10 tévhit a fényvédelemről, amit most szakértő oszlat el
Előfordult már veled, hogy azt gondoltad, helyesen használod a fényvédő termékeket, mégis leégtél? Vagy éppen azért nem vásároltál meg egy terméket, mert károsnak vagy haszontalannak találtad? Vagy szerettél volna alaposan lebarnulni, úgyhogy inkább nem is kented be magad? Ahogy vége a nyárnak, a szekrény mélyére kerül a fényvédő is? Sok ilyen történetet hallottunk már, úgyhogy segítségül hívtunk egy szakértőt, hogy eloszlassuk a fényvédelemmel kapcsolatos legnagyobb félreértéseket.
Ezeket láttad már?
Ki ne szeretné érezni a nap melegét a bőrén, és a hosszú, napsütéses napokon kint lazulni a szabadban, ameddig csak lehet? Habár a nyárnak lassan vége, még mindig rengeteg szabadtéri program vár rád a kellemes időben. És ez egyben azt is jelenti, hogy a bőröd ugyanúgy ki van téve a napkárosodásnak, mint nyáron, sőt! Valójában egész évben. A fényvédelem az egyik legfontosabb lépés, hogy megelőzzük az egyre nagyobb gyakorisággal előforduló rosszindulatú bőrdaganatok (pl. melanoma, bazalióma) kialakulását. Azonban még mindig rengeteg téves információ kering a fényvédők használatával kapcsolatban. Hogy szertefoszlassuk a felmerülő kétségeket, megkértük Dr. Solymosi Ágnes bőrgyógyászt, hogy segítsen tisztázni, mik a leggyakrabban előforduló tévhitek a fényvédelemmel kapcsolatban.
Tévhit: a kémiai fényvédők hatásosabbak, de ártalmasabbak, mint a fizikai fényvédők
Az egyik leggyakoribb tévedés, hogy a kémiai fényvédők kárt tesznek a bőrben, ezért nagyon sokan nem merik őket használni. „A fizikai és a kémiai fényvédők is nagyon hasonlóan hatnak. A kémiai fényvédőkben a szén atomok közötti kötések nyelik el a sugárzást, a fizikai fényvédőkben pedig maguk a részecskék teszik ezt az UVB sugarakkal, az UVA sugarak nagy részét pedig visszaverik." - mondja a bőrgyógyász. „Nagy esetszámú klinikai vizsgálatok bizonyítják mind a fizikai, mind a kémiai fényvédők biztonságosságát és hatékonyságát." Textúrájukban lehetnek köztük eltérések, ugyanis a fizikai napvédők állaga kicsit sűrűbb, de már léteznek könnyedebb, por állagú termékek is a piacon. A kémiai fényvédőket pedig megvásárolhatjuk krém, gél és spray formátumban.
Tévhit: a krémek jobban védenek, mint a spray vagy gél állagú fényvédők
„Ez nem igaz! Egyformán hatékonyak, viszont nem mindenki számára egyformán komfortos a használatuk." A szakember szerint fontos a személyre szabott választás, hiszen ez pusztán az adott személy preferenciájától függ. „Fontos, hogy a számunkra legkomfortosabb állagú fényvédőt válasszuk ki, mert akkor abból vélhetően fel is fogjuk vinni bőrünkre a megfelelő mennyiséget, hiszen nem érezzük ragacsosnak, tapadónak."
Ha nem rajongsz a krémes textúráért, válassz egy gyorsan felszívódó, könnyed hidratáló sprayt, mint amilyen például ez a Bioderma fényvédő is. 12 hónapos kortól az egész család használhatja arcra és testre is, garantálja a magas UVA/UVB védelmet.
