Tényleg egy magyarnak köszönhetjük? Ismerd meg a Pulitzer-díj történetét
Az 1917 óta átadásra kerülő Pulitzer-díj napjainkban is az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb újságírói kitüntetése, vagyis óriási szakmai elismerésnek számít. Bár csak amerikai napilapok és hetilapok újságíróinak adható ottani újságokban vagy hírügynökségek által megjelentetett tartalmakért, némileg mégis magunkénak érezhetjük ezt a díjat. Névadója, Joseph Pulitzer ugyanis erősen kötődött Magyarországhoz.
Ezeket láttad már?
Napjainkban, ha arról van szó, kik azok a magyarok, akik világraszóló sikereket értek el, sokunknak elsők közt a Nobel-díjas kutatóbiológus Karikó Katalin vagy a gyönyörű modell Palvin Barbara jut eszébe. De már jóval korábban is voltak jó néhányan voltak, akik idehaza születtek, később pedig világhírnévre tettek szert. Közéjük tartozik a Pulitzer-díj alapítója, Joseph Pulitzer is.
Jómódú magyar családba született
Joseph Pulitzer 1847. április 17-én született Makón, Pulitzer József néven, egy jómódú magyar-zsidó származású család gyermekeként. Később sikeres gabonakereskedőként tevékenykedő édesapja Budapesten vonult nyugdíjba, ő pedig ott nőtt fel és ott tanult magániskolákban és különórákon, magántanároknál. Ekkor Magyarország még Magyar királyság volt, és a Habsburg Birodalomhoz tartozott.
Már korán komoly megpróbáltatások érték
Életét már fiatalon egy nagyon szomorú esemény árnyékolta be, ugyanis még csak 11 éves volt, amikor édesapja elhunyt, mostohaapjával, édesanyja újdonsült férjével pedig rendkívül viharos volt a kapcsolata. József emiatt több kísérletet is tett, hogy elhagyhassa az otthonát: megpróbált bevonulni az osztrák hadseregbe és a francia idegenlégióba is, két katonai pályán szolgáló nagybátyja nyomdokaiba lépve.
Józsefnek azonban gyenge, beteges alkata volt, és rosszul is látott, ezért mindkét jelentkezését elutasították. Ezután a németországi Hamburgba indult szerencsét próbálni, végül 1864-ben felvételt nyert az Unió hadseregébe, hogy harcoljon az amerikai polgárháború utolsó szakaszában. Így 1864 szeptemberében a fiatal Pulitzer József már a bostoni kikötőben találta magát, de nincstelenül és szegényes angoltudással.
Kalandos évek következtek
József sok más társához híven a besorozás miatt pénzjutalomra volt jogosult, de nem szerette volna, hogy azt megkapva egy ügynök egyengesse az útját, ezért amikor egy hajón megkapta a neki járó összeget - 200 dollárt - inkább a vízbe ugrott és a partra úszott, hogy maga rendelkezhessen felette. A háború hátralévő részében az 1. ezred New York-i önkéntes lovasságában szolgált, ahol sértetlenül teljesíteni tudta a szolgálatát.
Bár itt sokan beszéltek németül, mint ahogyan ő is, illetve franciául is tudott, a napjait beárnyékolta, hogy a katona- és tiszttársai folyamatosan gúnyolták a hiányos angoltudása miatt, és ha ez még nem lett volna elég, az orra mérete miatt is folyamatosan élcelődtek vele.
Később aztán St. Louis felé vette az irányt, ahol alkalmi munkákból élt. Többek közt pincér és csomagkezelő is volt, sokszor az utcán is aludt, de a tanulás iránti vágya még a legnehezebb időkben is erőt adott neki. Amikor csak tudott, egy városi könyvtárban tanult angolt és jogot. A kitartásának pedig meg is lett a gyümölcse, ugyanis épp abban a könyvtárban fedezték fel, mennyire tehetséges ember valójában.
A sakk hozott fordulópontot
A könyvtár sakktermében Pulitzer József két játékos játszmáját kezdte el figyelni, és okos kritikával illette a lépéseiket. Ez a sakkozókat lenyűgözte, és beszélgetni kezdtek vele. Hamarosan kiderült, hogy az akkor vezető német nyelvű lap, a Westlinche Post szerkesztői, és állásajánlatot kínáltak neki. Természetesen élt is vele, és négy évvel később pedig a fáradhatatlanul vállalkozó szellemű Pulitzernek már részesedést ajánlottak a lapból.
Egyre csak halmozta a sikereket
Pulitzer József elfogadta a részesedést a Westlinsche Postból, így 25 évesen már lapkiadónak mondhatta magát, ezt követően pedig egyre csak halmozta a sikereket: a St. Louis Post-Dispatch nevű lap tulajdonosa - amelynek vezetőjeként kihangsúlyozta, hogy „a Post-Dispatch” egyetlen pártot sem fog szolgálni, csak az embereket - és az újságírói szakma egyik legjelentősebb feltörekvő alakja lett.
Közben pedig a szerelem is rátalált: feleségül vette az előkelő társadalmi pozícióban lévő Katherine Davist. Az egykoron nélkülöző és sokat csúfolt fiúból így nemcsak egy sikeres, angolul már jól beszélő, elegáns, jóképű férfi, de amerikai állampolgár is lett, immáron Joseph Pulitzer néven.
A szigorú munkája súlyos áldozatokkal járt
Pulitzer a Post-Dispatchnél kíméletlenül szigorú munkát végzett, amiért sok elismerést kapott, de rengeteg áldozatot is hozott érte. Az egészségi állapota folyamatosan romlott, a látását is beleértve. Így orvosi javaslatra feleségével 1883-ban egy európai nyaralásra indultak, de ahelyett, hogy felszállt volna a hajóra, inkább egy tárgyalásra sietett, amelynek végeredményeként a The New York World lap is az ő kezébe került.
A megkötött üzlet olyannyira jó döntésnek bizonyult, hogy a következő évtizedben a The World kiadásának példányszáma 15 ezerről 600 ezerre emelkedett, és az ország legnagyobb példányszámú újságjává nőtte ki magát. A terjesztésért azonban ádáz harc vette kezdetét, amelynek maga Pulitzer is áldozata lett, amikor a The Sun lapkiadója, Charles Anderson Dana „a faját és vallását megtagadó zsidóként” könyörtelen kampányt indított ellene.
Élete végén is nagy tetteket vitt véghez
Pulitzer egészségügyi állapota a sok megpróbáltatások miatt tovább romlott, ezért 1890-ben, mindössze 43 évesen kilépett a The World szerkesztőségéből, az életéből a következő két évtizedet pedig szinte teljesen vakon, súlyos depresszióval küzdve töltötte. 1911. október 29-én hunyt el egy olyan betegség következtében, amely gyötrelmesen zajérzékennyé tette. Előtte azonban még két nagy tettet is véghez vitt.
A magyar származású Joseph Pulitzer végrendeletének felolvasásakor ugyanis kiderült, hogy 1 millió dollárt adományozott a Columbia Egyetemnek, továbbá 250 ezer dollárt is elkülönített, amelyet a megbízottak egy Pulitzer-ösztöndíjalapra fordíthattak, amelyből aztán hamarosan megszületett a világhírű Pulitzer-díj, ami miatt ma is rengetegen ismerik a nevét szerte a világon.
Forrás: pulitzer.org, hungarianconservative.com
