Otthon rendeznéd be az irodádat? Ismerd meg a magyar designmárka bútorait

A Plydesign Babits Tamás alapító és ügyvezető igazgató és Kerékgyártó András vezető tervező együttműködésével született meg.

Hogy jött a közös munka ötlete? Volt-e valamilyen előképe, előzménye a cégnek vagy a semmiből jött létre egy közös ötlet nyomán?

B.T.: Már gyerekkoromban az életem részévé vált a fafeldolgozás szépsége a ma már több, mint 30 éves családi vállalkozása révén. Amerikai akadémiai tanulmányaimat és szakmai tapasztalatokat követően visszatértem Magyarországra, és a családi vállalkozás értékesítési vezetőjeként dolgoztam. Megalakulása óta bútoralkatrészeket gyárt rétegelt lemezből a családi vállalkozásunk, prominens nyugat- és észak-európai designmárkák beszállítójaként. Látva a magyar faipari szakemberekben rejlő kiaknázatlan potenciált, eldöntöttem, hogy olyan saját termékpalettát fejlesztünk ki, mely hozzáadott értéket teremt, és a nemzetközi piacon is megállja a helyét. Ehhez az ötlethez kerestem tehetséges magyar formatervezőt, így találkoztam Kerékgyártó Andrással, aki Budapesten és Helsinkiben mélyítette el a formatervezési ismereteit.

K.A.: Bebizonyosodott, hogy kétfős startupként mind szakmailag, mind emberileg is ütős párosként funkcionálunk, a munkakapcsolatból egy mély barátság született, melyet a közös cél iránti elhivatottság fűtött és fűt most is. A márka születéskor is már hosszútávú célokkal kezdtünk neki a munkának a rövidtávú megtérülés helyett. Így született meg hat évvel ezelőtt a Plydesign ötlete.

Hogyan írnátok le ezt a 6 évet, mi történt veletek ez idő alatt?

B.T.: Mindenképp eseménydús és sűrű hat év volt. Csak az elmúlt rövid időszak úgy tűnik, mintha több naptári év eseményei torlódtak volna össze. Stratégiai döntést követően új szakemberekkel bővült a csapat, az értékesítést és marketingkommunikációs feladatokat erre dedikált munkatársak végzik, melynek eredménye érezhető hazai és nemzetközi partnerháló kiépítésével és új arculatunk bevezetésével. Idén megnyitottuk budapesti stúdiónkat a kilencedik kerületben, így a fizikai jelenlét mellett az interurbán kommunikációt is meg kellett erősítenünk (Veszprém-Kerta-Budapest), ezért új digitális technológián alapuló projektmenedzsmenti eszközöket vezettünk be. Az évek munkája az utóbbi években ért be szakmai elismerések formájában, egyedülálló módon két egymást követő évben nyertük el a hazai legrangosabb díjnak számító Magyar Formatervezési Díjat (2019, FRIGATE székcsalád) és a Design Management Díjat (2020).

K.A.: Valóban küzdelmes volt az elmúlt hat évünk, sok problémát kellett megoldanunk ahhoz, hogy előre tudjunk haladni. Azt gondolom, hogy minden felmerülő akadály ellenére megkerülhetetlen elem volt a humor, mint összetartó erő, amivel kezeltük a helyzeteket. Összekovácsoltak minket a mélypontok, melyekre utólag is derülten emlékezünk, és egyúttal belső erőforrást is adnak, önbizalmat, hogy megvan bennünk a szükséges kreativitás és lelemény a gordiuszi csomók kibogozásához.

Veszprém megyében van a székhelyetek, a tervezéstől a gyártásig minden ott történik? Adottak Magyarországon a feltételek, alapanyagok, szaktudás, amelyekre szükségetek van a bútorok létrehozásához?

