Szigeti Zsófi közelgő stúdiózásáról és lelki állapotáról beszél
Ahogy ígértem hétről hétre bemutatom nektek a legújabb Shaibo dalban közreműködő zenészeket. Egy csapat énekessel kezdeném!
Ezeket láttad már?
Balról jobbra: Daria Blyzniuk, Bernd Kohnen, Elena Sommacal, Sarah van Ejk, Jessie Nokes, Julia Snijder Sabaté, Marijn Ouwehand, Ajda Mila Jamnik
Őket itt ismertem meg Amszterdamban, mindannyian elsős jazz-énekesek az egyetemen. Körülbelül két héttel ezelőtt említettem nekik, hogy lassan elkészül egy dalom, amit fel is szeretnénk venni, és amibe egy kis kórus részletet is írtam. Még nem kértem meg őket semmire, amikor már kérdezgették, hogy esetleg nem akarom-e, hogy ők énekeljék fel ezt a részt. Annyira jól esett ilyen őszintén lelkesedő srácokkal megosztani azt, ami az enyém, és persze azonnal rávágtam, hogy nagyon boldog lennék, ha megtennék. br>Először a dobokat, a basszust és az éneket fogjuk stúdióba vinni (Magyarországon), utána rögzítjük a hátralévő hangszereket – köztük a kórust is – itt Hollandiában. Az itteni stúdiózás november közepére várható.
Az egyetemnek egyébként van egy profi stúdiója, amit minden tanuló évente kétszer használhat teljesen ingyen. Ami kicsit keményebb feladat, hogy mivel ez egy elég jó lehetőség, mindenki kapva kap az alkalmon, és állandóan fullon van a stúdió. Remélem, hogy még novemberben kapunk időpontot. Egyébként így is kicsit tolódott minden, mert amikor Nyitivel befejeztük a dalt, pár napra rá azt éreztem, hogy vannak dolgok, amik mégsem tetszenek benne. Újra és újra változtattam, és egyszer csak azt éreztem: lehet, hogy többet láttam az egész dalba, mint ami valójában, és kicsit el is keseredtem.
Nálam egyébként a "fentek-lentek" szélsőséges váltakozása nagyon komoly és állandó probléma. Kicsit utánajártam, hogy vajon szimplán nem vagyok normális, vagy van valami a dolgok mögött. A pszichológusom a kezembe adott egy könyvet, a címe Női Agy (Louann Brizendine: A Női Agy). Ez a könyv olyan dolgokra hívta fel a figyelmem, amikről szerintem általában nem beszélünk, pedig nagyon nagy hatással vannak az életünkre.
Állítólag a nők harminc százaléka szenved hormonproblémákban (köztük én is), ami jelentősen megnehezíti mindennapjainkat. Egy bizonyos szint felett, pedig a bipoláris személyiségzavarhoz hasonló tüneteket idéz elő. Ez a téma nagyon foglalkoztat, úgyhogy szeretnék minél több információt összegyűjteni a témáról, és többet beszélni róla. Azt látom ugyanis, hogy otthon és itt is az egyetemen (tehát a fiatalabb korosztályban biztosan) tabu ez a téma a lányok között. Mindenki rejtegeti, mert senki sem tudja mi a gond valójában. Egy adott ponton lehet, hogy elmennek pszichiáterhez (ahol talán gyógyszereket kapnak), vagy csak simán azt hiszik, valami nagyon nincs rendben a fejükben, és az a legjobb, ha ez nem derül ki, mert ugyebár ciki szarul lenni.
Nem olyan régen egy koncert előtt az A38 csinált egy riportot Nyitivel és velem. A riporter, Vígh Anna mondta, hogy sok helyen olvasta, nem szeretem a tabu témákat, és szeretek nyíltan beszélni dolgokról. Ekkor megkérdezte, hogy mi az én ügyem, miért akarok kiállni. Csak pislogtam, mert nem éreztem magamban soha egyetlen dolgot sem iszonyú erősen amiért, vagy ami ellen ki akartam volna állni. Természetesen állatkínzás ellenes vagyok, de azért heti egyszer fogyasztok húst. Egyenlőség párti vagyok, de ugyanakkor nagyon szeretem, hogy én főzök, a pasim meg polcokat fúr fel a lakásban. Viszont nem sokkal a riport után – amikor a mentális állapotom kezdett egyre rosszabb lenni–, bepánikoltam. Rájöttem, hogy muszáj ezzel foglalkoznom. Ha körülnézek, akkor rengeteg nőt látok, akik ugyanezzel a problémával küzdenek, így egyszerűen azt érzem, hogy el kell kezdenünk beszélni róla.
Szigeti Zsófi zenekara teljesen megváltozik a jövőben
Szigeti Zsófi zenekara teljesen megváltozik a jövőben
Mindent összevetve még nem tartok ott a témában, hogy bármit kinyilatkoztassak, de annyit biztosan látok, hogy iszonyú fontos komolyan vennünk magunkat és a testünkben zajló folyamatokat. Nagyon szerencsés vagyok, mert a családom, a barátaim és a zenésztársaim mind rendkívül megértő emberek, és ott segítenek, ahol tudnak. Többek között nekik is köszönhető, hogy mindig túljutok a mélypontokon. Nem állok le, és megtalálom a megoldást erre az egészre, és akkor végre tényleg nem marad más hátra, mint a zene.
