Diana hercegnő életét így tették pokollá Károly király alkalmazottjai
Diana hercegnő egykori kabinetfőnöke nyolc éven át dolgozott a walesi hercegné mellett és most kitálalt arról, ami éveken át folyt a palota falai közt. Állítása szerint Károly herceg munkatársai mindenáron őrültnek akarták beállítani Dianát.
Ezeket láttad már?
Diana hercegnő egykori kabinetfőnöke, a 66 éves Patrick Jephson - aki nyolc éven keresztül dolgozott közvetlenül Diana mellett - azt állítja, hogy Károly király munkatársai folyamatosan rágalmazták a hercegnőt. „Ez nem csak egy pletyka, hanem komoly lejáratókampány volt. Igaz, régen történt már, de az ilyen jellegű dolgokat nem szabad a szőnyeg alá söpörni, mert ha egyszer megtörtént, bármikor megtörténhet újra.”
Az uralkodóház egyik bennfentese is megerősítette, hogy többen összefogva, hazugságokkal próbálták aláásni a walesi hercegné méltóságát és bemocskolni a nevét; legfőképpen a mentális állapotát kérdőjelezték meg.
Két lábbal állt a földön
A tragikus sorsú Diana hercegnő 1997-ben, autóbalesetben veszítette életét Párizsban. Még csak 36 éves volt. Jephson így mesélt róla tovább: „Szakmailag mindenkinél jobban ismertem Diana hercegnőt, és ő volt az egyik legegészségesebb lelkületű ember, akivel valaha is találkoztam. Belegondolva abba, hogy milyen feszített tempójú életet élt, és mekkora nyomás nehezedett rá, nem csak éles eszére volt szüksége a „túléléshez”, hanem arra is, hogy higgadtan tudja kezelni a legőrültebb szituációkat. Rendkívül tudatos volt és két lábbal állt a földön, ugyanakkor páratlan humorérzékkel is rendelkezett.”
Diana hercegnő és az étkezési zavarok
A kabinetfőnök 1996-ig volt Diana hercegnő alkalmazottja, és azt is hozzátette, hogy a hercegnő viselkedése a válása után 180 fokos fordulatot tett. „Boldog házasságban élő feleségből és anyából kidobott ex-feleség lett. Ettől függetlenül minden nehézséget próbált a maga javára fordítani, és mert őszintén beszélni a problémáiról is. Bevallotta, hogy étkezési zavarokkal küzd és nem félt felszólalni a mentális egészség fontosságát illetően sem. Nincs annál elismerésre méltóbb, mint amikor megvádolnak valakit azzal, hogy őrült, ő pedig ahelyett, hogy elbújna, bátran kiáll és elkezd nyíltan beszélni egy olyan égető kérdésről, mint amilyenek a mentális betegségek, és amik rengeteg embert – főként fiatal nőket – érintenek. Véleményem szerint ez rendkívüli erőre vall, egyúttal pedig a rágalmazók kicsinyességét bizonyítja.”
Diana hercegnő a lelki terror ellenére próbálta mindig az élet napos oldalát látni. Amikor bolondnak titulálták, akkor is harcolt tovább a rosszakarók ellen, még ha közben az is nyílt titok volt, hogy a háta mögött viszonyt folytat. Ebben sem számíthatott az uralkodóház tagjainak segítségére, hiszen ahelyett, hogy támogatták volna, csak keresztbe tettek neki a háta mögött.
Mindennek ellenére Diana „nagyon-nagyon jó volt a munkájában” – mondta Jephson, és „egyáltalán nem volt bolond”, hozzátéve: „Sajnálom, hogy ahelyett, hogy komoly becsben tartották volna, és úgy tekintettek volna rá, mint egy valakire, aki a modern királyi család elengedhetetlen része lehet, inkább a gyűlölködést, a neheztelést és az áskálódást választották.”