B.T.: A cég Veszprémben van bejegyezve, a bútorok Kertán, a Somló-hegy lábánál levő 55 fős üzemben születnek. Kerta az idompréselt rétegelt lemez Szilícium-völgye, hiszen a több, mint 30 éves működés alatt egyszerű beszállítóból régiós elismertséggel bíró, összetett gyártói know-how-al rendelkező gyártóvá nőtte ki magát. Mivel a Plydesign új tagokkal bővült, ezért nyitottunk egy stúdiót Budapesten a 9. kerületben, ahol mi is tudunk találkozni és dolgozni, valamint partnereinket is tudjuk fogadni.

K.A.: A tervezés maga hullámzó folyamat, igényli az önálló munkát és a folyamatos párbeszédet is az üzem gyártásvezetőjével és termékfejlesztőjével, annak érdekében, hogy megvalósíthatóvá alakítsunk egy ötletet. A kereskedelmi, értékesítési kérdéseket is már a tervezési folyamat korai szakaszában mérlegelni kell, erről Tamással szoktunk egyeztetni. Budapesten élek és tervezek, viszont sokszor lemegyek Kertára az üzembe, hogy testközelből lássam és értsem a gyártási folyamatokat, enélkül nem is lehetne érdemben bútordarabokat alkotni.

Elmondásotok szerint a holisztikus designfelfogás, a designszemélet vezérlik a céget. Mit jelentenek ezek a fogalmak, hogyan érvényesülnek a termékeitekben?

B.T.: A designszemlélet a termékeken kívül a vállalatirányítást is áthatja. Úgy tapasztalom, és az ebben a témában készült pedagógiai és menedzsmenti kutatások is ezt hangsúlyozzák, hogy a designszemlélet egy életvezetési stílus, gondolkodásmód is, mely évszázadok óta öntudatlanul a mindennapok működésének vezérfonala az emberek életében. A problémamegoldási stratégiák a hétköznapokban is akkor hatékonyak, ha az adott problémát megismerjük, megfelelő eszközöket rendelünk hozzá a megoldásukra, ezeket a folyamatokat monitorozzuk és ha nem hozzák a kívánt eredményt, rugalmasan változtatunk rajtuk. Például, ha valaki mindig elalszik reggel, felismeri, hogy az ágy mellett csörgő ébresztőt lecsapja félálomban, és visszaalszik, ezért inkább a szoba túloldalán levő asztalra helyezi, hogy fel kelljen állnia ahhoz, hogy kikapcsolja, így nem fog elaludni. Ez egy banális példa, de jól mutatja a designgondolkodás lépéseit: probléma megismerése (önismeret, kikapcsolom az ágyban az ébresztőt), ötletelés (messze helyezni az ébresztőt), tesztelés (másnap már így indul a reggel). A menedzsment folyamatai is hasonlóan működnek, például felismertük, hogy kétfős startupként nem tudunk szintet lépni, ezért be kell vonnunk új csapattagokat, hogy a feladatokat delegálhassuk, és mindenki a saját területére tudjon koncentrálni, ne aprózódjon szét az energia és figyelem, ami a minőség rovására menne. A holisztikus nézet a hosszútávú és rendszerben való tervezést jelenti, a rövidtávú megtérülések helyett a lépéseket a későbbi eredmények függvényében határozzuk meg, ezzel is tágítva a mozgásterünket.

K.A.: A tervezésben kulcsfontosságú a designszemlélet. Tervezőként feladatomnak tekintem, hogy nem pusztán valamilyen székeket vagy bútordarabokat tervezzek, hanem kilépjek a szigorúan vett formatervezői attitűdből, és társadalmi, gazdasági és ergonómiai összefüggésben értelmezzem a megszületendő tárgyat. Ez egy mátrixszerű kritériumrendszert jelent, ahol minden érintett igényeit figyelembe veszem annak érdekében, hogy senkinek az érdeke ne sérüljön. A végfelhasználónak egy olyan tárgyat szeretnék létrehozni, amely a lehető legjobban kiszolgálja fizikai szükségleteiket: nem vágja az ülés és a palást a combot és a lapockát, a karfa ideális magasságban helyezkedik el a nyugvópontot kereső karoknak, a térdek 90 fokos szöget zárnak be üléskor. Az értékesítés szempontjai már a gyártástervezésnél felmerülnek, hiszen az ott alkalmazott megoldások határozzák meg a kereskedelmi árát a tárgynak: a kérdés az, hogyan tudjuk a legmagasabb minőséget nyújtani egy elfogadható áron. Bonyolult szempontrendszer, aminek meg szeretnék felelni, ezért van szükség a designszemléletre, ami a kísérletezés, kíváncsiság, ötletelés lehetőségét nyújtja a bemerevedett gyakorlatok helyett.

