A biotechnológia megreformálhatja a szépségápolást
Bemutatjuk a kutatót, aki fantasztikus újgenerációs szépségápolási összetevőket alkot – mikrobákból. Jasmina Aganovic olyan terület kiemelkedő szaktekintélye, amely gyorsabban növekszik, mint amilyen tempóban a baktériumok szaporodnak a petricsészében.
Ezeket láttad már?
„Mikor nagyon kicsi voltam, sellő szerettem volna lenni” – mondja Aganovic, aki a mélytengeri álmait félretéve, vegyész-biológus mérnök lett, és olyan adatvezérelt szépségápolási márkáknál is dolgozott, mint a Living Proof és a Mother Dirt. Majd két évet töltött a világ egyik vezető biotechnológiai cégénél. Itt a legvadabb álmát kezdte el megvalósítani, mikor bőr-, hajápolási és kozmetikai termékekhez használt vegyi anyagok előállításához élő szervezeteket, baktériumokat vagy élesztőgombákat kevert. Megalapította az Arcaeát, amelyet hetvennyolcmillió dolláros befektetéssel támogattak az iparág olyan nagy nevei, mint a Chanel és a Givaudan. Az Arcaea elsősorban női kutatókat alkalmaz, küldetésük pedig az, hogy új összetevőket és termékeket hozzanak létre olyan technológiákkal, mint a DNS-szekvenálás, fermentáció, bioinformatika és biomérnöki megoldások.
Mit jelent ez magyarul?
„Az elmúlt kétszáz évben a testápolási szerek előállításának tudománya a kémián alapult. Növényekből, állatokból és petrolkémiai anyagokból nyertük ki az összetevőket. Mostanra már nem vagyunk rákényszerítve ezekre a nyersanyagokra” – magyarázza Aganovic. Példaként a zebrahalat hozta, amelynek pikkelyei nagyon jó UVA- és UVB-szűrő-képességgel rendelkeznek. Viszont emiatt a zebrahalak tömeges halászata etikátlan lenne, és nem is praktikus. Ehelyett viszont meg lehet azt tenni, hogy megvizsgáljuk a zebrahalak DNS-készletét, fogjuk a kód megfelelő részleteit, majd élesztőgombák segítségével megpróbáljuk előállítani a kiváló napvédő anyagot.
De a biotechnológia jóval több annál, mint hogy a most ismertnél más módon jussunk hozzá az alapanyagokhoz. „Mikor a kémia helyett a biológiából indulunk ki, az egészen új lehetőségekhez vezet”– mondja Aganovic. Az Arcaea egyelőre még nem rendelkezik kész termékekkel, de Aganovic és csapata például olyan fehérjéken dolgozik, amelyek képesek megváltoztatni a haj formáját és biológiáját, és a sampon már a zuhany alatt göndörítheti, hullámosíthatja vagy kiegyenesítheti a hajat. Olyan napvédőkkel is kísérleteznek, amelyek jobban ellenállnak az UVA- és UVB-sugárzásnak.
Azt mondja, hogy a tengeri élőlényeknek köszönhetően újragondolhatjuk mindazt, amit a fényvédelemről tudtunk, vagy akár lehetőség van arra, hogy a testszagot az ember megválassza, és a saját biológiáját használja az önkifejezésre. A kutatónő azt mondja, hogy bár a téma nehéz, és évek munkájára van még szükség, de a mikrobák önszaporító és helyreállító tulajdonságának megismerése rengeteg új lehetőséget tartogat. A bőrápolásban az elmúlt évtizedekben csendben terjedt el az a gyakorlat, hogy petricsészékben állítják elő a hozzávalókat.
Modern bőrápolás
A Shiseido 1985-ös szabadalma volt az első biotechnológiai mérföldkő a szépségipar világában. Ebben hialuronsav előállításához használtak egy teljesen új folyamatot, amihez elegendőek voltak baktériumok, míg korábban a hialuronsavat szarvasmarhából és szárnyasokból nyerték ki. Vagyis az újítás előtt állatok különböző részei kellettek a kozmetikai cikkek előállításához, a biotechnológiai felfedezés viszont segített a modern bőrápolási sztenderdek megteremtésében és a hialuronsav szélesebb körű felhasználásában.
