Romantikus szerelmes filmek, amiken mindig elsírjuk magunkat

Összegyűjtöttünk 12 olyan filmet, ami nekünk mindig beválik:

P.S. I love you

Nem könnyű túlélni, ha az ember elveszít valakit, hát még, ha élete szerelme az, aki meghal. A történet arra alapoz, hogy a beteg férj halála előtt továbblépést segítő leveleket írt a feleségének. Ezek a levelek mindig váratlanul kerülnek elő, a lelkileg összetört nőt tényleg ösztönzik, hogy keressen új utakat. Eddig nincs is sírnivaló a dolgon. Többször láttam a filmet, és attól érzékenyülök el, hogy egy ilyen levél mindig sokkoló hatású: az az ember szól hozzád, aki már nem él, de mégis ő ismer és szeret a legjobban. Egyszerre érezheted, hogy ott van veled (megerősíti, hogy ő volt az egyetlen, az igazi) és tol távolabb magától, hogy új, saját életed legyen (egyszer muszáj engedned, és ehhez ő adja a reményt). Abszurd párosítás, amitől a végén mindig sírok. (Biró Aliz, szépségszerkesztő)

Angyalok városa

Egy orvosnő (Meg Ryan) és egy angyal (Nicholas Cage) kibontakozó szerelmét mutatja be a film. Végignézheted, hogy a szerelemért milyen áldozatokat képesek hozni a főhősök, végig izgulod és átéled velük a történéseket. Mikor már örülnél, hogy végre beteljesedhet a szerelmük, végén még sem minden úgy alakul, ahogyan azt vártuk. Mai napig nagy hatással van rám ez a film, mert olyan szépen megmutatja az önzetlen szeretetett. Imádom a képi világát, és nem utolsó sorban a csodás zenéjét. Alapból nagyon szeretem a Meg Ryan filmeket, de itt az is nagyon tetszik, hogy egy drámai szerepben láthatjuk az inkább komikus filmekre szakosodott színésznőt. Ez is egy olyan film, amit újra es újra szívesen megnézek bekuckózva, ha érzelmi impulzusra vágyom. (Csillag Szilvi, stylist)

A szív hídjai

A szív hídjai számomra azért fontos alkotás, mert nagyon finoman és profin nyúl hozzá egy témához, amelyet otrombán és hamisan is elő lehetne adni. A filmművészet legnagyobb alkotásai születtek már a legegyszerűbb történetekből. A magyarul szerintem túlzottan szentimentális címet kapott filmben egy alapjában véve elégedett háziasszony találkozik egy világjáró fotóssal, és szinte pillanatok alatt érti meg, hogy mi is valójában a mindent elsöprő, igazi szerelem. Családját azonban nem képes elhagyni, mégis sorsfordító lesz számára ez a találkozás. Mindössze ennyiről szól A szív hídjai, de nagyon szép film, aki pedig nem bőgi végig azt a jelenetet, amikor Clint kocsija csendben álldogál a piros lámpánál, amelyben Meryl Streep és filmbeli férje ülnek, miközben az asszonynak szép csendben megszakad a szíve, annak nincs is szíve! (Horváth Gergő, főszerkesztő-helyettes)

Az angol beteg

Az igazán soha be nem teljesülő, lángolóan szenvedélyes szerelem évszázadok óta témája az irodalomnak, zenének, és amióta létezik a film, ennek a művészeti ágnak is. Egy toposzról van tehát szó, amit lehet rettenetesen és fantasztikusan is ábrázolni. A kilenc Oscar-díjjal jutalmazott alkotás nagyon szépen ábrázolja két ember elsöprő szerelmét a második világháború rettenetes eseményei közben, és azt is, hogy a szerelem nem győzhet le mindent, hogy az élet hatalmasabb, mint mi vagyunk. Mégis: bárhogyan is alakul a sors, a szerelemért, még ha csak percek vagy órákat kaptunk belőle, érdemes élni. (Csáti Melinda, vezetőszerkesztő)

Love Story

Lehet cikinek nevezni, de mégis csak ez a film az összes könnyfakasztó romantikus film prototípusa. Ha pedig újra nézzük, még arra is felfigyelhetünk, hogy olyan kedvesen naiv és aranyos, még hiányzik belőle a sok egy kaptafára készült hollywoodi szerelmes filmek kliséhalmaza és erőltetettsége. Életemben először tízévesen láttam a keszthelyi kertmoziban, és az egészet végigaludtam, de fölébredve még elkaptam a pillanatot, ahogyan Bergmanon és Fellinin szocializálódott anyukám szégyellősen törölgeti zsebkendőjével a szeme sarkát. Mit mondhatnák egy filmről, amelyben egy helyes srác és egy kedves, karakán csaj szerelmesek lesznek, és a szülői tiltás ellenére is egybekelnek, majd a lány tragikusan hamar rákos lesz, és meghal? Hát persze, hogy végigbőgjük! (Szakál Réka, szépségszerkesztő)

Szerelmünk lapjai

Tini koromban az egyik kedvenc filmem volt, fejfájásig tudtam zokogni rajta. Régóta nem láttam, de attól tartok, hogy ha most nézném meg, akkor is ez lenne a vége. Én is ennyire őrülten romantikus, halálig tartó szerelemre vágyom! Meg hát, Ryan Gosling, helló! (Nagy-György Borbála, szerkesztő)

