I LOVE 80's
Az a legjobb abban, hogy a 80-as évek stílusáért vagyok most oda, hogy akkor még nem is éltem. Ergo számomra ez most újdonság. A legjobb abban pedig, hogy minden felnövő generációnak lehet újat mutatni, hogy a bemutatandó korszakok száma idővel csak egyre több lesz. Ez pedig minden szempontból kreatív ötleteket eredményezhet. Divatból például azért, mert a századszor feldolgozott korszakot újabb és újabb dolgokkal tudják majd összekapcsolni. Én pedig nemcsak ruhákban és sminkben, bármivel kapcsolatban szeretem a rétegződést. Nagy korszak volt ez. Akkoriban élte fénykorát a Dallas - volt pár Bobby nevű kutyás ismerősünk, Swarzi Stallonéval karöltve halomszámra ölte az ellenséget, Chuck Norris még menő volt, és ekkor durrant a köztudatba Madonna is. Még jól nézett ki Jane Fonda, Sigurney Weaver és Goldie Hawn, és rengeteg csináld-magad-cucc adott lehetőséget a divatozásra. Idén már barátkozhattatok a nyolcvanas évek inspirálta hajakkal és sminkekkel, de Marc Jacobs téli kollekciójának bemutatóján a modellek mintha old-school újságokból léptek volna ki. Hihetetlen, de egyszer már készült rólam is egy nyolcvanas évek inspirálta fotó egy cirkuszban. A sztár-csimpánz mellett ülök, és a gondosan felkötött copfomat egy laza, kecsesnek egyébként egyáltalán nem mondható mozdulattal éppen oldalra tépi. Na, ez volt életem első celeb fotója, és csak remélni merem, hogy nem az egyetlen. Akkor még nem tudtam, hogy ez a kép mostanra iránymutató lehet számomra. (Huh, most mit nem adnék egy ilyen stylingért.) Ma már legalább a sminkekkel is tisztában vagyok, és igenis tudom, hogy viccesen néznék ki, hogyha az akkoriban nagyon menő pirosító csíkot behúznám az arccsontomra. Vagy ha igazán korhű akarok lenni, akkor még tovább, akár az agyamig. (Visszagondolva egyébként filctollal elkövettem ilyet -a szüleim legnagyobb sajnálatára- úgy 95' környékén többször is.) A szuper abban, hogy inspirációt nyerhetek egy 20 évvel korábbi időszakból, az az, hogy a mai kor sikkességével ötvözhetem. Na, nem mondom, hogy szeretnék Cyndi Lauperre hasonlítani, de például ruhákban egyértelműen hódít nálam a hosszabb-bővebb blézer, és szeretném olyan borzosan hordani a hajam. Szuper lenne, ha járnék aerobikozni, mert akkor hordhatnék hózentrógerral egybevarrt neonszínű alsót, vagy félhosszú toppokat. De egyszerű nadrággal viselhetnék rózsaszín alapon fekete pöttyös pánt nélküli fürdőruha-fölsőt zakóval. Ráadásul nem fognak utcalánynak nézi akkor sem, ha törd fölé érő csizmában jelenek majd meg. Tetszik, hogy erősebben sminkelnek, és végre teret kapnak az neonszínek a hülyére rágott füstös férfimagazin szemek mellett és annak sem kell szorongnia, aki nem kreolbőrű. Ez a trend bronzosító nélkül is megállja a helyét. Persze mindig hordhat az ember amit csak akar, de a tavaly elindított stílus szerintem még egy ideig az újságokban lesz, és számításaim szerint úgy 1000-2000 ember itthon is rálel majd a stílus szépségére ( a másik ezren kívül, akik már egy ideje tudják mitől döglik a légy.) Ja: éljen a Wayfarer matt neonpink ajkakkal!
Ezeket láttad már?
Ennél a multinál bátran szólhatunk a HR-nek vagy a főnöknek, ha a menopauza megnehezíti a munkavégzésünket