok, és más dolgokkal is szeretem megtölteni a napjaimat.

Muszáj éreznem a haladást, azt, hogy elérem a céljaimat. A munkámban mindig nagyobbra, többre és szebbre törekszem, az élet tekintetében viszont nem. Mindenem megvan, amire vágytam, nem tudom, mire lenne még szükségem. Én osztom be az időmet, senki nem mondja meg nekem, hogy mit csináljak, én arra alkalmatlan lennék. A páromnak, Simek Petinek pedig megígértem, hogy hamarosan megpihenek, ahogy befejezzük a házunkon az utolsó átalakítást.

Kapócs Zsóka a családjának él, csak velük akar lenni, és olyan dolgokat csinálni, amit együtt lehet

Külsőddel még mindig sokat foglalkozol?

Fontos, hogy ne legyek kövér, és bármikor pár perc alatt rendbe tudjam szedni magamat, ha gyorsan be kell mennem a tévébe, vagy ügyféllel találkozom. Kívülállóknak úgy tűnhet, hogy hétfőtől péntekig tökéletesen nézek ki, pedig nem. Itthon laza melegítőnadrágban vagyok egész nap, ami a legkényelmesebb a munkához.

Érdekel valami új dolog a világból?

Ami nagyon érdekel mostanában, az a gasztronómia, pedig azt hittem, hogy soha nem jön el ez az idő. Várom, hogy legyen annyi szabadidőm, hogy mélyebben bele tudjak ebbe merülni. Érdekel, hogy normális alapanyagokból, minimális cukorral egészséges és finom ételeket tudjak elkészíteni, ami mostanra életformámmá vált. Ha valamire költök, az a megfelelő alapanyag. Nekem a szépség alapja nem a műköröm vagy a festett haj, hanem az, hogy a testem megfelelő minőségi táplálékhoz jusson, és ezáltal jól nézzek ki.

A kisfiad hatéves lett. Milyen elvet követsz a gyereknevelésben?

Borisz jövőre iskolába megy, eddig élhette az igazi óvodás életet, eddig nem is hordtuk különórákra. Hogy elkezdje szokni a terhelést, heti nyolc óvodán kívüli órája lett, mostanában már jár a Videotonba egyéni focira. Nem akartam, hogy 6 éves korára hat nyelvet beszéljen, de következetesen neveljük normális elvárásokkal.

Illés Fanni: „Minden nap eldöntheted, milyen életet szeretnél élni, hiszen minden nap egy új esély”

Focista lesz belőle, mint az édesapjából?

Az lesz majd, ami szeretne lenni. Az apja persze nagyon boldog lenne, ha követné a sportban, de azt csinálhat, amihez kedve lesz. Csak két elvárásom van vele szemben: angolul anyanyelvi szinten beszéljen, és találja meg, amit szenvedéllyel szeret. Most inkább úgy tűnik, hogy művész beállítottságú, de ez még változhat.

Influenszerkedéssel hogy állsz?

Nincs rá szükségem, úgy érzem, kaptam elég tehetséget a Jóistentől. Van egy vállalkozás a kezemben, ami az én világom. Nyilván igent mondanék, ha lenne olyan felkérés, ami nagyon passzol az arculatomhoz. A nevemet nem adom bármihez. Ugyanúgy tartom magam az elveimhez, mint régen. Nem mentem el bohóckodni semmiféle műsorba, pedig lehet, hogy a webshopomnak jót tenne, de ne azért menjen jól az üzlet, mert bohóckodom, hanem mert szeretik a termékeimet, az ízlésemet. Idővel kiderül, hogy melyik volt az okosabb út, most még nem látom.

Hogy lett két kutyád, egy kicsi és egy nagy?

A vizslám mellé már nagyon régóta akartam egy kistestű kutyát, de Simek nem szerette volna. Nem adtam fel, mert nem vagyok az a fajta, és amikor egy év után újra próbálkoztam és végre rábólintott. Még aznap kinéztem egy kiskutyát és már rohantam is érte. Egy ritka, sötétbarna yorki lett az új családtag, Csoki a neve.

Osváth Zsolt: „Most már nem egy duci negyvenes apukának nézek ki”

Változott valamit a jellemed, amióta nem vagy közszereplő?

Ugyanaz vagyok, de sokat tanultam. Már nem fontos mások véleménye, a saját dolgaimmal vagyok elfoglalva. Visszahúzódtam, a családomnak élek, csak velük akarok lenni, és olyan dolgokat csinálni, amit együtt lehet. Most Budapesten kívül, Telkiben élünk, és egyelőre nem érzem magam jól máshol. Soha nem gondoltam volna magamról, hiszen mindig egy nyüzsgő, nagyon budapesti ember voltam. Alaposan megváltoztam.

Szeretnél férjhez menni?

Nekünk a párommal nem fontos az esküvő. Ha a gyerek egy nap úgy érzi, hogy szeretné összeházasodva látni a szüleit, akkor megtesszük a kedvéért. Ha korábban valaki azt mondja nekem, hogy nyugodjak meg, egy nap eljön majd az igazi társ, és én ezt elhiszem, akkor könnyebb lett volna egy jó pár évem.

Nem idegeskedtem volna ennyit, hogy lesz-e saját családom. De senki nem tudhatja előre, hogy fog-e találkozni azzal az emberrel, akivel boldogan és nyugodtan le tudja élni az életét. Remélem sok-sok év adatik még meg nekünk, és bár mondogatják, hogy a hetedik év a kritikus, ezt zökkenőmentesen elhagytuk. Néha mi is összeveszünk, de utána minden folytatódik úgy, mintha semmi sem történt volna.

Tudjuk, hogy egymásnak élünk, a családunknak. Soha nem gondoltam, hogy megadatik az érzés, amit kerestem. Ma már tudom, hogy erre a nyugalomra és érzelmi biztonságra vágytam. Én vagyok a rezgés, a zizegés, ebből a szerepemből soha nem fogok tudni kibújni, de ehhez pont egy ilyen társ kell, aki ilyen jól tud engem kezelni.