˝Örömet okoz, ha a színjátszáson keresztül megfogalmazhatom, ami érdekel˝- Bata Évával beszéltünk
Bata Évát a Színművészeti elvégzése után rögtön szerződtette a Vígszínház, olyan sikerfilmekben szerepelt, mint az Oscart nyert Testről és lélekről. A nézők többsége A mi kis falunk című sorozat Tecájaként ismeri. Fiatal kora ellenére számos díjjal, elismeréssel büszkélkedhet, köztük Junior Prima díjjal, Varsányi Irén-emlékgyűrűvel és Ruttkai Éva-emlékdíjjal. Beszélgetésünk aktualitását az október végén, a Katonában bemutatott A fehér szalag adja, amiben két szerepet alakít vendégművészként.
Ezeket láttad már?
Kislányként ilyesféle sikerről álmodoztál? Mit jelentenek számodra a szakmai elismerések?
Nem vagyok álmodozó típus, de nagyon korán tudtam, hogy színésznő akarok lenni. A díjak jólesnek, mert látom, hogy a befektetett munkának megvan az eredménye. Ám nem motivál, hogy minél több plakettem legyen otthon, az okoz örömet, ha a színjátszáson keresztül megfogalmazhatom, ami érdekel. Mintha az élet földobna témákat, hogy elgondolkodjam rajtuk a szerepen és a darab koncepcióján keresztül. Ezek többségével magamtól nem is foglalkoznék.
A Vígszínháznál töltött kilenc év után szabadúszóként folytattad a pályát. Miért választottad a kiszámíthatatlant a kiszámítható helyett?
Mikor harminc éves lettem, éreztem, hogy szeretnék mást is kipróbálni, magam megválasztani, miről gondolkodjam. Csupa olyanról, ami begyújt. Nehéz elhatározás volt váltani, de jó döntésnek bizonyult. Jellemző rám a kíváncsiság, utánajárok a dolgoknak, amik foglalkoztatnak. A biztonságérzet és a komfortzóna nem tartanak vissza.
Felfordult élet, lángoló világ - új sorozat visz közel a háború borzalmaihoz
Felfordult élet, lángoló világ - új sorozat visz közel a háború borzalmaihoz
Legújabb premiered a Katonában volt, A fehér szalag című kortárs darabban játszol, mely az Oscar-díjas osztrák filmrendező Michael Haneke Arany Pálmát nyert alkotása. A vendégszereplésre Ascher Tamás hívott meg. Mit jelent karrieredben ez a munka?
Korábban, betegség miatt átvettem szerepeket a Katona Kamrájában és a Nagyszínpadján is, a közeg nem volt ismeretlen. Azonban most először vettem részt egy egész próbafolyamatban. Nagyon örülök a felkérésnek, annak, hogy azt gondolták, helyem van a próbákon. Nyitottan indultam neki a másfél hónapos munkának, legjobb tudásom szerint igyekeztem helyt állni.
Megnézve az előadást, felmerül, mennyire volt kemény a próbaidőszak. Nem elég, hogy sötét és misztikusan hátborzongató a téma, de ráadásul a színészeknek több szerepet is el kell játszaniuk, váltogatva a karaktereket.
Zárt kis faluban játszódik a történet, ahol két szerep az enyém; egyik a báróné, másik a lelkész tizennégy éves lánya, akit igen szoros keretek között nevelnek. Egyikőjük sem ért egyet a rendszerrel, de titkolniuk kell a véleményüket. Tetteiken keresztül bukik ki a lázadásuk. Nem célunk letagadni, hogy mindkét karaktert én alakítom, de érzékeltetjük a korosztályi és társadalmi osztálybéli különbségeket. Külön viselkedési formát kerestünk hozzájuk, figyelembe véve, hogy a fegyelmezettség és összefogottság mindkettőjük ismérve. Haneke világa izgalmas, az is, amit átadunk vele. Szikár, hegyes fogalmazást igényel az előadás, speciális nyelven kell megszólalni, a rendezői előírás szerint is. Nehézséget okozott, hogy minél több minden rejtve maradjon a játékomban. Alapvetően szélsőséges amplitúdókkal, árulkodó módon játszom, itt most igyekszem az adott kereteken belül megmutatni a figura érzéseit. Kevés izgalmasabbat tudok elképzelni annál, minthogy titok, elhallgatás legyen színpadon, és ez komoly önfegyelmet igényel, érzelmileg is. Ugyanakkor fontos megérteni a mondanivalót, hogy a finomhangolások megfeleljenek. Bízom abban, hogy ha pontosan ismerem a szándékot, és csak gondolok rá, akkor is érthető vagyok a nézők számára.
Ezt a szikár, egyszerű nyelvezetet tartod a darabban a legérdekesebbnek?
Igen, mert a lényegre törő információátadásnak olyan a hatása, hogy a néző végig figyelő marad, és ezért eldöntheti, merre megy, kivel azonosul. Persze be is vonódik valamennyire. A bevonódást segíti, hogy van kivel mennie: a tanító kívülről meséli el a történetet, bár maga is résztvevője az eseményeknek.
Mi a soron következő munkád?
Belekezdtem a következő próbafolyamatba: a Jurányiban próbáljuk Simon Longman Gundog című darabját, amit Rozsda néven fogunk bemutatni a Szkénében, Horváth János rendezésében. Egy elszigetelt családról szól, akik juhtenyésztéssel foglalkoznak. Hangulata hasonlít A fehér szalagéhoz; ugyanolyan nyomasztó, zárt, mégis az egyszerűsége miatt érzelmes és szívbe markoló világ.
Kiss Annamária
