Sorsváltó - A hét könyve: Washington Black
Valószínűleg minden ember gondol olykor arra, hogy szeretné megváltoztatni az életét, megtörné a mindennapok ugyanazon a kiszámítható nyomvonalon haladó rendjét, és új életet kezdene. Bizonyára sokan vannak olyanok is, akik nemcsak gondolnak erre, hanem tesznek is lépéseket, amelyektől gyökeres változásokat remélnek. Maguk mögött hagynak régi munkahelyeket, rossz szokásokat, félresiklott kapcsolatokat, élhetetlen környékeket. A kezdeti eufória után azonban sokak számára tűnik egyre világosabbnak, hogy a változás csak a felszínen látványos.
A sorsfordító történéseket ugyanis szinte soha nem a szabad akaratunk teremti meg, mindig valami váratlan, gyakran traumatikus esemény eredményeként kap valaki esélyt az újrakezdésre, és bizony bármennyire is vágyunk jobb, értelmesebb élet iránt, lehet, hogy egy valódi újrakezdés árát, mégsem fizetnénk meg szívesen.
Ezeket láttad már?
A ghánai bevándorló családban született kanadai írónő, Esi Edugyan negyedik, első magyarul is megjelent regényének címszereplője, Washington Black valóban esélyt kap egy új életre, hatalmas árat is fizet érte, és hamar rá kell jönnie, hogy a rabszolgasors kilátástalan, kegyetlen kiszámíthatóságával szemben a szabad élet rengeteg váratlan veszéllyel, kiszolgáltatottsággal és magánnyal jár. Persze, szó nincs arról, hogy a rabszolgaság intézményét bármilyen szinten elfogadhatónak ábrázolná a regény, nem, de rámutat arra, hogy a XIX. század közepétől meginduló rabszolga-felszabadítás miért nem hozott, hozhatott a szülőföldjéről, kulturális közegéből kiszakított milliók számára valódi felszabadulást.
A történet kezdetén Washington mindössze 11 évesen egy barbadosi cukornádültetvény árvájaként nem vár semmit az élettől. Az ültetvény rosszindulatú és kegyetlen ura, az idősebbik Wilde fivér lelketlen, alantas igavonóként tekint a rabszolgáira, akik számára a legreálisabb kiútnak az látszik, hogy hitük szerint haláluk után egykori hazájukban, az afrikai Dahomeyben születnek majd újra. Washington számára a véletlen azonban felkínált egy másik fajta életet. Az ültetvényes öccse, a szenvedélyes tudós és abolicionista-szimpatizáns Picur elkéri a fiút, hogy segédje legyen a Felhőcsónaknak nevezett hőlégballonjának megépítésében. Az emberséges tudós felfedezi, hogy Washington nem csupán érdeklődő segéd, de a rajzolás, illusztrálás terén kivételes tehetség. Rabszolgából szinte tanítvánnyá válik, hogy aztán egy váratlan tragédia után közösen meneküljenek el az ültetvényről. Innen indul a kettőjük előbb összefonódó, majd fokozatosan elváló útja, ami kontinenseken ível át.
Edugyan képzelete nem ismer határt, a tudományos érdeklődés és a menekülés kényszerében egy Jules Verne regényeit idéző kalandba veti a hőseit.
Felbukkannak az Északi-sarkon éppúgy, mint a Szaharában, és nem csupán a változatos helyszínek, de szereplők szenvedélyes tudományos érdeklődése, felfedezőkedve és újító szándéka is Verne világához köti a regényt. Edugyan káprázatos kalandregényének bravúrja, hogy mindvégig képes valóságos maradni, ugyanakkor a fordulatos történések és egzotikus kulisszák sem térítik el attól, hogy a középpontban mégis mindvégig Washington Black identitásproblémája álljon. Az igazi kérdés az, hogy a rabságba született, gyökértelen, elcsúfított, de jó lelkű és fantasztikusan tehetséges hőse képes lesz-e leszámolni a múlt árnyaival, meg tud-e állni egyedül is egy ellenséges világban, képes lesz-e értelmesen harcolni önmagáért. Edugyan könyve egy valóban szép és elragadó mese, de a központi kérdései ma is aktuálisak minden elnyomott társadalmi réteg számára.
A Washington Black nagyon könnyen szerethető regény, és talán megnyitja az utat az írónő korábbi regényeinek magyar kiadása felé. Az már csak ráadás, hogy a 21. század Kiadó KULT Könyvek-sorozatához méltóan küllemre is csodaszép kötet.
Esi Edugyan: Washington Black, 21. század kiadó, fordította: Gy. Horváth László, 2020, 4490 Ft
