Farkas Franciska és Solére bebizonyítják, hogy az önelfogadás nem megy egyik napról a másikra
Neked mit jelent a szépség? Tudod feltétel nélkül szeretni és elfogadni az arcod? Farkas Franciska és Solére, az Ilcsi #őszinténaszépségért kampány arcai elmesélik, hogyan birkóztak meg az önelfogadás kérdésével.
Ezeket láttad már?
A legnagyobb valószínűséggel mindannyian átesünk (vagy éppen még benne vagyunk) azon a korszakon, amikor úgy érezzük, egyszerűen nem tudunk saját magunkkal békét kötni. Leggyakrabban tinédzserkorban kezdődik, a szerencsések pedig hamar túljutnak rajta. Sokszor inkább a hibákra fókuszálunk, ahelyett, hogy az arcunk számunkra kedves oldalait emelnénk ki, mi az, amit a legszebbnek látunk. Az önelfogadás kalandos ösvényét mindenkinek saját magának kell végigjárni, azonban tudnod kell, hogy nem te vagy az egyetlen, aki hadban áll saját magával. Az Ilcsi #őszinténaszépségért kampányának arcai, Farkas Franciska és Solére felvállalták, hogy egykor nekik is okozott némi nehézséget, de ma már büszkén vállalják egyediségüket.
„A szépség olyan, mint a fagyi: sokféle van belőle és ízlés kérdése, ki mit tart a legjobbnak”
Farkas Franciska, színésznő, drámapedagógus és aktivista rendkívüli adottságokkal rendelkezik, legalább tíz évet letagadhatna korából, már ha akarna. Számára sem vezetett kitaposott út az önelfogadásig, de megtanulta elfogadni saját magát úgy, ahogy van. „Az arcomon lévő anyajegyek ma már a védjegyeim, ezek (is) tesznek különlegessé. Fiatal koromban szerettem volna megszabadulni tőlük: problémáim voltak az identitásommal, és azt gondoltam, hogy ha legalább csak ezek a pöttyök nem lennének rajtam, egy kicsit kevésbé lennék “tipikus roma”, akkor pedig jobban elfogadnának, megszeretnének. Szerencsére a gimis közegem segített, megmutatták, hogy a szépségnek sok fajtája van, sőt lehet magabiztosan viselni azt, amin nem tudunk változtatni. Mára megszerettem ezeket az anyajegyeket és igyekszem minél láthatóbbá is tenni őket” - mondja a színésznő.
„A szépség igazából olyan, mint a fagyi: sokféle van belőle és ízlés kérdése ki mit tart jónak. Persze, ha a saját szépségemről van szó, ez nálam is sokkal bonyolultabb” - folytatja Franciska. „A munkám része, hogy folyamatosan figyeljem magam, észrevegyem a legapróbb változásokat is, magabiztosságot tudjak sugározni, ha arra van szükség. De őszintén, én akkor látom magamat a legszebbnek, ha felszabadult vagyok, ha nem játszom, csak elengedem magam. És persze, ha valamikor is sikerül eleget pihenni. Fiatalabb koromban ez olyan egyszerű volt: kerekre aludtam a fejem, vagyis amikor felkeltem, kisimult volt az arcom. Ma már ez nincs így, tudatos arcápoló vagyok, mégis vannak ráncok, karikák, amik már nem tűnnek el teljesen - és ez így van rendjén. Néha elhiszem, hogy szép vagyok, még ha a tükörben nem is azt látom. Ez leginkább akkor van, ha a gyerekek mondják, vagy ha például egy kolléganőm dicsér meg. Egy nőtől érkező bók valahogy mindig többet jelent, mert számomra ez túlmutat az alap rivalizáláson, ezért igazán őszinte.”
Solére az anyukája vonásait látja magán a tükörben
Szigeti Zsófi, azaz Solére jelenleg a magyar zenei élet egyik legkiemelkedőbb alakja. A színpadon csak úgy sugárzik belőle a magabiztosság, de saját elmondása szerint neki is voltak olyan időszakok az életében, amikor jóval nehezebben fogadta el önmagát. „Ha le kellene írnom az arcom egy idegennek, azt mondanám, hogy egy kis helyen a dolgok viszonylag nagyok. Például “cápakrumpli” orrom van: profilból cápa orr, amit szeretek, mert karakteres, szemből viszont krumpli, ami nem túl nőies. Azért ezt idő volt elfogadni, de nemrég felismertem, hogy ezt anyukámtól örököltem, aki a legjobb és legszebb ember, akit ismerek, úgyhogy most már inkább büszke vagyok rá. Idővel megtanultam elfogadni azt is, hogy a bőröm nem tökéletes, sőt, nagyon sokáig küzdöttem azzal, hogy a kicsattanásokat, pirosságot, pattanásokat eltüntessem vagy legalább kezeljem. Ezzel nagyon sokat kísérleteztem, de ma már a tudatos bőrápolás a mindennapjaim része és ez látszik is az arcomon” - meséli az énekesnő.
„Ha szeretem magam, akkor az arcomat is szeretem” - vallja Solére. „Ha kimerülök és elvesztem a motivációt, akkor, amikor belenézek a tükörbe csúnyának látom magam, kívül és belül is. Ez is egy folyamat, amiben az évek során folyamatosan fejlődök. Ahogy egyre inkább tudok nemet mondani dolgokra, amik nem élveznek prioritást az életemben, úgy látom magam egyre szebbnek. A jó dolgokba fektetem az energiám és a figyelmem, például abba is, hogy magammal foglalkozzak. De néha az is segít, ha reggel felébredek és bemegyek a gardróbomba, mert ott jók a fények, vagy ha az anyukám mondja, hogy ma tényleg, igazán szép vagyok. Neki elhiszem.”
Neked hogyan sikerült elfogadni magad, és belenézve a tükörbe őszintén azt mondani, hogy szereted az arcod?
Farkas Franciskával és az Ilcsi kozmetikusával beszélgettünk az Ilcsi Szépségmanufaktúrában, mire érdemes figyelni, mi az, amivel gördülékenyebbé tehetjük a folyamatot.
Yohji Yamamoto: „Az igazi divat eltűnőben van, de amíg élek, harcolok érte”