Muri Enikő: ˝Hazudnék, ha azt mondanám nem érintett rosszul˝

Színésznőnek vagy énekesnőnek tartod magad?


Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Van olyan időszak, amikor intenzívebb a színház az életemben és van, amikor az énekesi karrierem kerül jobban előtérbe. Alapvetően mindkét terület közel áll hozzám. A színház a szerelmem, az éneklés pedig az életem. Utóbbiban most teljesedtem ki igazán és találtam meg azt a stílust, ami igazán én vagyok és közel áll hozzám.

Milyen lemondásokkal jár, hogy mindkét területen helyt tudj állni?


Kívülről úgy tűnik, könnyedén lavírozok, de a valóságban iszonyatos harcokat kell nap, mint nap vívnom azért, hogy a két területen maximálisan teljesíthessek. Egyszerre öt darabban játszom és mellette az énekesi karrieremre is igyekszem nagy hangsúlyt fektetni. Nagyon ritkán jut időm a barátaimra, sőt sokszor magamra is alig jut idő. Legtöbbször vezetés közben, hangos zenehallgatással engedem ki a feszültséget.

Nem érzed magad előnyben vagy hátrányban, hogy annak idején az X-faktor tehetségkutatóval ismertek meg?


Soha nem érzetem, hogy hátrányban lennék a műsor miatt. Amikor lehetőséget kaptam a Budapesti Operett Színháztól, hallottam olyan pletykákat, hogy azért kerültem be, mert szerepeltem a tehetségkutatóban. Igyekeztem ezeket a feltételezéseket eloszlatni és bebizonyítani ezeknek az embereknek, hogy megdolgoztam a sikerért. Fontos az emberek véleménye, de alapvetően nem akarok mindenkinek megfelelni, ami nem azt jelenti, hogy nem érdekel egy-egy építő kritika. Rengeteg olyan kollégám van zenei fronton, akik saját erőből jutottak el oda, ahol most tartanak. Annak idején ez egy óriási lehetőség volt, amivel butaság lett volna nem élnem. Lehet irigynek lenni, meg ujjal mutogatni, mert éltem ezzel a lehetőséggel. Ettől függetlenül ugyanúgy megdolgoztam a sikerért.

Kik azok, akiknek nagyon fontos a véleménye?


Nem tudnék konkrét neveket sorolni, minden építő kritika számít. Van egy bizonyos színházi és magánéleti kör, akiknek azért fontos a visszajelzése, mert tudom, hogy adott esetben nem azért mond rosszat, mert rossz irányba akar vinni, hanem tényleg jót akar.

Mi történik veled a színházi fronton?


Jelenleg öt előadásban játszok, a Madách Színházban a Mamma Mia és az Én József Attila darabokban, a Budapesti Operettszínházban a Fame, Marie Antoinette, Az elfújta a szél előadásban láthatnak, emellett pedig idén lehetőséget kaptam, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokon bemutatott Notre Dame Toronyőrben is bizonyíthassak.

És mi a helyzet zenei fronton?


Szeretnék elkezdeni saját zenekarral dolgozni, és komplett repertoárral bővíteni a fellépések számát. Szuper lenne, ha mindezt a Jericho dalom akusztikus verziójában dolgozó zenészekkel valósíthatnám meg.

Hogy találtátok meg egymást a Jericho dallal?


November végén a Dal című verseny kapcsán ismerhettem meg ezt a fantasztikus dalt, amivel végül bejutottam a legjobb harminc előadó közé. Már az első pillanatban a magaménak éreztem. Lendületes, csajos, magával ragadó és az első percben mozgott a testem, miközben hallgattam.

Mennyire viselt meg, hogy végül nem jutottál tovább a középdöntőbe?


Nyilván nem jó érzés, amikor az ember valamibe vetett hitét egy pillanat alatt lerombolják vagy adott esetben elbizonytalanítják, hogy egyáltalán jó-e, amit csinál. Hazudnék, ha azt mondanám nem érintett rosszul, de az elkeseredés helyet, el kell fogadni ezt az állapotot és inkább továbblépni.

Hogy képzeled el magad öt év múlva?


Ugyanúgy, ahogy öt évvel ezelőtt képzeltem magamat. Lavírozni fogok a színészet és a popszakma között. Marad minden a régiben, sodródok az árral, megpróbálok spontán maradni és megőrizni az emberségemet. Biztos hozok majd rossz döntéseket, amikbe beletörök, de azt gondolom úgy szép az élet, ha meg kell küzdened sikerért.

Csáti Melinda