Tévhit: a fényvédő használata mellett nem lehet lebarnulni
Ez az egyik leggyakoribb tévedés, ami miatt sajnos sokan egyáltalán nem is kenik be magukat, és úgy fekszenek ki napozni akár órák hosszán át. „A fényvédők a faktorszámuktól függően kiszűrik az UV sugarak nagy százalékát ugyan, de hatásukat úgy kell értelmezni, hogy a faktorszám (SPF= sun protective factor) azt mutatja, hányszor több UV sugárzás érhet minket anélkül, hogy leégnénk." A felerősödött sugárzás miatt bőröd védelme érdekében egyszerűen már nem teheted meg, hogy fényvédő nélkül napozz! Amennyiben megtörtént a baj, és kétes jeleket vélsz felfedezni magadon, mindenképpen keress fel egy bőrgyógyászt!
Tévhit: ha egy fényvédőre rá van írva, hogy vízálló, akkor azzal a vízparton is 100 %-os biztonságban vagyunk a leégés ellen
Rendszerint megfeledkezünk róla, hogy a víz könnyedén lemossa bőrünkről a napvédő terméket. Korábban ezzel kapcsolatban már megosztotta velünk tapasztalatait Jakabos Zsuzsanna olimpikon úszó is, az ő bőre ugyanis szinte állandóan ki van téve a nap égető erejének, ha kültéri medencében edz. A szakértő is alátámasztja, hogy „100%-ig vízálló fényvédő nem létezik, sőt, a vízben jelentős hányada leázik a bőrünkről. Érdemes a vízbe menetel előtt legalább fél órával, majd a vízből kijövet után újra felvinni az érzékeny testrészekre, hogy megússzuk a napégést."
Ha tudod előre, hogy sokat leszel a vízben, jó ötlet egy színezett fényvédő mellett dönteni az arcbőrt illetően. Így legalább valamennyire látod is, ha már lejött, és a fedés miatt extra védelmet biztosítasz az arcodnak. A Lancaster termékét érzékeny bőrűek is használhatják.
Tévhit: a fényvédőkrém használata csak az anyajegyek védelme, bőrdaganatok megelőzése szempontjából fontos
„Így van, ebből a perspektívából is nagyon fontos, de további releváns hatása a bőr öregedésének késleltetése is" - mutat rá a szakorvos. „Az UV sugárzás egyik következménye, hogy gyorsabban tűnnek el bőrünkből a feszességéért felelős rugalmas rostok és a hialuronsav is, melyek a bőr fiatalságának zálogai. A bőrápolási nappali rutinba így mindenképpen ajánlott egy kellemes állagú fényvédőkrém beiktatása is, melyet egész évben használhatunk!" Ez is azt bizonyítja, hogy a napvédőnek nem csak nyáron, de egész évben ott a helye a fürdőszobádban, ezért jó, ha olyan termék mellett teszed le a voksodat, amit szinte nem is érzel a bőrödön.
A bőrápolási rutinod utolsó lépéseként alkalmazz egy legalább annyira könnyed, gyorsan felszívódó, hidratáló folyadékot, mint az Estée Lauder fényvédője! A különös figyelemmel előállított formulának köszönhetően és a benne lévő különböző antioxidánsok kifinomult kombinációjának segítségével megvédi a bőrt a természet belső és külső kedvezőtlen hatásaitól, például az ózontól és a mikroszemcsés portól amellett, hogy 100%-ban ásványi eredetű fényvédelemmel egész napos láthatatlan pajzsot képez az arcon.
Tévhit: az alapozóban lévő SPF elegendő a napi fényvédelemhez
Sajnos ez az állítás is megdőlt, ugyanis a legtöbb alapozóban nagyon kevés SPF tartalom található. „Az alapozók általában 10-20 SPF mennyiséget tartalmaznak, ez kevés a hatásos fényvédelemhez, valamint anti-aging szempontokat figyelembe véve is ajánlott fényvédőkrém használatával kiegészíteni" - javasolja Ágnes. „Ma már vannak olyan kellemes állagú fényvédőkrémek, melyek színezettek, vagy kettő az egyben hatást képesek garantálni. Megfelelően védenek a napsugarak ellen, de el is fedik adott esetben az apró bőrhibákat, egységesebb bőrképet eredményeznek." Természetesen választhatsz egy könnyed fényvédőt is az alapozód alá, ha mindenképpen ahhoz ragaszkodsz. Viszont ha nem a nagyon magas fedés a cél, hanem inkább a bőrkép egységesítése, és csak apró bőrhibák fordulnak elő, egy színezett napvédő is remekül beválhat a mindennapokban.