Juno

Adva van egy tini, Juno aki teherbe esik a legjobb barátjától, innentől a 16 éves lánynak nagyon is felnőtt problémákkal kell megküzdenie. Egy sor fontos és rettentően nehéz kérdésben kell döntést hoznia, tudva, hogy az élete már soha nem lesz olyan, mint korábban. Lehetne ez egy tanár nénis oktatófilm is, amelyben a kamaszokat riogatják a védekezés nélküli szex következményeiről, vagy egy giccses és szirupos álromantikus alkotás egy fiatal lány heroikus küzdeleméről az idő előtti anyasággal. A téma több csapdát is rejt, és 10-ből 10 film ezek közül valamelyikbe bele is sétálna, de a Juno éppen a 11. Szinte eszköztelen, puritán film, nem feszíti túl az amúgy éppen eléggé drámai szituációt, nagyon okos és finom humora van. Nem azért, mert tragikus, bár valamennyire az, nem azért, mert szomorú, bár valamennyire az, hanem azért ríkat meg minden alkalommal, mert olyan kétségbeejtő, félelmetes, de felszabadító film, mint amennyire kétségbeejtő, félelmetes, de felszabadító először szerelmesnek lenni, először csókolózni, először szeretkezni, vagy egyszer csak felnőtté válni. (Horváth Gergő, vezető szerkesztő)

Túl a barátságon

Nem véletlenül ez máig az egyik alapfilm, ha két férfi szerelmének ábrázolásáról van szó. Ebben a világban, amelyben még mindig annyira erőteljes a homofóbia, több hasonlóan szívszaggató filmre lenne szükség. Ráadásul, elég jól látható a Jake Gyllenhaal és Heath Ledger főszereplésével készült háromszoros Oscar-díjas alkotásból is, hogy igencsak nehéz titkolt homoszexuálisan leélni egy életet, főleg a szerelem szabad megélése nélkül. (Nagy-György Borbála, szerkesztő)

Ősz New Yorkban

Szerintem minden nő arról álmodik, hogy egyszer az életben részese lehessen egy ilyen nagy szerelemnek. Amikor minden klappol, amikor minden egyes csók felejthetetlen. A reménytelenség végigkíséri a filmet, de csodálatos látni, ahogy Will feladta a macsó létet, Charlotte pedig feladja az elveit, csak hogy együtt maradhassanak. Egyfelől jól példázza, hogy egy kapcsolatban engedni kell még a korábban kőbe vésettnek hitt elveinkből is, másfelől szívszaggató, mennyire nem lehet felkészülni arra, hogy azt, akit szeretsz baj is érheti. (Babos Kitti, online szerkesztő)

Benjamin Button különös élete

Nekem ebben a filmben rengeteg dolog tetszik, de a legjobban az, hogy mi magunk érhetjük el csak, hogy boldogak és elégedettek legyünk. El kell tudnunk fogadni a sorsot, azt is, ha rossz dolgok történnek és sokszor azt is, hogy milyen boldog pillanatokat élhetünk át. Benjamin elhagyja Daisyt, hogy ne kelljen majd gyerekként látni és elveszítenie úgy, hogy ő megfiatalodik, a szerelme pedig megöregszik, ennek ellenére mégis a nő karjaiban hal meg. Az a jelenet annyira drámai, annyira érzékletes, hogy most is könnybe lábad a szemem. Az ismerősöm, aki ezt mutatta nekem, mindig arról beszélt, - kis sarkítással persze - hogy végül mind újra tehetetlen gyermekek leszünk, elfelejtünk dolgokat és ezt nagyon jól, talán számomra is kicsit ijesztően megmutatja. Nem lehet pár sorban megírni azt a rengeteg érzelmi töltetet és remek pillanatot, amit ez a mozi tartogatott. (Nikolaidu Fédra, online szerkesztő)

Édes november

Önmagában szívfacsaró, ha egy szép és fiatal lány halálos beteg, hát még ha az illetőt a vonzó Charlize Theron játssza. Amikor először megnéztem, film feléig azt gondoltam, "na, ne, ez nem az én világom!" De valahogy a végére pont bele tudtam élni magam, hogy milyen szörnyű lassanként és biztosan elveszíteni az ember nemrég megtalált nagy szerelemét, és folytak a könnyeim rendesen. (Herceg Éva, képszerkesztő)

Az időutazó felesége

Audrey Niffenegger sikerregényéből Rachel McAdams és Eric Bana főszereplésével készült egy végtelenül romantikus szerelmes film a sorsszerű beteljesülésről. Ilyen Clare és Henry szerelme, akik Clare egészen kiskora óta ismerik egymást, ugyanis Henry időutazó. Vajon sikerül egy ilyen kiszámíthatatlan életet közösen fenntartani, van jövője a kapcsolatuknak, és az, hogy valaki képes az időben utazni, akkor képes megváltoztatni a múltat is? Készítsd a zsebkendőt, mert ez egy kemény menet lesz! (Biró Aliz, szépségszerkesztő).