Harmadik házassági évfordulójukat ünneplik - Lékai-Kiss Ramóna és Lékai Máté megismerkedésükről és a kapcsolatukról is mesélnek
Ma ünnepli harmadik házassági évfordulóját Lékai-Kiss Ramóna és Lékai Máté, azóta is a legnagyobb szerelemmel néznek egymásra, kisfiuk pedig a legfontosabb az életükben. Kapcsolatuk egy balatoni településen, Szigligeten kezdődött, és ha nincs az Instagram, talán teljesen másképp alakult volna az életük.
Ezeket láttad már?
Filmbe illő a történetetek. Hogyan találtatok egymásra?
Rami: Bár korábban nem ismertük egymást, utólag kiderült, hogy mindkettőnknek tetszett a másik. Aztán megtörtént a mi nagy „love-pillanatunk”: épp egy nagyon elfoglalt periódusban voltam, iszonyatosan sok munkám volt, szinte alig találkoztam a családommal. Az egyik szabadnapomon a szüleim kitalálták, hogy menjünk el Szigligetre a Süllő Fesztiválra. Mindenképp Oszi bácsi halas standjánál szerettünk volna enni, így beálltunk a hosszú sorba. Miközben vártunk, hallottam, ahogy az egyik eladó megjegyzi: „na itt van a mi Ramónánk”. Mire apukám visszaválaszolt neki: „azt hittem, hogy ő csak az én Ramónám”. Elindult egy párbeszéd, poénkodás, majd szó szót követett és egyszer csak kiszólt nekem az eladó, hogy egyébként van neki egy fiú unokája, és úgy hívják, hogy Lékai Máté. Ezután lefotóztam az ételt, kiposztoltam az Instagramra, majd hatvan másodperc után kaptam egy üzenetet Mátétól, „A nagyapám sütötte neked a halat” megjegyzéssel, és ezzel a fantasztikus mondattal le is vett a lábamról. Megbeszéltük, hogy másnap éjfélkor a Vajdahunyad-vár bejáratánál randizunk.
Máté: Valójában azért szerveztem éjfélre a randinkat, mert aznap volt egy elég fontos NFL-meccs, amit mindenképp meg akartam nézni a barátaimmal.
Rami: Én meg a randi előtt otthon feküdtem az ágyban, rendeltem egy bolognai pizzát és egy mákos desszertet, betettem a Szex és New York-sorozatot, és közben azon agyaltam, hogy nem megyek sehová. Bele is kezdtem a sorozatba, miközben bevillant: nem akarok szingli maradni. Mégis elmentem a találkozóra, onnantól kezdve felgyorsultak az események. Nem telt el egy év, és a Máté menyasszonya lettem.
Máté: Azért halkan megjegyzem, kicsit túlzásnak érzem, hogy a halas poszt után hatvan másodperc múlva már üzentem is Raminak.
Rami: Miről beszélsz, még ott ültem és ettem a halat, amikor megjött az üzenet!
Máté: Azért, mert lassan eszel.
Rami: Na persze!
Az első találkozáson sok minden eldőlhet. Azonnal éreztétek, hogy egy komoly dolog indul el kettőtök között?
Máté: Ramóna nagyon éhes volt, ő úgy emlékszik erre, hogy otthagyta értem a pizzáját és a sorozatát. Egyébként egy évvel később vallotta be nekem, hogy a randevú első félórájában csak a kajára tudott gondolni.
Rami: Tényleg így volt, Máté beszélt hozzám, én pedig annyira éhes voltam, hogy csak a kajára gondoltam, később bevallottam neki. Te mire gondoltál amúgy?
Máté: Én nem gondoltam semmire.
Rami: Persze, tuti a szexen járt az eszed.
Máté: Nem is volt szex, akkor nagyon csalódott lettem volna, egyszerűen örültem neki, milyen jó, hogy éjfélkor találkozunk. Akkor még nem gondoltam, hogy egyszer a feleségem lesz, de azonnal megvolt a kölcsönös szimpátia, biztos voltam benne, hogy még fogunk találkozni.
Rami: Utólag visszagondolva, nagyon fura volt számomra, hogy már az első találkozás alkalmával olyan dolgokat osztottam meg vele, amit nem biztos, hogy másnak elmondtam volna. Valahogy annyira különleges volt ez a találkozás, és Máté egy perc alatt vagy huszonkét kérdést tett fel, én pedig úgy éreztem, őszintén meg akarok neki nyílni. Például abban az időszakban határoztam el, hogy otthagyom a Barátok közt-sorozatot. Egyedül anyukám tudott róla, majd megosztottam Mátéval is ezt a titkomat. Néhány perc alatt borítottam mindent elé, ömlöttek a szavak, már akkor éreztem, hogy Máté különleges szerepet tölt majd be az életemben.
