A gyűlöletbeszéd nemcsak azokat sebzi meg, akiket közvetlenül érint, hanem a közösségeket is megosztja - Nézd meg a Romaként podcast legújabb részét!
A Romaként podcast legújabb részében Ignácz Judit ezúttal két nagyszerű roma szakemberrel, Brassói Vivien emberjogi szakjogásszal és Daróczi Anna feminista aktivistával és emberjogi trénerrel beszélget. A videóban egy nagyon fontos témát, a gyűlöletbeszéd legfontosabb kérdéseit járják körbe.
Ezeket láttad már?
A GLAMOUR és a Romaversitas Alapítvány közösen szerkesztett Romaként podcast sorozatában tabuk nélkül beszélgetünk társadalmi igazságosságról és emberi jogokról. A roma származású emberek nap mint nap szembesülnek előítéletekkel és gyűlölettel, amely sajnos egyre inkább teret nyer a közbeszédben és az online térben is.
Beszéljünk róla!
A gyűlöletbeszéd olyan verbális vagy írásbeli megnyilvánulás, amely egyes társadalmi csoportokat – például etnikai, vallási, nemi, szexuális orientáció vagy más védett tulajdonság alapján – megaláz, fenyeget, diszkriminál vagy erőszakra buzdít ellenük.
A videóban két különleges vendég segít mélyebben megérteni a gyűlöletbeszéd témáját, Daróczi Anna, feminista aktivista és emberi jogi tréner, valamint Brassói Vivien, emberi jogi szakjogász és Ignácz Judit a gyűlöletbeszéd jogi és társadalmi aspektusait vizsgálja. A videóban szóba kerül, hogy a magyar jog szűk értelemben definiálja a gyűlöletbeszédet, amely akkor tekinthető büntetendőnek, ha közvetlen erőszakot vagy annak veszélyét idézi elő. Az Alkotmánybíróság által kialakított jogi gyakorlat szerint csak akkor lehet büntetni, ha egyértelmű és közvetlen veszélyt jelent.
„Felnőttként úgy ébredtem, ahogy gyerekként elképzeltem” - Lakatos Gabi énekes-dalszerző a Romaként. podcast újabb vendége
Tisztelet, empátia
A gyűlöletbeszéd nemcsak a közvetlen erőszak miatt problémás, hanem a társadalmi csoportokra (nemzetiség, származás, szexuális irányultság) gyakorolt pszichológiai hatása miatt is. A szakértők kiemelik azt is, hogy a gyűlöletbeszéd mindenhol jelen van: a médiában, a közösségi oldalakon és politikai nyilatkozatokban.
Fontos hangsúlyozni, hogy a gyűlöletbeszéd nemcsak azokat érinti, akiket közvetlenül támadnak, hanem mindenkit, aki egy igazságosabb és békésebb társadalomban szeretne élni. Ha azonban beszélünk róla, lehetőségünk van fellépni ellene, erősíteni a társadalmi szolidaritást, és támogatni egy olyan közösséget, ahol az emberek tisztelettel és empátiával fordulnak egymás felé.
Ha megpróbáljuk megérteni mások érzéseit, tapasztalatait, és tisztelettel fordulunk egymás felé, csökkenthetjük a társadalmi feszültségeket. A gyűlöletbeszéd nemcsak azokat sebzi, akiket közvetlenül érint, hanem a közösségeket is megosztja, bizalmatlanságot és félelmet kelt. Az empatikus kommunikáció segít hidakat építeni, a tisztelet pedig lehetőséget teremt a párbeszédre a különböző véleményű emberek között.