Nemrég már Jakabos Zsuzsanna is említést tett erről a termékről a közkedvelt japán márkától, azóta pedig mi is kipróbáltuk, és csak ajánlani tudjuk! Nagyon szép fedés, egész napos tartás, és még egy intenzív edzést is kibír.
Tévhit: minden testrészre ugyanannyi fényvédőkrém felvitele szükséges
Mivel a test különböző részein más textúrájú a bőr, ezért valahol intenzívebb ápolásra van szükség, valahol pedig elegendő a kevesebb törődés. Nincs ez másképp a fényvédők esetében sem. „Az érzékenyebb területek, az arc, nyak, dekoltázs, kézfejek bőre gyakoribb felvitelt igényel." Különösképp igaz ez abban az esetben, amikor minden más testrészt ruha fed, így azok alapból védve vannak a napkárosodással szemben.
Tévhit: a barna bőrűek védettek a napégéssel szemben
„Hatalmas tévedés! A bőrük melanin tartalma magasabb ugyan, de ennek sem végtelen a napsugárzást elnyelő kapacitása. Az ő esetükben is fontos a fényvédelem!"- figyelmeztet a szakértő. Ennek alapján egyáltalán nem érezheted magad biztonságban akkor sem, ha szinte az első nyári szellő után eléred a napbarnított színed anélkül, hogy egy kicsit is megpirulnál. Ha eddig nem használtál, mostantól a te szettedben is legyen alapkellék a fényvédő!
Tévhit: fényvédőkrém használata mellett nem fog megfelelő mennyiségű D-vitamin termelődni a szervezetben
A bőrgyógyász elmondása szerint „klinikai vizsgálattal bizonyították, hogy a megfelelő mennyiségű (2mg/cm2) naptej használata mellett 1 hetes nyári napon tartózkodás esetén is már jelentősen nőtt a szervezet D-vitamin szintje, úgy, hogy a napégés elkerülhető volt." Ezért nyáron - ha a szervezet más egészségi állapota nem indokolja - nem szükséges a rendszeres D-vitamin pótlás, hiszen megfelelő mennyiségű időt töltünk a szabadban. Azokban az országokban okozhat ez gondot, ahol nyáron is kevés napsütés éri az emberek bőrét. „Akik nagyon keveset tartózkodnak biztonságosan a napon, náluk ajánlott a folyamatos a D-vitamin pótlás."
Tévhit: a nyári időszak előtt a szolárium használat megvéd a leégéstől
Mivel a bőr barnasága nem garantálja a védelmet, ez az állítás sem bizonyul igaznak. Arról nem is beszélve, hogy ma már igazolt tény, hogy a szolárium egyáltalán nincs jó hatással a bőrre. „A szolárium UVA sugarakat tartalmaz, melyek ugyan megkímélnek minket az azonnali leégéstől és a bőr leégésmentes barnulását eredményezik, de hosszútávú hatásuk nagyon káros! A rendszeres szolárium használat azontúl, hogy felgyorsítja a bőr öregedését, a bőrdaganatok kialakulását is többszörösére emeli. Az UVA fénynek ráadásul nincsen D-vitamin termelő hatása sem." Ha mindenképpen szeretnél a nyári szezon előtt egy kis alapszínt, inkább maradj az önbarnítók mellett, vagy használj fényvédőt a szoláriumozás során is!