Otthoni használatra és nyilvános terekbe is készítetek bútorokat, milyenek ezek a munkafolyamatok? A tervezésnél, gyártásnál más szempontokat kell figyelembe vennetek a két esetben?
A nyilvános terekbe, más néven közületek készített bútoroknak megadott kritériumrendszernek kell megfelelniük. Az éttermek, szállodák, koncerttermek, előadótermek, egyetemek székei és asztalai nagy igénybevételnek vannak kitéve. A termékeink minősítési ellenőrzésnek (stabilitás, biztonság, felületellenállás) lettek alávetve, hogy mindenképp megbizonyosodjunk afelől, hogy bírni fogják a gyűrődést. Kárpitszöveteinket is olyan cégektől rendeljük, melyek magas kopásállóságú (Martindale szám), lángmentesített (flame retardant) szöveteket gyártanak, valamint fontos szempont számunkra a fenntartható és környezetvédő előállítás.

A koronavírus hatására nagyban átalakultak a mindennapok, sok cég teljesen búcsút mondott az irodai munkának, rengetegen dolgoznak otthonról. Ennek a jelenségnek van rátok hatása cégműködés vagy tervezés szempontból? Másfajta megrendeléseknek kell eleget tennetek, születtek újfajta vásárlói igények?
B.T.: Az online kapcsolattartás és projektmenedzsment eddig is bevett gyakorlat volt a cég működésében, mert a csapat egyik fele Kertán, a másik fele Budapesten dolgozik, így a kijárási korlátozások idején nem kellett kapkodva átállnunk a digitális munkára. A megrendelések természetében érzékelhető változás, megnőtt az igény a home office-hoz szükséges irodai asztalokra és székekre.

Ha jól tudom MOME-s hallgatókkal is dolgoztok, meséljetek erről kicsit.

K.A.: A MOME bútortervező hallgatóinak 2016. óta készítünk projektkiírásokat. 2017-ben a Stockholm Furniture and Light Fair kiállítási stand tervezését hirdettük meg, melynek az építésénél, bontásánál, valamint a kiállítás négy napján is részt vettek Svédországban. A többi alkalommal tervezési feladatokat teljesíthettek a hallgatók, anyagokkal (furnér) és palástokkal támogattuk őket. A tervezés mellett több hallgató dolgozott nálunk szakmai gyakornokként is.

B.T.: Szívügyünk a fiatal tehetségek szakmai támogatása, hiszen hosszútávú célunk egy olyan ernyőmárka létrehozása, mely stabil üzleti modellel működő szellemi műhelyként funkcionál, és platformot biztosít a hazai fiatal formatervezőknek az alkotásra és közös gondolkodásra.

Mik a terveitek a jövőre?

Az eddigi nemzetközi partnerkapcsolatok bővítése mellett a hazai piacra fókuszálunk, érzünk még kiaknázatlan potenciált az itthoni közegben, és úgy érezzük, egyre éledezik a kereslet magyar minőségi termékek iránt, ezt a designérzékeny célközönséget szeretné megszólítani márkánk.

Szöveg: Dózsa Kamilla
Fotók: Hernád Géza

Facebook: https://www.facebook.com/plydesign.eu/

Instagram: https://www.instagram.com/plydesign.eu/

Honlap: https://plydesign.eu/

LinkedIn: http://www.linkedin.com/company/plydesign-ltd/