Nők a podcast világában – Interjú A Vénusz Projekt alapítóival

Lili indítja a beszélgetést azzal, hogy beavat, mi hívta életre a projektjüket. „Korábban is rengeteg podcastet hallgattam, olyan angol nyelvű klasszikusokat, mint a The High Low, a Guys We Fucked vagy a The Guilty Feminist. Ezen rádiócsatornák női hostjai rendszeresen látnak vendégül nőket, és többek közt a feminizmusról, a kultúráról vagy a társadalomról beszélgetnek. Az ilyen podcastek jobban megfogtak, mint a férfiak vezette adások. Észrevettem, hogy Magyarországon nincs nagy választék női podcastekből, és mivel sejtettem, hogy nem én vagyok az egyetlen, akit ez a világ vonz, szerettem volna valahogy betölteni ezt a piaci rést. Felkerestem Hannát, akivel hamar megtaláltuk a közös hangot – mind témák, mind vendégek terén ugyanazt akartuk akkor, és akarjuk most is.”

„Lili a podcast indulása előtt is foglalkozott a feminizmussal blogján és más médiumokban is, én nem voltam annyira benne a témában. De sokszor volt rossz érzésem azzal kapcsolatban, ahogyan a nőknek szóló platformok – magazinok, műsorok, díjátadók – mutatják a nőket, a “női” értékrendet. Amint adódott egy lehetőség (ez volt a podcast ötlete), hogy ezen kicsit is változtassak, felültem a hullámára”, így Hanna.

A célcsoportjukról Lili elmondja, hogy bár jelenleg több nő hallgatja őket, mint férfi, az epizódok nagyrésze egyáltalán nem nemspecifikus. „Kor tekintetében a millenialok és a Z-generációsok közt vagyunk a legnépszerűbbek, de nagyon örülünk, ha az átlagnál fiatalabb vagy idősebb, illetve, ha férfi hallgatótól kapunk pozitív visszajelzést. Jó tudni, hogy ezeket a csoportokat is elérjük, mi több, ők is értékesnek, érdekesnek találják a munkánkat.”

Hanna említi, hogy szokott azon gondolkodni, a Vénusz Projekt egyáltalán női podcastnek számít-e. „Abból indultunk ki, hogy mi az, amit semmiképp sem szeretnénk: mindkettőnknek elege volt abból a sztereotip, nőket beskatulyázó hozzáállásból, amit sok mainstream, elvileg nőknek, nőkért szóló platform képvisel, és ezen szerettünk volna változtatni. Olyan témákat akarunk feldolgozni, amiket általában nem társítunk nőkhöz vagy nem ismerjük a feminin oldalukat, egyúttal igyekszünk bevinni a diskurzusba a feminizmus különböző irányzatait is. Mindezt nem kényelmetlenül feszengve, hanem teret adva a humornak is.”

Számos nőiséggel kapcsolatos tabutéma létezik napjainkban, megkérdem a lányokat, melyek mellett állnak ki legmarkánsabban. Lili szerint káros tévképzet például, hogy a nők mindig versengenek. „Erről többször is beszéltünk már, többek közt a Miafemme podcastereivel. Sokan gondolják, hogy ezzel az egyébként hasonló témákat feldolgozó podcasttal rivalizálunk, pedig ennek pont az ellenkezője igaz. Fontos, hogy a fiatal lányok azt is hallják, hogy milyen jó együtt dolgozni, felemelni egymást egy olyan világban, ami azt erősíti inkább, hogy más nőkkel mindig versenyezzenek, lehúzva közben a többieket. A Vénusz Projekttel egy olyan közösség megteremtésén dolgozunk, amiben nincs helye irigységnek – mert együtt erősebbek vagyunk!”

Arra is kíváncsi vagyok, mely topikok kibeszélése volt eddig a legnagyobb hatással a hallgatókra, és hogy ezek mennyire esnek egybe a számukra emlékezetes epizódokkal. „Nagyon jó a podcastelésben, hogy számos emlékezetes pillanat, gondolat, beszélgetés rögzítésre kerül, és ha nem vágjuk ki (márpedig nem), a hallgatóknak olyan élményt nyújt, mintha ott ülnének velünk, részt vennének a műsorban. Megvan az “itt és most” élménye, ami a színházban vagy a koncerteken, egyszeri és megismételhetetlen, még akkor is, ha nem élőben, hanem felvételről megy. Az emberek értékelik a minőségi, igényes tartalmat, nem jó kiindulási pont, ha megpróbálsz helyettük gondolkodni, véleményt nyilvánítani. Aki azt mondja, hogy egyszerű, nem túl komoly tartalmat kell gyártani, mert az emberek azt szeretik, az lenézi a közönségét. Néha megpróbáljuk egymás között megjósolni, vajon melyik téma lesz a hallgatók körében különösen sikeres, melyikre érkezik majd a legtöbb visszajelzés, de általában a jóslat nem jön be. És ez jó, mert így nincs rajtunk nyomás, hogy azért foglalkozzunk valamilyen témával, mert azt majd sokan meghallgatják, és ezért anyagilag jobban megéri”, vélekedik Hanna.

Lili beszél arról is, mire a legbüszkébbek az eddigi adások kapcsán. „Szuper érzés volt elérni az első száz, aztán ezer hallgatót, követőt, de nekem mindig az esik a legjobban, amikor valaki – online vagy offline, mindegy – elmondja a véleményét. Hogy ajánlott minket a barátainak, hogy végighallgatta az epizódokat, hogy megváltoztattuk a véleményét. De annak is örülünk, ha javaslatokat tesznek arra, mit csinálhatnánk jobban. Mindig szuper a hallgatókkal beszélni! De azért is hálás vagyok, hogy sok érdekes, értelmes nőt megismerhettem, és hogy olyan témákról beszélgethettem velük, amikről előtte nem is hallottam, nem is gondolkoztam. Ráadásul, még rengeteg érdekes nő van előttünk!”

„Azért szeretem ezt a műfajt, mert kötetlenebb, mint a hagyományos újságírás; nagyobb tere van a hallgatónak és a beszélőnek is. A hallgatók szempontjából mindenképp előny más médiatermékhez képest, hogy a podcast bárhol hozzáférhető, mivel letölthető és offline is hallgatható. Tematikus platform, ami multitaskingra is alkalmas. Persze, ahogy a technológia változik, úgy lesznek új előnyök és hátrányok, ám jelenleg a legfontosabb cél folytatni a podcastelést, amilyen jól csak tudjuk”, zárja gondolatait Hanna.

A Vénusz Projekt podcastjeit megtalálod a legnagyobb legnagyobb tartalomszolgáltatóknál, például a Spotify-on: