Csillámszennyezettség, avagy nem minden jó, ami fénylik!
Bár a szemhéjfestékekben és rúzsokban található aprócska fémes szemcsék vagy csillámok apróságnak tűnhetnek, az ökológiai lábnyomuk mégis nagyobb, mint gondolnánk.
Ezeket láttad már?
Egy kis aranyfényű barna a külső csücsökbe, ezután jöhet egy tükörfényes bronz a teljes szemhéjra, majd mindezt megspékeled egy kevés szikrázó pezsgőszínnel a belső szemzugban, és a hangulatod érezhetően javulni látszik. Tagadhatatlan, a csillámoktól ragyogó sminkek minden bulit magasabb szintre emelnek, egyszerűen odáig vagyunk értük! Aztán ha belegondolunk, a sminkelésünk minden egyes lépése – gondolunk itt a ragyogásfokozástól a lakkozásig – sokkal tovább tart, mint a lemosás pillanata. A csillámszennyezettség megmutatkozik a folyók vizében, a talajban, sőt az utcán is. Most, hogy a tudósok jobban szemügyre veszik a glitterfelhasználás ökolábnyomát, okunk van azt állítani, hogy minden csillám – legyen szintetikus vagy természetes, műanyag vagy növényi alapú – nyomot hagy bolygónkon.
TÖBB EZER CSILLÁMRÉSZECSKE KERÜL A VÍZBE
A kozmetikai ipar négy különböző alapanyagból állítja elő az általunk használt csillámport: mikroszemcsés műanyagból, cellulózból, csillámpalából vagy üvegből. A műanyag részecskék egyszerűen színezhetők és alakíthatók glitterré, összetételük megegyezik az FDA által öt éve betiltott mikroszemcsékével, amit régebben az arcradírokban vagy a fogkrémekben találhattunk. „Ezekhez a szemcsékhez hasonlóan a műanyag csillámot is ideje lenne betiltani!” – mondja Ginger King vegyész. Biológiailag nem lebomlók, ráadásul szennyezik a vizeinket. Igaz, amikor lemosod a csillámokat, azok eltűnnek a lefolyóban és szennyvíztisztító telepekre kerülnek, egy nagy részük mégis az élővizekben köt ki.
„Egyetlen sminklemosást követően is több mint ezer csillámrészecske kerül a vizekbe vagy a termőföldekre, melyek szépen lassan felgyülemlenek. Ez a nagy adag mikroszemcsés műanyag évszázadokon át szennyezi a környezetet” – mondja Meral Yurtsever, a török Sakarya egyetem környezetvédelmi mérnöki karának professzora. Mennyire érinti mindez a kozmetikumokat? Az Allure közel száz népszerű piperét vizsgált meg, az eredmények szerint több mint 32 százalékuk tartalmaz mikroszemcsés műanyagot, amelyet „polyethylene terephthalate”, azaz PET néven találunk meg az összetevőlistában. Így igencsak jelentősnek mondható.
EGYENES ÚT A TÁPLÁLÉKHÁLÓZATHOZ
Számtalan gyártó tesz és tett már lépéseket a környezettudatosabb, cellulózból (növényi vagy szintetikus rostokból) készült glitterek gyártása felé, mely reményre adott okot, mégis, a kutatások szerint a módosított regenerált cellulóz (MRC) – a mikroszemcsés műanyaghoz hasonlóan – ugyancsak negatív hatást gyakorol az élővilágra. Igaz, cellulóz alkotja a csillámok szerkezetét, ahhoz azonban, hogy mindez megőrizze a formáját, és ragyogó végeredményt kapjunk, egyéb anyagokkal kell bevonjuk őket, ami az esetek számottevő részében alumíniumot és műanyag fóliát jelent.
A harmadik alternatíva a mica, más néven csillámpala szintén megannyi kozmetikumnál visszaköszön. „Kutatásaink során egyértelművé vált, hogy legyen szó műanyag, cellulóz vagy éppen csillámpala-alapú szemcsékről, egyik sem jobb a másiknál, valamilyen mértékben mindhárom negatív hatással van a mikroalgákra és egyéb vízinövényekre, ami egyenes út a tápláléklánchoz – mondja Dannielle Green, a cambridge-i Anglia Ruskin egyetem ökológia tanszékének docense. „Éppen arra a kérdésre keresem a választ, hogy mi áll ennek a hátterében.” Hozzátette, az elvégzett kutatómunkák minden esetben hatalmas mennyiségben felhasznált csillámszemcsére vonatkoznak. „Nem tudjuk biztosan, hogy ugyanezek a következmények kis mennyiség esetén is fennállnak-e” – mondja Dannielle. Azonban egy dologról nem szabad megfeledkeznünk: a világ egyik legnagyobb exportőr országában, Madagaszkáron nem kevesebb, mint tízezer, olykor alig négyéves gyerek dolgozik a csillámpalabányákban, mindenféle globális szabályozás nélkül. India szintén hatalmas exportőrnek számít, sőt olykor a gyermekmunkásoknak magasabb fizetés is jár.
MINDEN APRÓ DOLOG KÉPES NYOMOT HAGYNI A BOLYGÓNKON
Nehéz lenne megállapítani, hogy az általunk használt termékekben lévő csillámpala megbízható forrásból származik-e, éppen ezért érdemes olyan márkák közül válogatni, amelyek köztudottan kizárólag gyermekmunkamentes alapanyagokkal dolgoznak, ilyen például a Coty és a L’Oréal. Előbbi anyavállalat alá tartozik többek között a Rimmel és a Sally Hansen, míg utóbbihoz a L’Oréal Paris, a Maybelline, a Lancôme, a Giorgio Armani, a NYX és az Essie.
A negyedik és egyben utolsó gyakori alkotóelem nem más, mint az üveg, egészen pontosan a boroszilikát üveg. „Gyártása során különböző ásványi anyagokkal vonják be ezeket a szemcséket, hogy a lehető leglátványosabb effekteket produkálják, mint például a holografikus ragyogás” – mondja a vegyész Marsal Mou. Ezt az alternatívát jóval kevesebb cég választja, ugyanis jelentősen drágább a többinél. Hiszen ha üvegszemcséket készülünk tenni a szemkörnyékünkre, mégiscsak fontos, hogy azok megfelelő méretűek és formájúak legyenek, nem igaz?! Az viszont továbbra sem tisztázott, hogy ez a megoldás bármennyivel is környezettudatosabb lenne az előzőknél.
Ha valamit leszűrhetünk ebből az összefoglalóból, az egyértelműen az, hogy megfelelő utánajárás és tudományosan alátámasztott tények nélkül nem szabad következtetéseket levonnunk. Persze jól tudjuk, hogy az üveg és az ásványok is természetesen előforduló anyagok és eredeti lelőhelyükön nem okozhatnak problémát, azonban amint beleavatkozunk a folyamatba, hamar negatív „mellékhatásokkal” találjuk szemben magunkat. Máshogy fogalmazva: minden apró dolog képes nyomot hagyni a bolygónkon, hiszen lehet természetes vagy szintetikus, ökolábnyomuk ettől függetlenül is van. Szerencsére a kozmetikai ipar gőzerővel keresi azokat a megoldásokat, melyeknek köszönhetően egy nap talán nem kell többé választanunk a kedvenc csillámos sminktermékeink és a környezettudatosság között.
A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022-es áprilisi lapszámában jelent meg.
Fotó: Jamie Nelson/Blaublut Edition; Carina Jahn/Blaublut Edition