Hogy ment az összecsiszolódás?
Máté: Egész jól, de azért Rami még mind a mai napig meg tud lepni valami új szokásával.
Rami: Azért nálunk kicsit más volt a helyzet az összecsiszolódás tekintetében is. Máté rengeteg időt töltött Veszprémben, én pedig Budapesten. Volt egy otthona a fővárosban, ebbe a lakásba költöztem be, de nem éltünk együtt a klasszikus felállás szerint, hol az egyik, hol a másik városban tartózkodtunk. Az igazi együttélés akkor kezdődött el igazán, amikor először hazamentem Veszprémbe a kisfiunkkal.
És megismertétek egymás gyenge pontját is…
Rami: Néha iszonyatosan szétszórt vagyok, és ezt Máté nevében is mondhatom, nem egyszerű elviselni. De közben az a helyzet, hogy a munkámban maximalista vagyok, és az összes energiámat abba fektetem, hogy ott minden a helyén legyen. Valahol le kell engedni…
Máté: Ha már így magadtól előjöttél a gyenge pontoddal, én azt mondanám, hogy egész jó alvó vagyok, néha túlságosan is, és ez nem mindig okoz örömet az életünkben.
Rami: Fogalmazzunk úgy, ebből a két dologból mindig vannak konfliktusaink. Rengeteg mindenben változtunk, összecsiszolódtunk. Én mindig egy méterrel a Föld felett járok, Máté pedig realista, jól kiegészítjük egymást.
Máté: A nehezebb pillanatokon a humor segíti átlendülni, szeretünk egymással viccelődni. Valójában nem okozott még az együttélés igazán nagy konfliktusokat.
Rami: Ez így van, de ehhez időnként félre kell tenni az egót. Mostanra már Máté levegővételéből érzem, mikor kell csöndben maradni, mert ha tovább feszítem a dolgokat, abból egy többnapos veszekedés kerekedhet. Ha nem bírjuk cérnával, az csak azért van, mert valójában szeretnénk egy jót vitatkozni, és egy kicsit idegesíteni a másikat. Viccet félretéve, próbálunk minden ilyen helyzetet szeretettel, nem egóból megoldani.
Korban meg kellett érni ehhez a felismeréshez?
Máté: Biztosan.
Rami: Én most harminchat évesen nem tudom azt mondani, hogy ez feltétlenül a kornak köszönhető. Máté az életemben az első olyan társ, aki tud engem kezelni. Szerintem ez nem kor kérdése.
Mik azok a tulajdonságok, amit nagyra értékeltek a másikban?
Máté: Raminak nagy szíve van, nagyon jó ember, jószívű, segítőkész és odaadó.
Rami: Imádom a szerénységét, és hogy két lábbal a földön áll, nagyon jó ember, csodálatos apuka.
Mi a legidegesítőbb a másikban?
Máté: Mindenhonnan késik és kicsit rendetlen a lány.
Rami: A feledékenysége, képes bármit otthon hagyni.
Máté: A feledékenységről annyit, hogy most a fotózás előtt vissza kellett fordulni Rami telefonjáért.
Mit gondoltok, a szerelem egy idő után átalakul szeretetté?
Máté: Én ezt megcáfolom, nálunk szerelem van, ez nem változott.
Rami: Hiszek az örök szerelemben, szerintem húsz év múlva is képes leszek féltékenységi jelenetet rendezni.
Hogy látjátok magatokat húsz év múlva?
Máté: Öregnek, még egy kis csemetével, a gyerekeink már felnőttek lesznek. Mi pedig Ramival Szigligeten, a nyaralónkban, boldogságban éljük az életünket.
Rami: Nekem is ez a kép villant be először. Szigliget a szívünk csücske, innen indult a történetünk. Valahogy úgy képzelem, ahogy most látjuk a szüleinket. Akkor is szerelmesen nézünk majd egymásra, miközben együtt ücsörgünk a nyaralónkban, balatoni bort iszunk, kártyázunk, és várjuk, hogy végre megérkezzenek a gyerekeink.
Stylist: Csillag Szilvia Smink: Flórián Fanni Haj: Kozma Norbert
Az interjú eredetileg a 2021. júniusi GLAMOUR magazinban jelent meg.