Hiszed vagy sem, olyan sportágak jutottak el a párizsi olimpiáig, amit sokan nem is tartanak sportnak
Míg az első olimpiai játékokon, 1896-ban Athénban alig kilenc sportág versenyzői mérték össze a tudásukat, úgy a 2024-es párizsi olimpián már harmincöt számban versenyeznek a világ legjobbjai. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntésén múlik, milyen sportok kerülnek be az olimpia programjába, így a hagyományos és megszokott versenyszámok mellett mindig nagy izgalom övezi, milyen sportokkal bővül a versenyek kínálata.
Ezeket láttad már?
A döntés mögött nem titkoltan a nézettség megtartása és növelése is cél, hiszen a közvetítési jogok elképesztően sok pénzbe kerülnek, a hirdetők pedig nem kevés összeget költenek reklámra a világ egyik legnézettebb sporteseményének idején. Fontos cél a fiatal korosztály bevonzása is, mivel hosszú távon csak akkor lehet nyereséges a közvetítés, ha a közösségi médián és streamingen szocializálódott ifjabb generációk is nyomon követik az olimpiai játékokat.
Utcáról az olimpiára
Már a 2020-as tokiói olimpiára is kerültek a programba olyan sportok, melyek kifejezetten a Z és a tőlük fiatalabb generáció között népszerűek. Ilyen például a BMX, ami körpályás versenyszámként már a 2008-as pekingi játékoknak is része volt. Itt egy 400 méteres pályán nyolc bringás indul el a rajtdomb tetejéről, akár 30-50 km/órás sebességgel haladva a technikás kanyarok között, mindig a négy legjobb jut tovább, majd a végén közülük kerül ki a győztes bringás.
2020-ban pedig olimpiai sportág lett a BMX freestyle versenyszáma is, ahol egyesével indulnak a résztvevők és 60 másodpercük van, hogy lenyűgözzék a 4-6 tagú zsűrit a leglátványosabb trükkökkel, szaltókkal, forgásokkal, pörgésekkel. Mindezt a BMX kerékpáron természetesen, amivel akár hat méteres magasságra is felugratnak az éremért folytatott küzdelem során.
Világéletemben olimpiai bajnok akartam lenni – Magyari Aldával, a női vízilabda-válogatott kapusával beszélgettünk
A gördeszka is 2020-ban lett olimpiai sport, ez pedig szintén egy olyan döntés lehetett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részéről, aminek hátterében az olimpia fiatalok közötti népszerűsítése volt cél. Magyar indulóért eddig még nem szurkolhattunk, de lehet, hogy a jövőben itthon is egyre többen kapnak kedvet azokhoz a sportokhoz, amiket már olimpiai versenyszámként is elismernek világszerte.
Olimpia a Csendes-óceán közepén
A másik új sport a szörf, hivatalos nevén a hullámszörf, ami szintén a 2020-as tokiói játékok óta része az olimpiának. Idén azonban ezt a versenyszámot távol Párizstól és Európától, egy különösen egzotikus helyszínen rendezik.
„Hivatalosan a windsurf a vitorlázás alá tartozik, ebben a számban 1984-től lehet versenyezni a férfiaknak, míg 1992 óta a nőknek is” - magyarázza Cholnoky Sára magyar olimpikon, aki két olimpián, 2016-ban Rio de Janerióban és 2020-ban Tokióban is képviselhette hazánkat ötkarikás játékokon. A hullámszörfösök nem kapaszkodnak semmibe, a deszkán állva szelik a hullámokat.
Gyorsabban, magasabbra
Új sportnak számít a falmászás is, ami szintén egyre kedveltebb a fiatalok körében, 2020 óta pedig olimpiai program, ráadásul két versenyszámként, gyorsasági és összetett sportmászás formájában. „Az összetett mászás kötött, beszálló fogásokról kell indulni, és a feladatot adott időre kell teljesíteni. Lehet többször is próbálkozni, de számít a próbázások száma” - magyarázza Pósz Pál József, a CampOne Gym falmászó terem tulajdonosa és edzője, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy nem tartja kötél a versenyzőt.
„Csak egy nagyon vastag szivacs nyújt biztonságot a talajon, és az is érdekes, hogy a feladatok miatt nem láthatják egymást a versenyzők. Míg a gyorsasági mászásnál nincs szivacs, de van kötél, ám az csak biztosításra szolgál, a mászásban nem segít. Ennek a számnak sokkal szigorúbb a szabályrendszere: párbajként versenyeznek a mászók időre, mindenki ugyanazt az utat mássza a falon, egymás után, minden ugyanaz, a fal, a fogások, a dőlésszög, az nyer, aki a megadott idő alatt magasabbra jut.”
Az idei újonc: a breaktánc
Hogy egyáltalán miért is van helye a 90-es évek hiphop slágereinek videoklipjeiből megismert táncmozdulatoknak az olimpián, arra Bán Viktor világbajnoki ezüstérmes breaktáncversenyző ad magyarázatot.
„Nyilván elfogult vagyok, de ez az egyik legdurvább akrobatikus mozgásforma, amit bármilyen eszköz nélkül csak a testéből ki tud valaki hozni” - kezdi a PSN break-szakosztályának edzője, aki szerint rengeteg sportot ötvöz a break és ettől is különleges. „Az összes küzdősporttól elkezdve a tornán át a táncig mindent nagyon kell tudni, akár csak ugrani ezért is nehéz” - mondja Bán Viktor, és azt is elárulja, hogy a magasra fejlődött mozgáskultúra miatt lehet olimpiai sport a break a táncsportok közül elsőként.
Tizenhat fiú és lány indul az olimpiai bajnoki címért, négy csoportban, egyenes kieséses verseny során, ahol csoportonként a legjobb kettő táncos jut majd tovább. Az egykori világklasszis versenyző a pontozásos rendszer miatt szubjektívnek tartja az értékelést, ahol nemzetközi szempontrendszer alapján értékel a nyolc tagú zsűri a stílus mellett az erőelemeken át a koreográfiáig mindent.
„A pontozásnál számít az akrobatika, a színpad betöltése, de például az ismételt mozdulatokat nem értékeli a zsűri” - magyarázza Bán Viktor, aki azt az érdekességet is elárulja, hogy a zenének milyen fontos szerepe lehet az érmek kiosztásánál. A versenyzőnek át kell éreznie a zene mondanivalóját, reagálnia kell rá és a karakterével ezt át kell tudni adni a színpadon, tehát a zene az egyik legfontosabb eleme a breaktánc versenyeknek, amire már DJ-ék külön specializálódnak.
Magyar versenyzőért idén még nem szurkolhatunk a táncosok között, de a breaknek nagyon jót tett, hogy olimpiai sportként ismerté el, így Bán Viktor bízik abban, hogy még több fiatal választja magának, hiszen az élmezőnyben már nem ritkán láthatunk 12-14 éves táncosokat is. „Sokan nem tudják, de a 90-es években nagyon erős volt a hazai break, 1999-ben világbajnok lett Magyarország, így remélem, hogy a hanyatlás után most jön egy új generáció, és Los Angelesre vagy a 2032-es olimpiára beérik egy erős magyar csapat.”
