Vámosi Kira: „amikor hazaérek, leteszem a napi munkát és ismét íróvá válok”

Ez a cikk több mint 6 hónapja frissült utoljára, a benne lévő információk elavultak lehetnek.

Vámosi Kira író fiatal kora ellenére harmadik könyve megjelenésének örülhetett a 93. Ünnepi Könyvhéten. A (Ne) álljunk párba! online párkeresésről szóló regény, amelyben Kira a legkülönbözőbb randizós karaktereket jeleníti meg.

Ezeket láttad már?

Vámosi Kira egyik szenvedélyét sem adta fel a másikért

Fotó: Generál Kristóf

Vámosi Kira (Ne) álljunk párba! című kötetének anyaggyűjtéséhez rengeteg személyes sztorit meghallgatott, és az elmondottakból alakította ki történetét.

Kevés fiatal író büszkélkedhet azzal, hogy már a harmadik könyve jelenik meg – ráadásul közgazdász végzettségűként –, veled kapcsolatban ez különösen nem a papírforma. Miért döntöttél úgy, hogy a jövedelmezőbb gazdasági szektort a kevésbé biztos megélhetéssel kecsegtető írói pályára cseréled?

Az írás gyerekkorom óta mániám, kilencéves koromtól írok. Ebből az következne, hogy humán beállítottságú vagyok, de a gimiben hamar kiderült, a reál is az erősségem. Közgazdászként szereztem az első diplomámat, közgazdászként dolgozom a hétköznapokban, mellette közgazdász-tanárként csinálom a második diplomámat és egyetemistákat is korrepetálok. Amikor hazaérek és leteszem a napi munkát, leülök a laptopom elé, és ismét íróvá válok. Tehát nem választottam, egyik szenvedélyem sem adtam fel a másikért. Azt is mondhatnám, hogy párhuzamosan két életet élek.

Vámosi Kira: (Ne) álljunk párba! | MOGUL KIADÓ 3490 Ft

Első két regényed, a Ne csukd le a szemed! és A félelem két arca a horror világába invitálja az olvasókat. Eszembe jut rólad a sztereotípia, amit a Riverdale című amerikai sorozat Betty Coopere testesít meg: ártatlan, csinos, szőke diáklány a benne lévő sötét démonokkal küzd, és ezt körülötte senki sem gondolná. Van némi hasonlóság Betty és közötted?

Ez a hasonlat nagyon tetszik, mivel a Riverdale az egyik kedvenc sorozatom. Betty valóban belső démonokkal küzd, az én esetemben inkább azt mondanám, vannak belső démonjaim – mint mindenkinek –, amiket kiírok magamból, de a végeláthatatlan fantáziám tesz íróvá. Hasonlóság természetesen van, főként abban húzható párhuzam Bettyvel, hogy sokan megbélyegeznek a külső alapján. Ám valójában senki nem gondolná, milyen témák keltik fel az érdeklődésem, milyenekről írok és milyen személyiség vagyok.

A legújabb kötetben szakítasz a horrorisztikus történetekkel. Illetve ahogy vesszük: azt ígéred, hogy bár műfajában nem horror a (Ne) Álljunk Párba!, mégis kemény sztorikat kapunk a párkeresés világából.

Szerettem volna más témában is írni, ezért átmenetileg szüneteltetem a krimi-horror vonalat. Legújabb könyvem valójában a megszületése előtt is arra lett kiélezve, hogy a legrosszabb online ismerkedő személyiségtípusokat mutassa be, ezáltal egy nyers, megbotránkoztató, de sokatmondó történet jöjjön létre.

Tóth Andi: „Más Andi vagyok, mint amit a külvilág lát”

Melyik személyiségtípust tartod a legkártékonyabbnak a randizás területén?

A „disszociális” személyiségtípust, méghozzá azért, mert köztük fellelhetőek a személyiségzavaros, a nárcisztikus, az erőszakos, az egocentrikus és az érzelemmentes személyiségvonások, melyekkel a leginkább bántani lehet a másik felet.

Úgy nyilatkoztál, hogy a regény nem a saját élményeiden alapszik. Mesélnél az anyaggyűjtés folyamatáról?

Az anyaggyűjtés egy évet felölelt. Kezdetben egy kérdőívet osztottam meg különböző online platformokon, melyet névtelenül kitölthettek az emberek. Pár nap alatt valósággal felrobbant a telefonom és az összes közösségimédiaplatformom. Emberek százai kerestek meg, hogy szeretnék megosztani a saját történetüket. Volt, akivel telefonon, másokkal személyesen ültünk le beszélgetni a tapasztalataikról, de akadt olyan is, aki Pécsről utazott Debrecenbe, hogy találkozzunk, és megossza az „élményeit”. Versenyt futottam az idővel, hogy mindenkit meg tudjak hallgatni. Ötezer embert sikerült bevonni a kutatásba – kortól, nemtől és szexuális irányultságtól függetlenül – és több mint tízezer történet gyűlt így össze.

Hatással volt rád a most felkapott, Tindercsalóról szóló dokumentumfilm?

A Tinder-csalót azután láttam, hogy az egyéves kutatáson túl voltam, és már a könyvet írtam. Szóval a kérdésre a válaszom: nem, de nálam is szó esik hasonló incidensről, csak ott nem férfi, hanem nő a csaló.

Kipróbáltad már az online randizást? Esetleg a sztoridat is rejti a regény?

Sosem voltam az online társkeresés híve, így saját történeteket nem tartalmaz a könyv, csakis más emberek tapasztalatait.

Hogyan csinálnál kedvet a GLAMOUR olvasóinak, hogy megvegyék a könyvedet?

A fiatal nők számára óva intés lehet a könyv. Figyelemfelhívás, hogy mire vigyázzanak, amennyiben online ismerkedésre szánják rá magukat. A virtuális világ veszélyes, tele van csalókkal, erőszakos személyekkel. Ha csak egy embernek segít a könyv, hogy ne fusson bele hasonló helyzetbe, már megérte megírnom! A könyv lehet egy megértő társ vagy egy déjà vu azoknak, akik éltek már át hasonló szituációkat és elkeseredettek a párkeresést illetően. Nem utolsósorban pedig: szórakoztató program az olvasása, hiszen tanulságos mondanivalója mellett számtalan randi szerepel a könyvben, ami akarva-akaratlanul is mosolyt csal az olvasó arcára.

Bombera Krisztina: „Mindig a jelenben éltem, és elégedett voltam azzal, amit épp csináltam”