Nagy a tét: megduplázódott a melanómás esetek száma
Azt eddig is tudtuk, hogy a túlzásba vitt napozás és a fényvédők használatának elmulasztása súlyos betegségekhez vezethet. A legutóbbi felmérések riasztó adatait olvasva azonban érdemes újragondolni a napozási szokásainkat, és alaposabban utánajárni a témának.
Ezeket láttad már?
Ki ne élvezné az arcát cirógató első tavaszi napsugarakat vagy a nyári napsütés egész testet feltöltő, energetizáló hatását? A napfény kedélyállapotunkra gyakorolt pozitív hatása mellett a szervezetünk D-vitamin szintézisében is fontos szerepet játszik. Ha azonban a bőrünkre gyakorolt hatásról van szó, a helyzet korántsem ilyen rózsás: a melanómás esetek száma az elmúlt 20 évhez képest 50 százalékkal megnőtt, ami egyet jelent azzal, hogy a napozás már koránt sem annyira biztonságos.
Romló tendenciák
Az ózonréteg elvékonyodása csak az egyik tényező, amely szerepet játszik abban, hogy mennyi UV-sugárzás éri el a földfelszínt. Ezen kívül a felhőképződés, valamint a levegőben szálló aeroszol részecskék (például por, füst és más légszennyezők) jelenléte is nagy jelentőséggel bír. Mind az UV-A, mind pedig az UV-B sugarak rákkeltő hatásúak. „Az UV-B sugárzás által okozott, a bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatai egyre gyakoribbak Magyarországon. 2001 és 2014 között mintegy 50%-kal nőtt ezek előfordulása a nők és férfiak körében egyaránt. Az UV-A sugárzás által előidézett festékes bőrdaganatok (melanómák) előfordulási gyakorisága ugyan alacsonyabb, de számuk rohamosabban növekszik: a melanómás esetek nagyjából megduplázódtak 2001 és 2014 között” – áll a Másfélfok.hu cikkében.
Az UV sugarakról
Az UV-sugarak között létezik a közbeszédben kevésbé emlegetett UV-C sugárzás, ezt az ózonréteg elnyeli, tehát nem éri el a föld felszínét. Az UV-A sugárzás (amely a földet érő UV-sugárzásnak a legnagyobb részét teszik ki) egész évben jelen van, és akár felhős időben is negatívan hathat a bőrre. Ez felelős a bőröregedés, a bőrrák és a napallergia kialakulásáért, ezt a sugárzást ráadásul az üveg sem szűri ki.
Az UV-B sugarakkal szemben felhős időben vagy üveg mögött ugyan védve vagyunk, nyáron mégis nagy kockázatot jelent ez a sugárzás is a napégés, a bőrrák, a napallergia tekintetében, sőt, a szemet is roncsolja.
Tudatosan a nap alatt
Minél világosabb a bőröd, annál hamarabb leég. Ez egy nagyon fehér bőr esetében azt jelenti, hogy maximum 5-10 percet tudsz a napon tölteni leégés nélkül – ez a bőrtípus ráadásul barnulni sem tud. De egy közepesen világos bőrű ember sem sokkal többet tartózkodhat a napon naptej nélkül, ennyi ideig tud ugyanis a bőre természetesen védekezni a leégés ellen. A napsugárzás kerülése, valamint a megfelelő fényvédők használata nélkül nem lehet megúszni a sugárzás káros hatásait. Láthatjuk, hogy igazából nem éri meg a fényvédő használatának megspórolása – az a pár másodperc, amit a felvitelével töltünk, semmi ahhoz képest, hogy így mekkora plusz támogatást adunk a bőrünknek.
A bőr fototípusai
A fototípus egy olyan besorolási rendszer, mely a bőrünk nappal szembeni reakcióját mutatja. A La-Roche Posay fényvédelemről szóló írása szerint 6 típus létezik:
- I. fototípus: tejfehér, mindig leégő és soha nem barnuló bőr (vörös haj, szeplők).
- II. fototípus: világos bőr, ami könnyen leég, de eseténként elérhető az enyhe barnulás (sok szeplő).
- III. fototípus: közepesen világos vagy sötét bőr, amely néha leég és könnyen barnul (kevés szeplő).
- IV. fototípus: sötét ("kreol") bőr, amely leégésre nem hajlamos, mindig lebarnul (nincsenek szeplők).
- V. fototípus: barna bőr, amely sosem ég le és mély barna színt ér el (nincsenek szeplők).
- VI. fototípus: fekete bőr, sosem ég le (nincsenek szeplők).
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a leégésre kevésbé hajlamos bőrtípust nem kell fényvédelemmel ellátni, ugyanis a napsugárzás felerősödése mindenkit érintő probléma.