A biotechnológia tette azt is lehetővé, hogy a selyem, a keratin és a kollagén is elérhető lehessen vegán összetevőkből, igaz utóbbi kilónkénti ára több ezer dollárba kerül. De a biotechnológia jóval több annál, minthogy ne legyen szükség állati alapanyagokra. A bőrápolókban található C-, A-vitamin és peptidek is gyakran laborokban készülnek, aminek eredményei aszkorbinsavban, retinolban és különleges, a bőrt sejtszinten tápláló peptidekben magas készítmények. De előnye az is, hogy a kutatók a laborokban kevésbé szennyezett, ugyanakkor jobb tulajdonságokkal rendelkező molekulákat képesek előállítani.
Gondoljunk csak bele: ha a hialuronsavat egy kakasból nyerték ki, akkor mennyiségben és minőségben is korlátokba lehet ütközni. Viszont a biotechnológiával mindezt lehet szabályozni, miközben bizonyos hatásokat fel lehet erősíteni. „Példaként elég a kollagént nézni, amiből az emberi test különféle típusokat tartalmaz, a hármas típusú pedig az életkor előrehaladtával csökken a szervezetben, ezzel pedig a jövő egyik legkeresettebb bőrfeszesítő biotechnológiai innovációja lehet” – mondja Mathias Gempeler gyógyszerész, aki az elmúlt húsz évben a biotechnológia segítségével állított elő alapanyagokat olyan szépségipari cégek számára, mint például a svájci DSM Nutrional Products.
Az illatok újragondolása
A francia Givaudan parfümházban a biotechnológiát hívják segítségül olyan illatok újraalkotásához, amelyek túl drágák ahhoz, hogy parfümökbe kerüljenek, és tömegekhez jussanak el. „Egy egész gyűjteményünk van olyan gyönyörű illatokból, amelyek szagmolekulái túl összetettek, túl bonyolultak, nehezen fellelhetőek a természetben, és túl drágák ahhoz, hogy nyers virágokból nyerjük ki, majd tömeggyártásban használjuk őket” – mondja Stephen Nilsen vezető parfümőr.
Ahogy egyre jobbak a biotechnológia területén, úgy képesek szintetizálni ezeket, majd megfizethető és fenntartható módon előállítani. Ott van például az ámbra, ami a parfümgyártás alapanyaga, és sokáig csak bálnákból tudtak kinyerni, a biotechnológia viszont lehetőséget ad arra, hogy laborokban állítsák elő. Ahogyan a növényi alapanyagokhoz sem kellene hektárnyi területeken virágültetvényeket használni, ha elő lehetne állítani mesterségesen is.
Azonban nem mindig ez az út a fenntarthatóbb, ezt minden egyes alapanyaganál külön-külön kell megvizsgálni, és aszerint dönteni. Mindenesetre a környezeti hatások csökkentésén alapuló biotechnológiai megoldások nagyon ígéretesek, és közülük rengeteg előremutató eredményekkel kecsegtet, amely segít választ adni a környezetvédelem problémájára is.
Ha ennyire hasznos, miért csak most hallunk róla?
Ennek több oka is van, Aganovic szerint az egyik ilyen ok a génmódosítás biztonságossága körüli kérdéskör, amire sokáig a közvélemény nem gondolt árnyaltan, és minden ehhez köthető dolgot összességében rossznak tartott. A másik pedig az, hogy a technológia eddig őrülten drága volt. A génszekvenáláshoz eddig több millió dolláros, szobaméretű gépekre volt szükség, ma már ezek az eszközök nem nagyobbak, mint egy laptop. A biotechnológiai alternatívák nem mindig a legköltséghatékonyabbak, és a cégek többsége, ha olcsóbban tud több alapanyagot beszerezni, akkor él ezzel a lehetőséggel. De a biotechnológia költségei csökkennek, ahogy a szekvenálás és az előállítás költségei is alacsonyabbak lesznek, és ezzel eljuthatunk oda, hogy a technológiának köszönhetően olcsóbb, de jobb minőségű összetevőt lehet előállítani, mint ami a természetből érkezik. Ráadásul akár a saját biológiánkat is átalakíthatjuk vele, mint a göndörítő samponnal, vagy a test természetes szagának megváltoztatásával.
A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022-es szeptemberi lapszámában jelent meg.
Szöveg: Jessica Chia
Fordította: Juhász Edina
