Kollagén por vagy kollagén kapszula? Szakértőt kérdeztünk, melyik hatásosabb
Szeretnéd a bőröd, a hajad és a körmöd állapotát felturbózni, de nem tudod, mihez fordulj? A kollagén remek megoldás a szakértő szerint, és azt is elárulja, hogy melyik formátumban érdemes szedned.
Ezeket láttad már?
Habár a legtöbben az ízületek működésének fenntartásával kapcsolatban ismerik, egyre elterjedtebb a szépségápolásban is a bőr, a haj és a köröm állapotát pozitív irányban befolyásoló kollagén.
Szerettük volna minél alaposabban körbejárni a témát, ezért szakértőt kérdeztünk, mit kell tudnunk a kollagénnel kapcsolatban, illetve hogyan és milyen formában érdemes fogyasztani - kérdéseinkre Király Éva dietetikus, az Alaplébár megálmodója válaszolt.
Mire jó a kollagén, mi a funkciója?
Nagyon röviden: ragasztóanyag, mely összetartja a testet alkotó szöveteket és szerveket. A kollagén az egyik legfontosabb és egyúttal a legnagyobb mennyiségben előforduló fehérjénk, szinte minden sejtünkben megtalálható, nagyon sokféle biokémiai folyamat résztvevője a szervezetünkben.
Kollagén tölti ki a sejtjeink közötti tereket, rugalmassá teszi az ízületeket, porcokat, az egészséges csontozathoz is hozzájárul. Megtalálható a szerveinkben, az izmokban, bőrünkben, hajban, körmökben, a fogakban, a vérerekben, az inakban, és az emésztőrendszerben is.
A kollagén tehát olyan anyagokkal lát el bennünket, amelyek nagyon fontosak a kötőszöveteink, csontozatunk, véredényeink, bőrünk, hajunk, bélrendszerünk, és immunrendszerünk számára.
Milyen természetes módokon lehet bevinni a szervezetbe?
Ideális esetben a napi összes fehérjebevitelünk 30 százaléka kollagénfehérje. Ha megnézzük a táplálkozásunkat, kevéssé mondhatjuk, hogy ezt napi szinten biztosítjuk magunk számára. A húsok közül leggyakrabban a színhúsokat (melegvérű gerincesek izomzathúsa) fogyasztjuk, például csirkemell, sertés comb, karaj, stb.
Nagyon alkalmanként eszünk csontlevest, kocsonyát, halakat, tengeri herkentyűket, a húsokon a bőrt, a csontok végén lévő porcogót, disznósajtot, aszpikos felvágottakat, gyümölcszseléket, melyek a kollagén elsődleges természetes forrásai.
Fontos megjegyezni, hogy a kollagén hasznosulásához, termelődéséhez, a kollagén rostok képződéséhez szükségesek bizonyos egyéb anyagok, mint például a C vitamin és a C vitaminban gazdag ételek, a cink és réz, mangán, ezért nem utolsó szempont, hogy a táplálkozás során napi szinten biztosítsuk ezeket a tápanyagokat.
A természetes kollagéntermeléshez szükséges legfontosabb aminosavak a glicin, prolin, a lizin. Ezek a típusú aminosavak megtalálhatóak a gombákban, a gabonákban (főleg a búzában, quinoában), halakban, húsokban, tejtermékekben, csontlevesben.
Milyen alternatív megoldások léteznek?
A piacon rengeteg kollagénes étrendkiegészítő létezik. Ha tapasztaljuk magunkon a kollagén vesztéssel járó tüneteket, akár külsőleg, akár belsőleg, a kollagénben gazdag táplálkozás mellett van létjogosultsága a minőségi kollagént tartalmazó étrendkiegészítők szedésének is. Ilyenkor a hidrolizált kollagén peptid készítményeket érdemes választani, mert ezekben a termékekben a kollagén már nagyon kicsi molekula tömegű részekre, peptidekre vannak bontva, melyet a szervezet nagyon jól, közvetlenül kollagénként tud hasznosítani.
A tüneteinktől függően választhatunk hal-marha-sertés kollagén peptidet vagy csirkeporc kivonatot. Ha a bőrünk, hajunk, körmünk vagy a bélrendszer javítása a cél, akkor a marha és a halkollagén, ha az ízületek védelme, akkor az UC-II kollagén, azaz a csirkeporc lesz a megoldás. A kollagénben és a kollagén anyagcserét támogató hatóanyagokban gazdag táplálkozás, és az étrendkiegészítők alkalmazása együttesen meglehetősen hatékony.
A kollagén por vagy kapszula - mi a különbség?
Alapvetően ugyanazok az alapanyagok, persze vannak olyan készítmények, amelyek egyfajta kollagén peptidet tartalmaznak, és vannak olyanok is, amelyekben a gyártó szándékától függően különböző arányban megtalálhatóak a különböző kollagén fajták.
Mivel a kapszulába jóval kevesebb mennyiség fér bele, ahhoz, hogy elegendő kollagént vigyünk be, biztos, hogy naponta több kapszulát kell elfogyasztani, sok ember pedig nem szereti, ha túl sok tablettát, kapszulát kell bevennie. A kollagén port bele lehet keverni ételekbe, italokba, szinte észrevétlenül jóval nagyobb mennyiséget is lehet fogyasztani belőle. Ha a például terápiás céllal fogyasztja valaki a kollagént, akkor ajánlott a kollagén port választani a hatékonyság érdekében.
Mikor nem szükséges?
30-35 éves korunkig nem szükséges étrendkiegészítőként kollagént fogyasztani, ha a táplálkozás és az életmód egyéb tényezői, melyek hatnak a kollagén szintézisre, megfelelőek. Az életkor előrehaladtával, ahogy a kollagénszint is csökken, érdemes tudatosan tenni azért, hogy mérsékeljük a kollagénvesztést, illetve elősegítsük a kollagén termelődését.
Mik hatnak a legkárosabban az egészséges kollagén anyagcserére?
Kezdeném a cukorral és más finomított szénhidrátok rendszeres fogyasztásával, ugyanis a glikáció, a véráramban keringő felesleges cukormolekulák a kollagénhez kötődnek, ezzel károsítják a kollagénrostok szerkezetét. A dohányzás 40 százalékkal csökkenti a kollagén képződést, ugyanakkor növeli a kollagénbontó enzim szintjét. Az alkohol gátolja a természetes kollagénképződést és gyulladást okoz, ami kollagénbontó enzimek fokozott termelődéséhez vezet.
Az UV sugárzás és a légszennyezés ugyanúgy károsítja a kollagéntermelő sejteket. Oxidatív stresszt okoznak, ami a kollagén fokozott bomlásához vezet. Ide lehet sorolni még a kortizol magas szintjét: a stressz által okozott gyulladás és oxidatív stressz csökkenti a kollagén szintet.
